|
BEST OF 2004 www.toptipp.hu
|
|
 |
 |
 |
SZÍNHÁZ BEST OF 2004 |
|
Legjobb társulat: NIBELUNG LAKÓPARK Krétakör Mundrúczó Kornél
Legjobb rendező: BALÁZS ZOLTÁN Négerek Maladype
Legjobb előadás: MIZANTRÓP Krétakör Schilling Árpád
Legjobb határontúli előadás: TÓTÉK Vidnyánszky Attila Beregszászi Színház
Legjobb alternatív előadás: YVONNE, BURGUNDI HERCEGNŐ Szív Kamaraszínház
HORVÁTH KLÁRA
Legjobb stúdiószínházi előadás: MINDENNAPI KENYERÜNKI Ódry Bagó Bertalan
Legjobb operaelőadás: JENUFA Operaház Vidnyánszky Attila
Legkorszerűbb operaelőadás: LOHENGRIN Operaház Katarina Wagner
Legjobb opera- zene: SÁRY LÁSZLÓ Négerek
Legjobb énekes alakítás: BÁTORI ÉVA Jenufa
SÜMEGI ESZTER Lohengrin
Legjobb opera-együttes: NÉGEREK: FODOR BEATRIX, SZOLNOKI APOLLÓNIA
BÖRÖCZ LÁSZLÓ, GAVODI ZOLTÁN, HÁMORI SZABOLCS
Legjobb új magyar dráma: TÉREY JÁNOS: NIBELUNG LAKÓPARK Krétakör
Legjobb új magyar színmű: FORGÁCH ANDRÁS: HALNI JÓ Stúdió K
Legüdítőbb felújítás: BÁBELNA Tamási Zoltán, Scherer Péter, Tóth Joczó
Legjobb gyermekelőadás: FODOR TAMÁS és NÉMETH ILONA Stúdió K
CSIPKERÓZSIKA HAMUPIPŐKE
Legjobb bábelőadás: HAZUG Ódry Színpad Fodor Tamás és
Németh Ilona
Legjobb vizsgaelőadás: SZORONGÁS ORFEUM Ódry Simon Balázs
Peer Krisztián
Legjobb "mozgás"-színház: METRO Bodó Viktor Ódry Színpad
Legjobb szabadtéri: HAMLET Jámbor József Zsámbéki Nyári Színház
Legjobb jelmez: GOMBÁR JUDIT Négerek Maladype
Legötletesebb díszlet: SZEGŐ GYÖRGY Halni jó Stúdió K
Legjobb színész: GYABRONKA JÓZSEF Kurt Weill: Az Ezüst-tó
Krétakör: Para-Varieté, Mizantróp, Nibelung
Legjobb színésznő: SZŰCS NELLI Tóték Beregszászi Színház
Legjobb énekes-színész: SZÉLES LÁSZLÓ Filléres opera Örkény I. Színház
Legjobb karakter-alakítás: SZABÓ GYŐZŐ Piszkavas Örkény I. Színház
Legjobb improvizatőr: TÓTH JOCZÓ Pszichoszínház, Hamlet /Zsámbék/
Határtalan határontúli
meglepetés: OROSZ MELINDA Tóték Beregszászi Színház
Legjobb ffi mellékszereplő: DÉVAI BALÁZS Négerek Maladype
Legjobb női mellékszereplő: SZABÓ MARGARÉTA Világtalanok Bp. Kamaraszínház
Bernarda háza Három nővér
Legígéretesebb pályakezdő: KERESZTES TAMÁS Szorongás Orfeum, Puntilla
Hamlet /Zsámbék/, Motel
Legjobb versmondó: VALLAI PÉTER Térey: Paulus Magyar Rádió
Legjobb "felolvasó"-színház: NÁDASDY ÁDÁM Kamra
Legváratlanabb öröm: ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ Piszkavas, Arab éjszaka
Legizgalmasabb előadások: BÁCSKAI JULI PSZICHOSZÍNHÁZA Merlin, Bp.Kamara
V E N D É G J Á T É K O K
Legjobb társulat: GARDZIENICE Metamorphosis Włodzimierz Staniewski
Legjobb előadás: VLAD MUGUR: HAMLET Kolozsvári Román Színház
Legjobb zenés színház: MARIA DE BUENOS AIRES /Astor Piazzolla - Horacio Ferrer/
Legjobb színész: SORIN LEOVEANU Hamlet Kolozsvári Román Színház
Legjobb mozgás-színház: DIVINA COMMEDIA Adasinsky Derevo
VISSZAvagy
UGRÁS A LAP TETEJÉRE
|
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
 |
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Juronics Tamás Várszínház |
|
Az utolérhetetlen Carmina Burana óta kicsit ledöccent első legjobb kortárs együttesünk.
A Csodálatos Mandarin nem futotta ki a formáját, az idegenkezű Carmen nem jött be, a
Bolero elégtelennek bizonyult. Minhárom esetben az egyik ok az igazi Prima Donna kiesé-
se, hiánya volt. De most végre újra a szegedi színpadon láthatjuk Kopeczny Katá-t, aki a
legjelentéktelenebb mozdulatot is a mágikus transzcendencia szféráiba képes emelni, aki
a karakter, a zeneiség, a lelkiállapot és a melodikus mozgás eszményi szintézisét táncolja.
Energikusan tágas, robbanékony gesztusaival méltó partnere Haller János, párosuk így
a darab egyik biztos pillére. A másik a félelmetes adottságú Finta Gábor tündérkirálya és
Pukk bravúrszerepében Markovics Ági. A kecskeszakállú, kúszó-mászó, minden lében ka-
nál, ravaszdi manó tüneményes figurája csillagos osztályzatra érdemesíti a koreográfus te-
remtő fantáziáját és a megvalósító fantasztikus alakítását. Tarnavölgyi Zoltán-t végre meg-
találta a neki való szerep, elegancia, komikum és érett technika ötvöződött félszeg karak-
terében.
Juronics Tamás a dráma testreszabásával, a cselekmény, a szerepek biztoskezű átrajzolá-
sával kitűnő alapot teremtett koreográfiai elképzelései kibontásához. Az Ő igazi játéktere
nem a zenét illusztráló mozgáskombinációk ernyedt fűzére helyett a novellisztikus, sokje-
lenetes történés, izgalmas figurákkal, változatos szituációkkal. Hát itt aztán ebben igazán
nem volt hiány, mégis, az előadás jellemzője a visszafogott, megindító csöndesség, a lassú
ritmusú építkezés. A csöndesülő melankólia percei után, annál nagyobbat szóltak a szerel-
mi őrület tébolyult kavargásai.
Az álom immár megvalósult, újra emelkedik a szegediek csillaga és akár havonta nézhetjük
újra meg újra ezt a remeklést Budapesten is, a Várszínházban.
|
|
 |
 |
 |
BOLYONGÓ Duda Éva Raktárszínház |
|
A szokott alternatív-kontaktos közhelyek után lassan beindul a darab, figurák rajzolód-
nak elénk, azonos mozgások, amelyek minden egyes táncos olvasatában külön, sajátos
megjelenítést kapnak. Feltűnik egy csökötten remegő, vonagló hát, valami ősi, animá-
lis rettegést sugallva. Megszólal az In the mood for love, Wong Kar-vai örök időkig új-
ra és újra nézni vágyott filmjének zenéje, előtűnik két, egymást sehogy sem találó em-
ber. Myryam Rakotomalala tétován csábos, merengően misztikus, csupa titok és csu-
pa kacér kihívás. Minden rezdülése izgalmas, legkisebb porcikájában is sugárzó tálen-
tum vibrál. Gyorsul a cselekmény, egyre hevesebbek a mozdulatok és a fokozhatatlan
mámor csúcspontján végre! felfénylik mosolya, melynek vakító fehérizzása beteljesíti
a tétova találkozást, egyetlen pillanatra értelmet ad minden bolyongásnak.
Aztán Szabó Csongor percei következnek, a történet fordulatos távlatokat nyer, ösz-
szetűzések és elfogadások, Duda Éva mindvégig következetesen kimunkált koreográfiai
elképzeléseit követve. Meglepően eredeti, átütő hatású darab, kiválóan szerkesztett
zene, nagyszerűen helytálló együttes.
Nem véletlenül lett a legjobb az alternatív kategóriában a Best of 2004-ben.
|
|
 |
 |
 |
LÁTLELETSzegedi Kortárs Balett Várszínház |
|
A nyitódarab, Fejes Ádám: Out-ja változatos érdekességű dramatikus miniatűr, amelynek
kohézióját Sárközi /Papa/ Attila karakter-alakítása adja. A koreográfia nem túl eredeti,
de egyetlen zseniális táncos képes bebizonyítani, hogy a táncművészet alfája ugyan moz-
gáselemek kreatív elképzelése, de omegája a hogyan, a megjelenítés artisztikuma. Ahogy
Kopeczny Katalin a legszimplább mozdulatot képes csodává fokozni, ahogy hullámzó rit-
musokkal varázsol szuggesztív szépséget , ahogy arca és egész lénye átlelkesíti a látvány
geometriáját, az az abszolút tökély, a megfejthetetlen titok.
Kun Attila darabja olyan unalmas, érdektelen, semmitmondó, mint szegény Glass för-
telmes zenéje. Egyetlen üde színfoltnak Balkányi Kitty energikus, robbanékony jelen-
léte bizonyult.
Csúcspont volt Juronits Tamás: Keresem-je, a régen hiányolt Mester újra telibe talált.
Fogalmunk sincs, miről szól a történet, de minek is ilyesmit tudni, mikor a szüntelenül
megújuló térélmény, a fények, a mitikus tárgyak féktelen tobzódása már az első pilla-
natban leterített, nem is beszélve a koreográfia habzsoló gazdagságáról. Kiemelkedett
Finta Gábor atavisztikus ősereje és újra és újra Kopeczny Kata táncának szuggesztív
virtuozitása. Ez az opusz nagyszínpadért kiált !!! Esetleg bővített formában, de minden-
képen szeretnénk grandiózus díszletben is viszontlátni.
|
|
 |
 |
 |
TÁNCTERÁPIABozsik Yvette Trafó |
|
Nehéz a koreográfus élete, folytatni kellene a tavalyi Csoportterápia cselekmény nél-
küli, táncközpontú stílusát, ürügyet kell keresni, PR-szlogeneket, teret és társulatot,
c sak aztán jöhet a koreográfia ! Librettista, szervező, tervező, sok ez egy kicsit, nem
csoda, hogy megbicsaklik a kényszer-képzelet. Mert a "terápia"-címszóból mégsem jut-
hatunk el egy mozgássérültek kondicionálására készült gyógy-munka színpadi bemuta-
tásáig, legyen az bármennyire EU-kompatibilis is. Álszent álhumanizmus ! Ami jó a Bal-
tazár Színházban, hiszen akkor tudjuk, mire megyünk, élménygyilkos otrombaság egy
gyönyörű táncdarab letaglózó befejezéseként. Érzi is ezt a káprázatosan intuitív alko-
tó, beiktat átvezetéséként egy céltalan artista-számot, amivel még zavarosabbá teszi
az összképet.
Minderről boldogan megfeledkezve, emlékezzünk csak a fantasztikus előadásra: Jean-
Philippe Héritier zenéjére, mely tudatosan ötvözi a hagyományost a térhatású elek-
tronikus megoldásokkal és a ráépülő táncképek szédületes, minden pillanatban újat
hozó forgatagára. A vízcsobogás hajzuhatagok örvényévé transzformálódik /óh! Krausz
Alíz.../, a megbicsakló ritmusok Vati Tamás csökött madártáncában vizualizálódnak.
A balkán-Keurópai mácsót leleplező néptánc-kettősben a fiú-férfi mindig az anyát, a
lányt megjelenítő nőre támaszkodik, kiválóan táncolja egy új ember: Ertl Péter.
A vetített fénykockák, arctöredékek, örvénylő színfoltok, a körfüggöny különböző ha-
sítékain bekukkantó fejek, a kiemelő és elválasztó világítási effektusok /Pető József/
a mozgásélménnyel együttlüktető teret generál.
Talán az artista-jelenet kezdésekor diszkréten ki kellene somfordálni, így a méltatlan
utolsó tíz perc nem csökkenti majd Bozsik Yvette új darabjának revelatív nagysze-
rűségét.
|
|
 |
 |
 |
HOGY VOLT: MARIA SERRANOTavaszi
Fesztivál |
|
A flamenco-tánc annyi, mint Antonio Gades,
szólt a 80-as évek szentenciája. Ma már höl-
gyek is táncolják, nem baj...de bármennyire is dinamikus,
lendületes egy Maria, mindkét
férfipartnere kenterben verte. Éppen, mert túl kemény
volt, túl izmos, mindenár bizonyí-
tani akart. A duende akkor költözik a flamencoba, ha visszafogott,
lefojtott és így költői.
Ahogy a szédületes Rodriguez a Furiá-ban megmutatta...
Igazi gyönyör volt viszont az argentin tangó-páros.
Alejandra Sabena és Gaston Godoy
a hagyományos kávéházi formákon túl, emelésekkel,
forgásokkal fűszerezett színpadi vál-
tozatokat is hoztak, hihetetlen magasságokba transzponálva
az elcsépelt frázisokat. Sok
koreográfus próbálkozott már a tangónak a
kortárs táncnyelvbe való beemelésével, ta-
lán a másik út célravezetőbb: alkalmazzák az autentikus
előadók a modern koreográfikus
elemeket. Ahogy ez a felejthetetlen eleganciájú, káprázatosan
virtuóz duó tette, értel-
met, életet adva az egész estének. Azok a feszített hátak,
kígyózó csípők és a zárt lábak
rongybaba-körzése...! |
|
|
|
 |
 |
 |
HÓKIRÁLYNŐ/ Goda Gábor / Várszínház |
|
Annyi alternatív és avantgard után Goda Gábor és nagyszerű csapata, az Artus most táncos mesével lepte meg a gyermekeket. Andersen nyomán: hógombócfejű egerekkel, csodaszép jégszívű Hókirálynővel, pirosruhás Lánnyal, aki nekivág a világnak és minden akadályt legyőz. Persze ebben sokan segítenek, varjú-pár, rablólány és egy egész rénszarvascsalád. Gyönyörűség és ötletek tobzódása jelmezben, képben, pantomimben és táncban. Lehetne kicsit gyorsabb, de hát a gyerekek és mi is szívesen néztük minél tovább. A zene sokat húz vissza, a primitív motívumok ezerszeres ismétlése igen fárasztó---, amikor viszont Kiss Erzsi variál rá, azonnal érdekessé válik.
Igazi családi kikapcsolódás és törpék öröme, Artus-ék világszínvonalán.
|
|
 |
 |
|
|
|