|
SZÍNHÁZ: IFJÚSÁGI és GYERMEK
|
|
|
|
|
ROMEÓ ÉS JÚLIA Gyöngyösi Tamás Thália Tanoda |
|
A várakozás csöndjét Romeó szaxofonjának szerelmes trillái mélyítik, néma gesztusokkal
ülnek körben a játszók. A Capulet-ház feje nyakkendőjét igazgatja, a két szomszédvár if-
jai vitézkedve méregetik egymást. Csak a Bál Titokzatos szépsége mozdulatlan, a leendő
Paris herceg ábrándos éneke neki szól, feléje nyújtja rebbenő sziromkezeit az egész tár-
sulat. Még el se kezdődött, máris varázsos az atmoszféra, Rátkai Bálint
konferálja fel a
veronai pár örök történetét, majd házigazdaként nyitja meg Capuleték bálját.
Az Anya figyelmezteti lányát, ideje lenne 14 évesen végre már férjhez menni, hisz itt is a
délceg kérő, aki nemes szándékait tőrrel a kézben bizonyítja: Flór Máté eszelős asszót
vív, kapaszkodjanak!:
a Júlia mamája Muzsai Alexandrá-val!!! A heves pengeváltások szen-
vedélyes tangóba csapnak át, - ház ez Zseniális!!!
De a bál forgataga is szilaj izgalmakat rejt. Az ellenséget megorroló Tybaltot még sikerül
családilag leszerelni, de mennyivel veszélyesebb a két fiatal egymásra találása! A félénk
közeledés, az első érintés és a gyönyörűséges shakespeare-i szavak áradása állandó moz-
gás közben fokozódik, összefonódott táncuk poétikus magasságokba szárnyal. Váratlanul
duplázódik meg a tempó, a jövő generációjának képviseletében Bahrami Bence ördön-
gős vitustánca vezeti az örvénylő szédületet.
Gyöngyösi Tamás a vakmerő vetődések, csattanó zuhanások pergőtüzét és a kitartott
csöndek ritmusát egyaránt mesterien kezeli, az éles kontrasztok erősítik egymást, a fizi-
kai akciók fokozzák a szöveg intenzitását. Minden másképpen van, mégis Shakespeare,
csakhogy ez a még majdnem kamaszok Romeó és Júliája! Tóth Kristóf, aki Hamlet-ként
és mint a Bál "nők bálványa" már megalapozta hírnevét, érett játékkal, szép daklamáció-
val hiteles a címszerepben, Szekerka Laura Júliája gyermeklányból szemünk láttára nő
fel halált vállaló tragikus hőssé. Látomásos csoda, ahogy ezek huszonalatti fiatalok, ter-
mészetes odaadással, hihetetlen energiákkal testesítik meg az annyira áhított, elérhetet-
len égi szerelmet.
Most csak egy párbaj-jelenet van, de az sűríti a Gyöngyösi-stílus összes értékét. Az iszo-
nyatos intenzitást az egyre élesedő gúnyolódások izzítják, Pinke Jonatán hamisítatlan ve-
ronai akcentussal, olaszul(!), elképesztő prestissimo tempóban ingerli Flór Máté Tybalt-
ját, Mercutio halálát egészen kivételes színészi munkával jeleníti meg.
A Thália Tanoda új helyszínen, egyre hatványozódó színvonalon működik, évről évre ejt
ámulatba eredeti produkcióival. Gyöngyösi Tamás és a társulat Romeó és Júliá-ja új ar-
culatát mutatja meg a legendás darabnak, ott a helye minden tanteremben, minden szín-
házi fórumon, ahogy emlékezetünkben is múlhatatlanul jelen marad.
|
|
|
|
|
NEM ÁLLUNK MEG Hajós Zsuzsa RÉV Színházi Társulat Kerekasztal Fesztivál |
|
A Hátszegi bárót Bálint Viktória Citrom gonoszul hápogó bábként tervezte meg, Szántó
Dániel magyar hangján szórja átkait a gyermekekre. Az iskolákat bezáratja, falépítő munká-
ra kötelezi őket, szegény szüleikkel együtt. Az iskolások összefognak, elszöknek a távoli er-
dőbe. Veszélyes mocsáron át visz az út, de az ülőpárnákból lépőkövek alakulnak, a tábor-
helyen három csoportban eszelik ki a túlélés tervét.
A négy RÉV-es színész fantasztikusan bánik velük, vezetésükkel alakulnak ki a jobbnál jobb
ötletek. Balláné Bálint Bernadett-tel a gyűjtögetés, tűzrakás, sütés-főzés kérdéseit tár-
gyalják meg, Nagy Zsolt Zsozsa az őrzés és rejtőzködés módozatait ismerteti. a kis csapat
szemvillanás alatt képes magát holtnak tettetve összerogyni, a nagygyűlés pedig elhatároz-
za a hetenkénti összejövetelt.
A gyerekek elképesztően élénk fantáziával, szikrázóan eleven hozzáállással vesznek részt a
közös munkában, kedves zsivajban születnek a törvények és az önkéntes vállalások. A mo-
csárban fuldokló Hírnököt jól bevált polifoam-járólapjaikkal mentik meg, nem sejtve, hogy
ő az álruhás Mátyás király: Balla Richie, aki végül majd igazságot tesz...
Külső megfigyelő számára a tantermi nevelési előadások kritikus pontja, amikor a diákok kis
csoportokba verődve beszélik meg a problémákat, alakítják a cselekményt. Kirekesztve he-
gyezzük lapát-füleinket, esetleg beülünk valamelyik társaságba, de mindenképpen kimara-
dunk a legfontosabb mozzanatokból.
Most még ez a lehetőség nem állott fenn, hiszen a mocsáron át hogyan tudtunk volna kö-
zelíteni?!? Ám Hajós Zsuzsa nagyszerű rendezése révén szinte felülnézetből, hallótávolsá-
gon belül figyelhetjük a formálódó erdei közösség életét. A gyermekek kereszteshada vé-
gül elindul hazafelé, lefegyverzi a gonosz bárót, kinyittatja az iskolákat, melyeket ezentúl
a hatalomnak támogatni kell, a falakat pedig saját kezűleg kell a diktátornak lebontani!
Pompás játék, határozott céllal és mondanivalóval. Már csak egy Hamelni Patkányfogó ké-
ne, aki furulyaszóval vezetné a gyermekeket a Budai Vár felé: Többet az iskoláknak! - és
bontsuk le a Kerítést!!!
|
|
|
|
|
A SZIGETLAKÓ Hajós Zsuzsa Vaskakas Bábszínház /Győr/ Kerekasztal Fesztivál |
|
Vitányi-Juhász István mérhetetlen empátiával instruálja a tizenéves nézőket, kis csopor-
tokban gondolják ki, mit is kell a világtól elzárt szigeten élő 8 éves királyfinak megtanulni
az életben való sikeres helytálláshoz. A megfigyelő felnőttek felülnézetből szemlélhetik
a tobzódó ötletelést, szerencsés szituáció, az ilyen tantermi előadásoknál sokszor kizáró-
dunk a produkció legizgalmasabb részéből, hiszen az unikális lényeg a gyermekek interak-
tivitása.
Tizenhat évesen Bora Levente trónörököst királlyá választják, az udvar népének zümmö-
gő kórusa, Rab Viki szférák felett lebegő üveghangjai dúsítják az ünnepi atmoszférát. A
szereplőket színes folyadékkal teli palackok testesítik meg, a párbeszédeket cseppfolyó-
san öntik egymásba. Fantasztikusan izgalmas tárgyanimáció,
Kocsis Rozi munkája, jól kö-
vethetően, eredetien hatványozza a cselekményt.
A kis nézők megkapják a következő feladatot: milyennek kell lenni királyi minőségben? Po-
kolra szállva, maga az Ördög mutatja meg, hogy milyen egy rossz király, mit kell elkerülni
a jó uralkodónak. Odüsszeuszi bolyongás során egy szigetre vetődve, csodálatos szépség
veti be csábító bájait, elképzelni sem tudjuk, hogyan lehet ellenállni a tündéri Gergely
Rozi szirén-hangjának, hullámzó gesztusainak?!? - de a királyfi hű marad szerelméhez, az
Afroditévé visszaváltozó kísértő, kicsit ugyan szomorkás lemondással, de megjutalmazza
állhatatosságát. Még egy próbatét: anyja, Ragán Edit halálos ágya mellett kell virraszta-
nia, a finálé azonban mindenképpen meghozza az örömteli befejezést.
A királyi esküvőre távoli népek küldöttei jönnek, százféle palack, borosüveg, söröskan-
csó,
hasas billikom, a japán turistákat meg félcentes pálinkás üvegcsék képviselik.
Hajós Zsuzsa rendezése alaposan megmozgatja a fantáziát, aktivizálja a gyermek-nézőket,
egyben bevezeti őket kevéssé ismert bábszínház lehetőségek világába. Bármilyen tárggyal
lehet embereket megjeleníteni, csak következetes invenció és egy olyan társulat kell eh-
hez, mint a győri Vaskakas Bábszínház nagyszerű együttese.
- Mostantól minden színes
üvegben Embereket látok - és mámorítóan folynak egymásba a Szép Szavak...
|
|
|
|
|
BIZONY Farkas Attila Mentőcsónak Manőver Alkotócsoport Kerekasztal Fesztivál |
|
Sörözőben tantermi diákelőadás: ez aztán a merész ötlet! A Helvécia kocsmában együtt
üldögél a közönség és a felvételi előtt álló gimnazisták csapata. A Mentőcsónak Alkotó-
csoport fiataljainak improvizációiból Bodor Panna kerekített erőteljes textust, kezdés-
ként kisköröket képezve ismerkedünk egy-egy játszó személlyel.
Nekünk Ármin, a fessen friss Nyáry Pál jutott, jegyzeteiből kiderül, kvantumelmélettől
a filozófiáig terjed tágspektrumú érdeklődési köre, legalább is látszólag: mindig feltűnő-
en magánál hordja Jean Paul Sartre: Az undor című, enyhén olvashatatlan egzisztencia-
lista alapkönyvét.
Szerelme Julcsi, akivel éppen szakítani akar: Boznánszky Anna, akiről még az is feltéte-
lezhető, hogy miként két foton a ködkamrában, egyszerre két alakban is létezik. A társa-
ság egyébként sem szűkölködik extrém figurákban, Stangl Franciska például a csakrahí-
vő, ásványokkal gyógyító népboldogítót, Borit játssza.
A sörözgető kompánia legfőbb célja most a felvételi vizsga, kisded vitáik közben lázas iz-
galommal várják az egyetemi SMS-eket. Ezek eredményeit a közönség alkotja meg a játék
folyamán kialakult vélemények alapján. Ki-ki megfelelő helyre kerül, Bíró Gergely rockra-
jongását hangtechnikusként élheti ki, Árminunkat sikerül benyomnunk a bölcsészkarra.
Farkas Attila rendezésében a gimisek fürgén cikáznak a kocsmaasztal és a pult között,
láthatunk képeket jövőbeli életükből, eleven, lüktető az igen életvidám előadás. Az úri
publikum poharazgatás közben aktív érdeklődéssel formálja a cselekményt, jut még meg-
beszélni való az utódumcsira is.
Szepes Anna tudatosan próbálja álmait befolyásolni, módszerét ellestük, bevált: már az
első éjszaka róla álmodtunk... A mókamester Borbás Gergő átütő orgánumával ejt ámu-
latba szuggesztív Jób-monológjában.
Csak irigyelhetjük azon osztályokat, akik a barátságos Helvéciá-ban élvezik majdand a
tanulságos és pompás produkciót! De a nagyszerű Mentőcsónak Alkotócsoport iskolai
tantermekbe is szívesen ellátogat: Bizony!!! |
|
|
|
|
A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ Tóth Géza Karaván Színház Pinceszínház |
|
A boldog 70-es évek... Brook, Grotowski, Ljubimov, - Stockhausen, Xenakis, Messiaen,
Pilinszky, Cseh Tamás, Huszárik, - kitágul a világ: Berlin, Párizs, London. És egy könyv,
amelyet mindenki ismer, egy szállóige, melyet mindenki mormol: "Dömdödöm".
Balázs Júlia dramatizálásában a mindig újat hozó Karaván Színház veselkedett neki Tóth
Géza rendezésében. Már a nézőtéren sorra jelennek meg kedvenceink, Ló Szerafin xilo-
fonon játszatja a gyerekeket, Szörnyeteg Lajos, a legjobb szív behemót Dobos Juci de-
rűs nyugalmával pásztázza a közönséget, Sipos Eszter egyenesen "Ingyen Ölelés!"-t kínál.
Papp Janó csoda-dresszében, lila kalapban, türkiz harisnyában maga Vacskamati Ő, a pár-
ducmozgású, örökmosolyú négylábú tündérlény.
Nem sietős a dolog, lassúdad bontakoznak ki az erdei sorsközösség apró-cseprő drámái,
elevenen élnek a Lázár Ervin-i dialógok. Színre böffen Bruckner Szigfrid, a négyszögletű
kerek erdő fájósfogú oroszlánja, múló rettegést okoz Kisfejű-Nagyfejű Zordonbordon fe-
nyegetése, Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl szerepében a szikrázó energiájú, nagy-
szerű Nyári Szilvia tündököl. Színészbob: Horváth Kristóf, a rapkirály meglepően szűk-
szavú Dömdödöm-ként, ám árnyalt egyszavát ezerféleképpen tudja, tökéletesen értelme-
zéssel kimondani.
Bravúr!
A publikum, élén az élénk gyermeksereggel egyáltalán nem bánja a vége-hossza-nincs me-
sét, boldogan tolong fel a színpadra, amikor a berezelt Nyáry Oszkár-t, Bruckner Szigfri-
det kell bátorítóan a fogorvoshoz kísérni. Ki ne szeretne akár négyszer is fogat mosni
naponta?!?, több tucat ajánlkozó után még egy kétéves félmeztelenke is bekerül. Dr.Zirr-
Zurr alaposan vizslatja a tátott szájakat, a mienk is tátva marad a végtelenül kedves jele-
netek során.
Fantasztikusan játszik az együttes, Dömdödöm monoton báját a jószerént az emlékezetes
Dora, avagy szüleink szexuális neurózisa óta nem látott, varázslatos Sipos Eszter kontráz-
za, Somogyi Zoltán színpadán csodás figurák színes forgataga örvénylik.
A Pinceszínház-ban látható produkció egyaránt öröme kicsiknek-nagyoknak, hát még ha
utána újra elővesszük gyönyörűséges mesét. |
|
|
|
|
GYERMEKSZÍNHÁZI SZEMLE 2017 Marczibányi-téri Művelődési Ház |
|
Minden évben mámoros 7 nap a Gyermekszínházi Szemle! Hogy egy nagy szellemet idéz-
zünk (Herczog Noémi): "...A legprogresszívebb előadásokat ma is jellemzően a megfelelési
kényszertől távol, a gyermekszínházakban találjuk".
Idén is lenyűgöző volt a felhozatal, pe-
dig a bemutatott 21 előadás mellett még 32 került ajánlásra!
Íróilag igen erős Szabó Borbála Nincsen apám-ja a Kolibri-től, parádés Karinthy-Koszto-
lányi paródiával és Fábián Péter merész k2-es Hantocská-ja a celldömölki Soltis-éktől. Pi-
cinyek tündéri csemegéje Góbi Rita Pici bonbon-ja, szép teljesítmény Baksa Imre egy-
személyes Hamletman-je, kár, hogy a nézők bevonása még akadozik.
Régebbi kedvencünk a Kerekasztal dobszólókkal kontrasztált Csend-je és a Bohócok a
láthatáron -K.V. Társulat produkciója, a Kiállok érted!.
Rövidesen részletesen beszélünk a RÉV Társulat Massza, a debreceni Jeruzsálem és a
PartVonal Műhely Bánk az esküdtszék előtt című, kiemelkedő produkciókról. Igen nagy
lélegzetet kell vennünk, hogy megtaláljuk a méltó szavakat Fabók Mancsi évi rendes va-
rázslatának ajánlásához, a friss remeklés A háromágú tölgyfa tündére.
|
|
|
|
|
A HÁROMÁGÚ TÖLGYFA TÜNDÉRE Fabók Mancsi Gyermekszínházi Szemle 2017 |
|
Már azzal elbűvöl, ahogy bejön. Dallamos léptekkel, gardonját ütögetve követi régi-új ze-
nésztársát, a tilinkóján trillázó Keresztes Nagy Árpád-ot. Odafordul a közönség felé, de
csak a kicsik tudják, mi a mese címe. Jó ízes népi hangsúlyokkal megnyugtatóan vezeti
be az előadást: " Óvatos leszek, nehogymá' szétrepessze magikat a katarzis".
Ezüstálarcot kap a Királyfi, lopva közelíti Mátravölgyi Ákos ormótlan padból kinőtt tölgy-
fáját, amelynek ágvégein három elvarázsolt királylány senyved. Sok víz lefolyik a torkán,
míg végül kiszabadítja az egyiket.
Fabók Mancsi tündérhangja reszelőssé gonoszul, be-
surran a gonosz báb-uska, menten kútba öli a szépséget.
Locsolókannából ömlenek a könnyek, háromszor győz a boszorkány, de végül a vödörből
zuhogó könnyáradat erejével hősünk megmenti aranyhalak, aranyalmák képében elvará-
zsolt szerelmét.
A két alkotó által népmeséből írott
történet veretes magyarsággal, a vásári komédiák ele-
ven erejét idézve szólal meg. A hangzó atmoszférát fazekak, csöbrök, éneklő edények te-
remtik meg, nádsíp szól, zeng a gong, ezerféle hangon, minden rezdülésre reagál a furmá-
nyos muzsikus Keresztes Nagy Árpád. Aztán szóban el is mondja újra az egészet, nehogy
bármit is elfelejtsünk. Az aranymaszkos tündérlányok és a királyfi gyönyörűséges tablóba
rendeződnek, jó véget ér a mese, de még a csúf boszorka is megússza, életben hagyják,
csak jó messzire elkergetik. Büchner mondja a Leonce és Lénában, a Pokol csak a kont-
raszt kedvéért van, hogy értékeljük a Mennyországot. Fabók Mancsi itt meg azt sugallja
forráscsobogású csodahangján: "A fehér liliomnak is fekete az árnyéka" - "Gyomláljuk ki a
magunkból a rossz gazt, dédelgessük a szerény jóságot".
Elképesztő színészi teljesítmény, az alakváltoztató előadásmód káprázata, a megjelenítés
legősibb módjának revelációja. A Vitéz László és Vas Juliská-ban a fiús hetykeség meg
a cserfes lányhang egyaránt megütött, de a Halál vérfagyasztó akcentusára is volt regisz-
tere. A Halhatatlanság országá-ban háromszorozódva küzdött a gonoszokkal, de most a
Háromágú tölgyfa tündéré-ben még tovább tágította
szédületes spektrumát.
Sírtunk, nevettünk és bizony kemény lelkünk kérgét szétrepesztette
az édes katarzis. A
vásári komédia tantermi Nagymesterének, Fabók Mancsinak, bármelyik Gyermekszínházi
Szemlé-n előre odaadhatjuk az Évi Rendes Nagydíjat! |
|
|
|
|
JERUZSÁLEM Madák Zsuzsanna Csokonai Színház (Debrecen) Marczibányi |
|
A gyurmahegy a félholddal a muszlim fennhatóság alatt álló, XIII.századi Jeruzsálemet jelké-
pezi.
Apró golyócskákat is gyúrnak belőle, ezek a támadó, ám elfogott és kivégzett keresz-
teslovagok levágott fejei. Szaladin szultán csak egynek kegyelmezett, a szegény tizenhat-
éves fiú aztán váratlanul egy zsidó lányt ment ki az égő házból.
De honnan is jöttek és miért? ezek a németalföldi fiatalemberek talpig páncélban? Láthat-
juk, hogy az egyházi, pápai propaganda szédítette meg őket,
nem is dőlt be mindenki a ke-
reszténység érdekeire hivatkozó szép szavaknak. Az iskolásnézők itt szólhatnak először be-
le a cselekménybe, három csoportban segítve a menni, vagy a maradni akarók
érveinek ki-
alakításában. vannak akik ökölharcot, vannak akik csöndes kibúvót ajánlanak.
Lessing Bölcs Náthán -jából és a Nemzetiben is játszott Náthán gyermekei-ből
kiindulva
Madák Zsuzsanna pompás nevelési előadást írt, mely az adekvát színházi megjelenítés mel-
lett találékonyan vonja be játékba a közönséget. Három színésszel oldja meg a tucatnyi
szerepet, a bravúros átváltozásokat mesterien kidolgozott rendezés teszi lehetővé.
Mercs János vadítva toborzó keresztes, fenséges Szultán, gyilkosságra felbujtó pátriárka,
vagy éppen a zsidó kereskedő Náthán, Rózsa László fanatikus muszlim, szerelemre gyúló
vitéz. A tüneményes Mészáros Ibolya a békét képviseli, szelíden hálózza be a hevesen an-
tiszemita Kurt lovagot: a fiatalokat jelképező gyurmagolyócskák egymásra találnak...
Elragadó a nagyszerű színészek játéka, a töretlen tempó fokozza az izgalmakat. Most azon
vitatkozhatnak a nézők, a szent hit nevében meg kell-e ölnie az ifjúlovagnak a neki megke-
gyelmező szultánt. Nem kell félteni a gyerekeket, igen aktívan szólnak bele az események
folyamatába, a jól feltett kérdések, a színészekkel való párbeszéd magától értetődővé te-
szi a részvételt.
Mindössze egy asztal kell, háromöklömnyi gyurma, három kiváló színész és a darab osztály-
teremben játszható, Gemza Melinda empatikus természetességgel vonja be játékba a kö-
zönséget. Történelem, hitvita, konfliktusok, - krízisek, háború, előítéletek: az egész Szem-
lén a Debreceni Csokonai Színház Jeruzsálem-e, Madák Zsuzsanna írói-rendezői remek-
lése teremtette meg legjobban a színházi produkció és a nevelési előadás egymást éltető
szimbiózisát. |
|
|
|
|
BÁNK AZ ESKÜDTSZÉK ELŐTT Telihay Péter PartVonal Gyermekszínházi Szemle |
|
Katona József őskövületének egyetlen élvezhető előadása Mohácsi János, akkor statiszta
csopi rendezése, Kaposvár 1981. Tisztító viharként örvénylett Szabó Borbála nyomozati
jegyzőkönyve Kecskeméten gimis-közelbe hozta az avítt nemzeti
kincset. Most tantermi
nevelési produkcióként Telihay Péter viszi tovább az eredeti nézőpontú, kiváló darabot.
II.Endre, Quintus Konrád egyben Moderátor is, a gimnazista közönség bevonásával próbál-
ja kibogozni a királyné-gyilkosság kusza szálait. Gertrudis tetemét körülrajzolják a padla-
ton, visszafelé görgetjük a történéseket.
Mindenki gyanús! Petur bán, Hajnal János gyűlöli a meráni hitvest, összeesküvést szőnek
a békétlen főurak. Biberach, a lézengő ritter fondor módon intrikál, mérget és titkokat
árul, Bánk bizalmába is be tud férkőzni, Jászberényi Gábor virtuóz szuggesztivitása köz-
ponti figurává emeli az éleseszű cselszövőt. Haloványak a hölgyek, Létay Dóra legfeljebb
dekoratív, Cselle Gabriella Melindájának egyetlen erénye a fekete hajzuhataggal ékes,
puhán hispán, bolyóti szépség.
Telihay Péter kiválóan mozgatja szereplőit a szűk térben, érzékletesen felrajzolt szituá-
ciók, eminens színészvezetés. Juhász Katalin jelmezeinek jellegzetes ékei a hátakon dí-
szelgő címer-ornamentikák, míg Bánkon terepszínű gerilla-öltözet feszül. Előd Álmos sű-
rűn népies energiával robbanásig tölti fel őserejű nagyurát, a hitvány aranyifjú Ottó sze-
repében Hernádi Szabolcs formál hetyke karikatúrát.
Telivér tempóban, töretlenül fokozódik a feszültség, a kötelező iskolai színházlátogatások
galacsindobálós unalmát már elképzelni se tudjuk, hisz' így ez egy lenyűgöző történelmi
krimi, eleven részvételünkkel! Rádöbbenünk a dráma rémítő aktualitására, Bergendi Áron
áradó hitelességű Tiborc-monológja szó szerint illik a magyarországi jelenidő rettenetére.
A Quintus Konrád vezette PartVonal Műhely nagyszerű produkciója még szélesebb kör-
ben teszi ismertté Szabó Borbála darabját, végső fokon még Katona Józsefet is megsze-
retteti...
|
|
|
|
|
MASSZA Tóth Miklós RÉV Színházi Tásulat /Győr/ Gyermekszínházi Sz. Marczibányi |
|
Az agresszió természetes dolog, nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. Már a homoko-
zóban kezdődik, nagyon jelen van a kamaszkorban is. Az erősebb vegzálja a gyengét, a
nagyfiú
jogot formál a legszebb lányra. Jó, hogy mindez általános, de hogyan kezelhetjük,
hogyan formálhatjuk alkotó energiává ezt a legyűrhetetlen késztetést?
A sziporkázó kommunikációjú Szántó Dániel az első percektől fogva bevonja a közönsé-
get, a mutatós gesztusokkal pózoló szereplők karakterét kell meghatároznunk.
Elegáns fö-
lénnyel áll ki Bálint Betty, a férfivágyak tárgya a szigorúan szemüveges, érettebbnek tű-
nő Lakatos Dorina.
Az osztályterem urai az izomemberek, Nagy Zsolt Zsozsa nemcsak molesztálja a gyengéb-
beket, de
a hosszúhajú Patrick kedvesére is fáj a foga. Balla Richie másodvagánya asz-
szisztál neki, a hars indulatok egyre éleződnek. Mohó érdeklődéssel figyeljük Tóth Miklós
rendezését, vehemens energiákkal játszik a nagyszerű csapat.
A tűrhetetlen alázások kirobbantják a romantikus szelídségű Bársonyosi Dávid ellenállá-
sát, kés villan, csúcspontba dermed a cselekmény: a nézők újra vélemnényt nyilváníthat-
nak: - mit gondol, mit tesz most a zaklató és mit az ellenálló fél?
A szünet után ennek alapján folyik tovább a játék, egyre tisztábbak a viszonyok, egyre lát-
hatóbban rajzolódnak ki a konfliktus erővonalai. Vajon felsejlik-e a megoldás, kezelhető,
jobb útra terelhető-e a macsós erőszak? Minden előadáson, a színészek instruktori rész-
vételével, maga a közönség dönt, remélhetőleg ezzel az életben is aktívabbá válik hasonló
helyzetekben.
Kalapos Éva regényét Romankovics Edit avatottan dramatizálta, a RÉV Társulat a Liliom
és a felejthetetlen Irina után a komplex színházi nevelési műfajban is kiváló produkcióval
tette le a garast. |
|
|
|
|
MI ÚJSÁG? Tisza Bea és Ruszina Szabolcs Kolibri Fészek |
|
A színpadon csak gyűrött újságpapírhalmok, - ez már a szuperszegény színház?!? Aztán be-
toppan két tarkaruhás játszó és olyan fergeteges mókázásba kezd, hogy gyermeki lelkünk
menten beájul. Kukába gyűrik a rengeteg papírt, majd lassan előszedik onnan, hogy ezer-
féle módon
játsszanak vele.
Egész állatsereglet elevenedik meg, darazsak, egerek, meg a papírsárkány! Felgyullad az
olimpiai láng, hosszú futását ő is a kukában végzi. A látványsportok viszont sorra megjelen-
nek: kosárlabda, gerely- és diszkosz-vetés, kézilabda, kötéltánc, foci helyett a sikeresebb
labdagyúrás, úszás víz alatt és felett, a súlyemelést hagyományainkhoz híven ólombetűkkel
doppingolják.
A nyomtatott hátfal beszakad: a TV-képernyőnyi sportrovatot időjárásjelentés követi. Be
is csap a villám, felfújt zacskók pukkannak mennydörögve, sűrűn hull a fecni-hó. Papírcsá-
kó, papírhajó, a végén vetélkedő: ki mit tud még a nemes alapanyagból.
Nincs cselekmény, nincs konfliktus, nincs időegység: Arisztotelésznek annyi! Tisza Bea
és Ruszina Szabolcs veszett fantáziája, tengernyi ötlettel, egy szó nélkül, gesztussal, arc-
játékkal alkotja meg pantomimikus geg-parádéját.
Novák János csellója inspirálja a simít-
gatós, ütögetős ritmusjátékokat, igézően teremti meg az akusztikai hátteret.
A fináléban WC-papír gurigákból virágok, hullámok alakulnak, konfetti-spirál tekereg, a kis
közönség aktívan beszáll, kinek jut eszébe még egy lehetőség. Hajtogat, gyűr és tép min-
denki, de azt is megtanulja, hogy végül minden papírszemétnek a /szelektív!/ kukában a
helye.
Egyedülállóan eredeti produkció akár hároméves kortól, de lenyűgözően izgalmas nagyko-
rúaknak is. Tisza Bea és Ruszina Szabolcs kreatív humorral fűszerezett előadása valóban
ÚJság: kiemelkedő Újdonsága az Évadnak.
|
|
|
|
|
SÉRÜLÉS Pap Gábor Trainingspot Tantermi Szemle |
|
A Tantermi produkciók általában színielőadással kezdődnek, később alakulnak a közönség
bevonásával interaktívvá.
Pap Gábor és Manyasz Erika nagyszerű leleménye, hogy most
már az első percekben énekelnek a zenetagozatos gimnazista nézők, őket vezényli a négy
felvételire aspiráló fiatal.
Buzási Fanni gátlásosan görcsölő éltanuló, Ivák Bence nagymamai pénzzel jól kitömött,
hetykén lezser amorózó. Boznánszky Anna állandó késésben kapkodó, csupaszív leányzó,
Bora Levente az örök-felvételiző, mereven doktriner alattvaló. Közülük csak egy juthat
be a felsőoktatásba, Jobbágy Kata Tanárnője rafináltan manipulálja a riválisokat, eszkö-
zei a hízelgéstől a megalázásig terjednek.
A leendő karvezetők próbatételként dirigálják a közönség kórusát, közben baráti- szerel-
mi szálak is szövődnek köztük. Mindegyiküknek van problémája, az egyiknek pénze nincs,
a másiknak önbizalma, a világfi túl könnyed, a túlkoros, sokadszor próbálkozó nevetsége-
sen túlliheg mindent. Ellenszenvünk és szimpátiánk ide-oda csapong az egymás ellen kiját-
szott fiatalok között.
Pap Gábor rendezése, színészvezetése méltó a pompás textushoz, pontos ritmusban egy-
re feszültebbé fokozza a játékot. A tanári diktatúra besúgásra, hazudozásra, árulásra ösz-
tönöz, kérdés, hogy a delikvensek ellenállnak-e a kiélezett versenyhelyzetben. Mostantól
már a mi véleményünk is számít, saját hangunkkal szavazhatunk. A nagyszerű együttesből
is kiemelkedő Jobbágy Kata ugyanis a közönséget is befolyásolni akarja: csak akkor éne-
keljen, amikor az ő választottja vezényel. De a népet nem lehet elnémítani! Teli torokból
teszi le a voksát, - már ha a diáknézők a következő előadásokon is átlátnak az ármányon.
Igéző erejű produkció, legkisebb rezdülésében is hatásos társulat, a nevelő célzat és a
rendkívül élvezetes
színjáték magával ragadó szintézise. A Trainingspot Pap Gábor ren-
dezte előadását bármelyik neves színház megirigyelhetné... |
|
|
|
|
MIANYÁNK Feuer Yvette - Romankovics Edit Bohócok a láthatáronTantermi Szemle |
|
A padlaton hullámos rajzú fehér lisztszőnyeg, tapodnak, vonaglanak rajta, belegázolnak, a
végére meg lassúdad összeseprik. Három generáció: Nagymama, Mama és a Lány szorgos-
kodik a színen, de furmányos vetésforgóban, mindössze ketten játsszák a titkokkal terhes
családi drámát.
Feuer Yvette és Romankovics Edit több élettörténetből gyúrta darab-
ját, a kitűnő dialógok és a mesteri alakváltások révén azonban gond nélkül követhetőek
az események.
Hogyan lett kismama az Anyu? Hogyan születtem én? - vetődik fel a Lányban a kérdés, egy
váratlanul megtalált régi levél aztán berobbantja a konfliktust. - Ki az apám? Miért titkol-
tátok előlem? Felhorgadnak az indulatok, izzó hevületű dráma szikrázik a színpadon. Kinek
van itt igaza? Lehetett volna másképp?
Ezt már a közönség próbálhatja eldönteni, már ha egyáltalán lehetséges. Mert jó lenne,
ha igazi apukám híres teniszbajnok lenne, de ha egy szerencsétlen lúzer munkanélküli,
akkor is jobb tudni, mint még bizonytalanabbnak lenni abban: ki is vagyok? A kamaszkor
szélsőségeit csak fokozza, ha még ezt se tudhatjuk meg...
Gondolatébresztő, hatásos előadás, tágabb értelemben is fontos. Mert semmilyen elfoj-
tás nem vezet jóra, a mélyben lappangó kételyek egyaránt mérgezik a szülőt és a gyer-
meket. Létezik pozitív hazugság, óvó-védő elhallgatás, de legtöbbször egy jó kibeszélés
előbb-utóbb végleges gyógyulást hoz.
Nincs díszlet, nincs kellék, a két ragyogó színésznő érzékletesen betölti a teret, a peda-
gógiai hatáson túl, Feuer Yvette és Romankovics Edit sokoldalú összmunkája nagyszerű
színházi előadást hoz létre. ...És csak egy tanterem kell hozzá! |
|
|
|
|
NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ Tóth Géza Karaván Színház Pinceszínház |
|
A boldog 70-es évek... Brook, Grotowski, Ljubimov, - Stockhausen, Xenakis, Messiaen,
Pilinszky, Cseh Tamás, Huszárik, - kitágul a világ: Berlin, Párizs, London. És egy könyv,
amelyet mindenki ismer, egy szállóige, melyet mindenki mormol: "Dömdödöm".
Balázs Júlia dramatizálásában a mindig újat hozó Karaván Színház veselkedett neki Tóth
Géza
rendezésében. Már a nézőtéren sorra jelennek meg kedvenceink, Ló Szerafin xilo-
fonon játszatja a gyerekeket, Szörnyeteg Lajos, a legjobb szív behemót Dobos Juci de-
rűs nyugalmával pásztázza a közönséget, Sipos Eszter egyenesen "Ingyen Ölelés!"-t kínál.
Papp Janó csoda-dresszében, lila kalapban, türkiz harisnyában maga Vacskamati Ő, a pár-
ducmozgású, örökmosolyú négylábú tündérlény.
Nem sietős a dolog, lassúdad bontakoznak ki az erdei sorsközösség apró-cseprő drámái,
elevenen élnek a Lázár Ervin-i dialógok. Színre böffen Bruckner Szigfrid, a négyszögletű
kerek erdő fájósfogú oroszlánja, múló rettegést okoz Kisfejű-Nagyfejű Zordonbordon fe-
nyegetése, Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl szerepében a szikrázó energiájú, nagy-
szerű Nyári Szilvia tündököl. Színészbob: Horváth Kristóf, a rapkirály meglepően szűk-
szavú Dömdödöm-ként, ám árnyalt egyszavát ezerféleképpen tudja, tökéletesen értelme-
zéssel kimondani.
Bravúr!
A publikum, élén az élénk gyermeksereggel egyáltalán nem bánja a vége-hossza-nincs me-
sét, boldogan tolong fel a színpadra, amikor a berezelt Nyáry Oszkár-t, Bruckner Szigfri-
det kell bátorítóan a fogorvoshoz kísérni. Ki ne szeretne akár négyszer is fogat mosni
naponta?!?, több tucat ajánlkozó után még egy kétéves félmeztelenke is bekerül. Dr.Zirr-
Zurr alaposan vizslatja a tátott szájakat, a mienk is tátva marad a végtelenül kedves jele-
netek során.
Fantasztikusan játszik az együttes, Dömdödöm monoton báját a jószerént az emlékezetes
Dora, avagy szüleink szexuális neurózisa óta nem látott, varázslatos Sipos Eszter kontráz-
za, Somogyi Zoltán színpadán csodás figurák színes forgataga örvénylik.
A Pinceszínház-ban látható produkció egyaránt öröme kicsiknek-nagyoknak, hát még ha
utána újra elővesszük gyönyörűséges mesét.
|
|
|
|
|
MINDEN DOLGOK KÖNYVEKiss Márton Kolibri Fészek |
|
A színpadképet mobil kockák adják, belőlük épül Klopperék lakása, az utca, a szomszéd
ház. A legmagasabb ponton a TerrorApa trónol, álszent módon a Biblia mögé bújva ordítja
le a családját. Thomas, az álmodozó, élénk szellemű kisfiú, aki a csatornában sellőket, a
szomszéd néniben boszorkányt lát és még Jézussal is elég közvetlen a kapcsolata, naiv hi-
székenységgel tűr, pedig időnként még a keresztet formáló fakanál is előkerül, mint bün-
tető eszköz. A kislány még hízelgéssel megússza, de Anya is megkapja a magáét.
Polgár Péter látványvilágában a bábok mérete a családi erőviszonyokat tükrözi. A hatal-
mas Apa mellett eltörpülnek a családtagok, csak a szintén férji elnyomás alatt senyvedő,
alkoholista nagynéni és a kedves szomszéd néni méretes. Leleplező módon a gyerekek raj-
zolják meg így családjukat...
A fiú a csatornában sellők helyett egy féllábú kislánnyal találkozik, szerelem első szóra. A
korántsem boszorkány szomszéd néni bátorító szavai lassan öntudatra ébresztik, az apai
leckefüzetbe gondolatait kezdi megírni, ez lesz a Minden Dolgok Könyve. Guus Kuijer re-
génye, a rendező Kiss Márton adaptációjában frappáns, rövid képekben jelenik meg,
nem
nélkülözi a meglepetéseket. Thomas problémája: hogyan szabaduljon meg félelmétől? Vá-
ratlanul maga Jézus jelenik, igaz, elég földön-villamoson járó profán figuraként, a gyengé-
den erős Szanitter Dávid megindító alakításában. A nagyszerű színész sokarcú középpont-
ja az előadásnak, hiszen az összes nőszerepet ő játssza! A megtört Anya szinkronban társa-
log cserfes kislányával, a Nagynéni mámorosan vitatkozik a gonosz Apával, a szomszéd néni
derűsen osztja jótanácsait, a titkos szerelem tárgya, a hullámok között talált lányka ábrán-
dosan álmodozik: Briliáns Színész Munka!!!
A Hello náci! felejthetetlen triumvirátusa végre méltó szerepekben lép újra elénk. Beton-
merev kövület Mészáros Tamás házi zsarnoka, álszent és kegyetlen, az ő ütlegeit még kéz-
csókkal is meg kell köszönni. Ruszina Szabolcs igazi művészlélek, fantáziájában él, álmai-
ba menekül. Fokozatosan ébred öntudatra, kamasszá érik, végül ellenállni is képes, a ked-
ves kisfiú szemünk láttára változik egy kicsit már felnőtté.
Kiss Márton rendezése eminens tempóban, a szituációk pontos belső ritmusával vezérli a
játékot, tömör szerkezeti egység, lefegyverző hatásosság. Nem tudjuk, a mai tizenévesek
érti-e a vallási momentumokat, ám az erőszakról és az ellenállás szükségességéről szóló lé-
nyeg biztosan világos lesz. Úgy érezzük, hogy a korhatár fölfelé bármeddig kitolható... A
Kolibri-ban újra nagyon fontos előadás született, mely a kortárs színház nyelvén életbevá-
gó problémákról szól gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. |
|
|
|
|
KINEK AZ ÉG ALATT... ifj.Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós Csokonai Színház |
|
Két hetyke fickó, Gyöngyösi Zoltán és Dóra Béla már az előtérben vizslatja a közönség-
kapcsolatokat, a nézők feje fölött palackot dobálnak, viccesek, groteszkek, akrobatikusak.
A Zarathustra fenséges fanfárjaival bombasztikus a kezdés, Szabó Sebestyén László, mint
virtigli debreceni dobogtatja meg a hazai szíveket. Eredetien artikulált, nagyívű monológja
az akkori világhelyzet, az ipari forradalom és a háborús hírek után jut el a végig általa ját-
szott Arany Jánosig. Széltől is óvott gyermek, a barátok nélküli magány erősíti befelé for-
ló, sajátos gondolatvilágát, a kitörés útját a könyvek, a versek, a tanulmányok jelentik.
A kamasz Aranyt az Ady Endre Gimnázium drámatagozatán kiválóan előképzett, pörge kala-
pos Juhász Kristóf játssza, rövidesen végre jó barátot is talál a debreceni kollégiumban,
Lantai János /Szécsi Bence/ személyében. Óriási rendezői érdem, hogy a diákszínjátszók
megkülönböztethetetlenül illeszkednek a felnőtt színészek együttesébe, nagyszerűen éne-
kelnek, táncolnak, játszanak.
Kiss Diána Aida erős színpadi jelenléttel, érett szuggeszti-
vitással képviseli a női vonalat, Bolla Bence még basszusgitározik is, Mészáros Gábor zon-
gorán jeleskedik.
Vecsei Hasi Miklós merész asszociációi, merészen csapongó képzelete váratlan irányokba
sodorja a cselekményt, rengeteg ötlet színezi képet, ujjongóan szabad játékra adva lehe-
tőséget. A szépen formált dialógusokat frappáns riposztok, csípős beszólások fűszerezik,
letaglózó a humor és a sziporkázó szellem tűzijátéka.
ifj.Vidnyánszky Attila fékezhetetlen fantáziája hatványozza az őrült forgatagot, viharzó po-
én-áradat, virtuóz gesztusok, az abszurd komikum groteszk cunamija. Az iszonyatos tempó-
ban az együttes hajszálpontos kidolgozottsággal valósítja meg a lehetetlennek tűnő elkép-
zeléseket, izzik az egymást lendítő, közös akarat bódult felszabadultsága. Csak kapkodjuk
a fejünket, permanens szédületben hahotázunk, amikor egy tehén/!!!/ jön be a színre,
a szempillánk se rezdül.
Azért az Arany-életrajz is folytatódik, Janka Barnabás pohos direktora instruálja a szép-
reményű vándorszínészt, majd bődületes szaracén-maszkban hozza a frenetikus Othello-
paródiát. Nem könnyű a költő élete, nappal a marhalevelek jegyzői taposómalma, éjjel
a Toldi, Shakespeare, az ismert nagy versek és még mindig csak huszonéves! Az anya halá-
la, Tar Dániel ismétlődő fájdalma: "Édesanyám!" Várakozás az elismerésre, Petőfi barátsá-
ga, amelyet a költőtárs a rosszmájú Pák kritikus, Molnár András spontán lelövésével szen-
tesít. - Jó, hogy jön a szünet, ki kell pihenni egy kicsit eme Tehetség Tornádó tombolá-
sát...
Íratlan szabály: lassú expozíció, nyugodt építkezés, a nagy fokozást a végére tartogatjuk.
A garabonciás alkotópár azonban fittyet hány a dramaturgiai béklyókra, az első rész szilaj
Prestissimo hysterico-ját egy horizontális mederben hömpölygő, lassúdad Adagio-tétel kö-
veti. Vecsei Kinga öntöttvas kályha monstruma előtt, gyönyörűséges feketében bűvöl el
a feleség Szakács Hajnalka, a házaspár a szalontai csöndben Petőfi Sándort várja türel-
mesen. Kiss Gergely Máté árnyalt alakítása a szélsőséges, zabolátlan csodagyerek jól lep-
lezett komolyabb énjét mutatja meg. A két költőiórás szelíd érvekkel, megfontolt gondo-
latokkal indázó, komótos párbeszédben politikáról, népről, szabadságról elmélkedik, hosz
szan, megfontoltan, ráérősen. - És mégsem esik a feszültség! Ez is hihetetlenül izgalmas,
akció
helyett a míves dikció tartja ébren az érdeklődést, az író és a rendező példátlan
merészsége mennyei hosszúságú meditatív ajándokot szül.-
A befejező kép, "Petőfi nincs egyedül!", Berecz András dübögve dobbanó koreográfiájá-
val idézi vissza az első rész fergeteges viharzását, felállva, vijjogva, tapsunk ritmusával ün-
nepeljük a hihetetlen színházi élményt.
ifj.Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós szűk három évnek hetedik remeklését csodál-
hattuk. "A HetedikTe magad légy!" De ők ketten az első pillanattól saját öntörvényű útju-
kat járják, egész generációjuk nevében szólnak, kötetlenül a magukét mondják, nekünk,
nektek, rólunk.
És áldja az ég a debreceni Csokonai Színház-at,
amely a vidékiek között először ad helyet
egy olyan produkciónak, melyet az ország összes színháza mellett az összes gimnáziumban
is el kellene játszani! |
|
|
|
|
A BÁL Gyöngyösi Tamás Thália Tanoda |
|
Az üres bálterembe beosonó gyerekek felnőttes komolysággal keringőznek, a Bahrami fiúk
egymásra licitálva forgatják Takács Kitti-t. Lassan gyülekeznek a résztvevők, nyakkendőiga-
zitás, frizuraellenőrzés a tükörben, a szürke 50-es években vagyunk, jól nevelten, szolidan.
A fiúk és lányok félénkek mustrálgatják egymást, Juhász Tibor pimasz fölénnyel pörgeti
kulcscsomóját, Szegezdi Anna álmodozva mereng, a komor Flór Máté féltékenyen vetél-
kedik a hölgyek bálványa Tóth Kristóf-fal. A lassú bluesban reménykedve oldódnak a gátlá-
sok, az idilli hangulatot civil nyomozók félelmet keltő igazoltatási akciója töri meg. Egy gya-
nús alakot el is visznek, az ijedt csöndet a veszett iramú Viaszbaba hangjai űzik el, Sinkó
Réka a
nagyfiú Bahrami Bencé-vel jár eszelős vitustáncot.
Rendkívül változatos cselekmény, lebilincselő koreográfia, az összjáték kavargó lendülete
Gyöngyösi Tamás színházi pontossággal dolgozza ki a szituációkat, a karakterek hitelesen
élnek, játékban messze felülírják a táncprodukció követelményeit. Miniatűr drámák, villa-
násnyi ütközések, tekintetek, gesztusok sziporkázó össztüze. A Rejtély sejtelmes dallama
csillapítja a lázas lüktetést, ám azonnal követi egy komoly kis verekedés.
Depresszív feketében, viharvert arcú lány sehogy sem találja helyét, zavartan futkos fel s
alá, egy váratlan pillanatban
aztán atomvillanásként robban be a twist rángó őrületével.
Bezzegh Bettina, aki rövidesen vörösbe vált, fergeteges forgatagba rántja az egész társa-
ságot. Az örökké mosolygó szépfiú, Pinke Jonatán kincset őriz a zakója alatt: egy igazi
Benny Goodman lemezt! A Sing, sing ritmusorgiájára Sinkó Réká-val briliáns akrobatikus
bemutatót tart, forgások, pörgések, emelések mesteri szövevénye ejt ámulatba. A dobszó-
ló dübögése még a megfontolt Pincért, Katona Zsolt-ot is táncba hívja, az össznépi őrü-
lete katartikus csúcsra hág.
Kifújjuk magunkat egy nyugodt lüktetésű sláger alatt, ám még egy meglepetés következik:
ábrándos hófehérben, hullámzó mozdulatokkal lebeg be a lányok tündéri kara. Ultraibo-
lya fény teszi sejtelmessé a félsötétet, megjelenik a Nő, a Vágy Titokzatos Tárgya. A lírai
szépségű, káprázatos sugárzású Szekerka Laura finom mozgása a végsőkig fokozza a szerel-
mes révületet: Égi Tünemény a kopár bálteremben.
Varázslatos produkció, Gyöngyösi Tamás és a Thália Tanoda növendékeinek újabb remek-
lése. |
|
|
|
|
MÁGIKUS ÁLLATOK ISKOLÁJA Novák János Kolibri |
|
Az iskolabusz élénk danolás közben gördül a színre, ablakaiban Lila Mamba tekereg, csíkos
mókus illegeti magát, nem is beszélve az elegáns nyugalmú császárpingvinről. Bizony, az ál-
latok is iskolába járnak, ahogy az osztályteremben is kilencéves nebulók koptatják a padot.
Benni, Nizsai Dániel álmodozó új fiú, ernyedt tétovaságával nemigen vívja ki társai elisme-
rését, az intrikus természetű Helen, Kőszegi Mária, a sportos Csoki, Krausz Gábor megve-
tően kerülgetik.
Megyes Melinda, a talpraesett tanítónéni próbál békét teremteni, egye-
lőre azonban a tornatanár-igazgató, a Kalarábé-imádó Tóth József macsós versenyelvei dia-
dalmaskodnak. Pezseg a humor, csattannak a gyilkos diák-élcek, a durcás Alexics Rita na-
gyon szeretne barátkozni, de a félszeg Benni közeledését gőgösen utasítja el. Mindenki a
saját bajának foglya, Gazdag László, Morrison állatkereskedő előlegez meg egy jóslatot:
ha mágikus állatbarátja lesz minden tanulónak, aki csak vele beszél, akit csak ő szerethet,
oldódni fognak a feszültségek.
Egyelőre csak a cserfes szarka , Pintyőke bukkan fel, Erdei Juli elképesztő madárhangján
kárálva röpköd a térben. A szertár titkos mélyén az igazgató úr rekorder kalarábéja növek-
szik, a rosszfiú Bárdi Gergő ármányosan zsugorítja. Nagyon életre kelnek a mágikus álla-
tok, váratlan SMS-ek értesítik az állatbaráthoz jutó szerencséseket. Novák János, alkotó-
ereje teljében
bontja ki a mesés fordulatokat, Orosz Klaudia szinte életre kelő bábjai
pillanatok alatt hódítják meg a nézői szíveket. Rabat rókafi Szívós Károly megjelenítésé-
ben sugározza az önbizalmat, a legnagyobb pedagógiai sikert Török Ági éri el: Henrietta
teknőce szívós edzésmunkával addig futtatja a
béna Bennit, míg a váltóversenyen is be-
kerül a legjobbak közé.
Végig szól Novák János nagyszerű zenéje, a dalok Horváth Péter szövegeivel lendülete-
sen szárnyalnak, külön rendezői érdem, hogy a színház fiatal színészei, a KIMI-Kolibri Stú-
diósok és a Régi Nagy Gárda jelesei teljesen egységes, egy nyelven játszó csapattá forr-
nak össze. Az ellenállhatatlan karizmájú Bárdi Gergő is jó útra tér, Tóth József hobbiker-
tész igazgató pedig Johann Strauss keringőjével ünnepli sikerét: "Kalarábé! Hahaha! Kala-
rábé! Hahaha!" Talán még a kedves Nizsai Dániel is elkezdhet Idával barátkozni...
A boldog ünneplés után kifelé tartó gyerekek izgatottan lesik mobiljukat, hátha éppen be-
fut a remélt üzenet: otthon egy mágikus állatka vár rád... |
|
|
|
|
ARTURO UI FELTARTÓZTATHATÓ FELEMELKEDÉSE Nagy Márk IV-esek Ódry |
|
Bertolt Brecht kifejezetten aktuál-propaganda darabot írt, amelyet Nagy Márk rendező a
hitleri út stációival hoz párhuzamba. Régi újságok betűivel olvashatjuk az egy-két mondatos
híreket, soha nem volt még ennyire világos a brechti példázat történelmisége.
A két tucatnyi szerepet mindössze hatan játsszák el, innovatívak az alakváltások, a legkor-
szerűbb színházi felfogás érvényesül a nemek felcserélhető egyenrangúságában. Mészöly
Anna, a pesti egyetem negyedévese Dogsborough, a képviselőtestület tagja, a kaposvári
színészosztályból Varga Bori a fia,
- ám a következő jelenetben zökkenőmentesen cserél-
nek helyet. A két helyről jöttek óriási energiával, termékeny együttműködéssel teszik sod-
ró tempójúvá a cselekményt, a szobányi térben, szikár brechti stílusban elevenedik meg
Arturo Ui életútja. Revolveres vasökle Ernesto Roma: Martinkovics Máté képmutató lágy-
sággal takarítja el útjából az ellenfeleket, a porba hulló fejeket a padlóra dobott kalapok
jelzik. Bitó János harmonikája swinges-jazzes slágerekkel kísér, a társulat énekben is egé-
szen kiváló.
Az életveszélyes gyújtópont Mészáros Martin, kölyök-álarca rafináltan számító, kíméletlen
üzletembert rejt, vér nem tapad a kezéhez, igazi fegyvere a népet kábító demagógia. Az
ifjú színész mozgékony mimikával, ezernyi gesztussal, letaglózó deklamációval élteti geng-
szter-főnökét, szuggesztív egyénisége gerjeszti a hatványozott feszültséget.
Nagy Márk nemcsak a pontosan értelmezett, ragyogóan kimunkált rendezéssel tűnik ki, el
se fér a színlapon: 9, azaz kilenc kisebb-nagyobb karaktert alakít, kikiáltótól igazgatókon,
zöldségeseken át a hófehér eleganciájú Ignatius Dulifeet chicago-i laptulajdonosig. (Lám,
ott még a karfiol-árusoknak is van sajtójuk...)
Manekenszintű neje Horváth Julianna, aki
pompás gengszterfigurák, Kicsi és Dockdaisy után, bájos alattvalóként köt szövetséget az
immár ellenállhatatlan diktátorral.
Díszlet? Jelmez? Elég néhány zöldséges-rekesz, trikó-váltás, kalapcsere: na, ilyen az igazi
kortárs színház!!! Csak annyi tehetség, ötlet, lelkesedés kell még, amely ebben a remek
előadásban, Arturo Ui feltartóztatható felemelkedésé-ben
feltartóztathatatlan lendület-
tel tobzódik!!! |
|
|
|
|
POKOLI PUNCS-PANCS Felhőfi-Kiss László Pinceszínház |
|
Lassúsodrású Michael Ende varázsmeséje, de a Horgas Péter díszletének kakukkos órá-
ból bőszen előugró szörnyecske bizsergető izgalmakat jelez. Ráadásul igen fontos problé-
máról van szó: Molnár Csaba gonosz mágusa
a természetet pusztítja, erdőt irt, állatokat
gyilkol, tövestül tépi ki a legszebb fákat. Szilveszterkor teljesedne ki ördögi terve, ám sze-
rencsére két kedves állat neszeli meg a végzetes csapást: a károgó Varjú és a fondorlatos
észjárású Macska.
Felhőfi-Kiss László rendezésében vészjóslóan rajzolódik fel a két ellentábor, Dr. Lidérczy
Belzebub professzorhoz Vám Piri pénzboszorka, a fültépően vijjogó Juhász Réka csatla-
kozik, Miaurcella di Mauro macska: Szegvári Júlia, fegyvertársa Formán Bálint szárnylen-
gető varjúja, Krákel Karesz.
A derék pároslábúak égi segítséget is kapnak Szent Szilveszter megelevenedő szobrától,
csak a bennfentesek tudják, hogy ő végül is a jó útra tért Átkos Ákos pokoli végrehajtó,
Némedi Árpád, aki így próbálja csökkenteni NAV-os bűntetteinek súlyát. Sokoldalúságá-
ra jellemző, hogy a zenét is szerzett (innen-onnan), de még a prológot is elénekli.
Fortyog a varázsüst, bugyborékol a mérgező főzet, az óramutató vészesen közelít az éjfél-
hez. Miau!!! - ficánkol a cirmosléptű Szegvári Júlia, hiába sivít a vámpíri némber, Juhász
Réka tébolyító torka, hiába szórja varázsigéit az ördöngős professzor, győznek az állatok,
Formán Bálint károgása diadalindulóvá szépül.
Sokat nevetünk, jól mulatunk, de azt is megtanuljuk, hogy nagyon-nagyon kell óvni, véde-
ni természeti környezetünket a harácsoló bitangok eszelős pusztításától. Minden fát szá-
mon kell tartani, a madarakat etetni , az úrvadászokat megvetni kell. A Pinceszínház elő-
adása szórakoztató mulatság mellett tanulságos figyelmeztetés is. |
|
|
|
|
CSENDSzenteczki Zita Kerekasztal Marczibányi |
|
Balázs Béla kissé zavaros meséje szerencsére csak kiindulási pont, alkalmat kínál érdekes
kérdések felvetésére. Az iskolásokkal kezdődő beszélgetést a szomszédból dübögő dobolás
zavarja meg, a Fiú átjön, de még itt is tikkelősen matat dobverőivel. Ő lesz a mesebeli hős,
aki két zajongás közben rőzsét gyűjt haldokló anyjának.
Nagy ötlet, hogy belső nyugtalanságát, mozgáskényszerét, feszítő dühét egy dobszerelé-
sen éli ki, mivel zavaros kamasz-énjének kételyeit senkivel sem tudja megosztani. Az anya
búcsúajándéka az alattomos gyűrű, ha olyannak kezére húzza, kit nem szeret igazán, az bi-
zony szörnyethal. /?!?/. A vándorúton megismert Harmonikás, a több hangszeren is játszó
Szabó Mátyás Péter az első áldozat, miután fülsértő dobpárbajt vív a kocsma egyik vendé-
gével, Nyári Arnold-dal. Ez a sors vár a csodaszép Pájer Alma Virág-ra is, szerelem ide
vagy oda, miután nem elégé szereti /?!?/, újra teljesül az átok, a gyilkos ékszer folyvást
visszaugrik a Fiú ujjára. Az áldozatok a Csend vízalatti birodalmába kerülnek, tovább őrjöng
a végzetes dobszóló.
Kárpáti Pál elementáris invencióval, a dobok, ritmusok, hangszínek tengernyi variációjával
jeleníti meg szélsőséges lelkiállapotait, aktív és attraktív alkotómunkája az előadás súlypon-
ti értéke. Játéka is kiválóan érzékelteti a kapcsolat-képtelenség, a kommunikációs gátlás
kataton merevségét. Segíteni kell neki, összeülnek a diákcsoportok és a színész-tanárok
vezetésével közösen keresik a megoldást. Lipták Ildikó köre szóban el javaslatát, Hajós
Zsuzsa csapata az írói végkifejletet tolmácsolja. Legmesszebb a Pájer Alma Virág diákjai
jutnak, dramatizálják a Fiú alászállását a Csend tómélyi korallpalotájába, ahonnan kiszaba-
dítják a néma halottakat, legyőzik a Csend-et, melyet éppen hogy meg kéne magukban ta-
lálni... De végül is ez sem zavaró, a föladat világos:
ne zárkózzunk dübörgő magányunkba,
keressük egymás baráti segítségét, adjuk is, így alakítva vészes indulatainkat éltető ener-
giává.
És hogy kell-e a Csend? John Cage korszakos zeneműve, a 4' 33""- ja óta tudjuk, hogy a
nem létezik. A külvilág, a környezet hangjai mindenhol utolérnek, még a süketszobában
is
fülszaggatóan pulzál a szív, surrog a vér áramlása. - Figyelj hát: behunyt szemmel "nézd a
a világ apró rezdüléseit/ zeng egy fél cukordarab/ cseppje hull a méznek". |
|
|
|
|
OFÉLIA ÁRNYSZÍNHÁZA Csató Kata Radnóti Színház |
|
Álomittasan tántorogtam ki a színházból, semmire sem emlékeztem. Nehéz az emlékek fel-
idézése, talán most, hónapok múltán sikerül. Bezárnak egy színházat, jól, ismert hétközna-
pi eset minálunk, csakhogy Kárpáti Péter Ende meséjéből kiinduló darabja a takarító né-
ni látomásaiba visszajáró színházi árnyakat teremt.
Gazsó György az Árny-monstrum, szöke-
vény árny Dénes Viktor, Figeczky Bence a gézengúz Kálmánka, Oféliának is van alteregó-
ja: Sodró Eliza.
Csató Kata átszellemült rendezésében az árnyak időnként élő valóságként lépnek be, az
áttetsző falak beszíneződnek, valós képek ékelődnek a transzcendenciába. Jaskó Bálint
változatos maszkokban pantomimezi nagyapót, a gonosz szomszédot és a favágót. A közép-
ontban Martin Márta forró kisugárzású Oféliája ül, színház híján az árnyakból alkot pom-
pásan játszó társulatot.
A lebegő a látvány, Mátravölgyi Ákos-t, a koreográfia Gaál Mariann-t dicséri, az éteri at-
moszférát teremtő zene Darvas Benedek-et. Szavak nélkül, belül muzsikál a történet, egy
nálunk ritkán látott, finomított esztétikum quintesszenciájaként.
Pulzáló testek, surranó
léptek, titkok és sejtelmek mesevilága. Csató Kata színháza a negyedik dimenzión túl, tu-
datunk rejtett mélyvilágában játszódik.
|
|
|
|
|
HAMLETGyöngyösi Tamás Thália Tanoda |
|
Bogárhátú, boltíves pince, utcára vágott, gótikus ablaknyílások fogadnak a Thália Tanodá-
ban, a színésztanoncok másfél órára sűrített Shakespeare-t játszanak. Egyetlen lényeges
mozzanat sem marad k, a viharzó mozgáselemekkel is fűszerezett alapdarabból.
A gyilkos király, Katona Zsolt és udvarának menyegzői tánca torz árnyszínházként vetül a
mennyezetre, Hamlet barátai, Juhász Tibor és Rátkai Bálint tudósítják a várfokon megje-
lenő atyai szellemalakról, amely Bahrami Bence és Benjámin képében, kétszer is túlvilági
angolsággal figyelmezteti bosszúálló kötelességére.
Gyöngyösi Tamás értelmezi a textust, szituációkat alkot, jeleneteket von össze, a tűpon-
tos játék azonban tökéletes egységet biztosít. Meglepően jó a szövegmondás, a mozgások
pedig fokozzák a lendületes tempót.
Sinkó Réka Ophéliája engedelmesen hallgatja Polo-
nius, Fülöp Máté apai dörgedelmeit, virtuóz mozgással, erős deklamációval jeleníti meg
tragédiáját. Az együttes példás összjátékkal teszi feszülten izgalmassá az ismert történe-
tet, melynek gyújtópontjában a törékeny alkatú, ám tetteiben férfivá érő Tóth Kristóf
áll. A Királynő, Káler-Nagy Natália szemére hányja bűnös ingatagságát, Ophélia sírjánál
majdnem összecsap a gyásztól őrjöngő Laertes-sel.
A dráma csúcspontján a csalárd párbajban valóban összecsap a bolondot játszó királyfi és
a bosszút szomjazó báty. Czibolya Zoltán izzó hevületű, robbanékony Laertese féktelen
akrobatikával, az asztalon vívja halálos párbaját. A helyszín szűkössége nem szab határt a
veszett indulatoknak, katartikus magasságba röpíti a drámát.
Boldog az az ifjúság, amely így, a legkorszerűbb színházi nyelven előadva találkozik először
a nagy klasszikussal! Az ifjú csapat már vagy hússzor is játszotta iskolákban, művházakban,
Budapesten és vidéken, biztos, hogy a nagyszerű produkció a Tantermi Projekt fesztivál-
jára is eljut.
|
|
|
|
|
I'M ON-LINETóth Géza Karaván Színház |
|
Jó ha 5/öt!!!/ négyzetméteres a színpad, ám Somogyi Zoltán szellemes díszlete, váratla-
nul benyíló csapóajtókkal, tromp d'oeil perspektívával alaposan kitágítja a teret. Néhány
szóra bekukkantanak a gimis lányt gúnyoló osztálytársak, gyalázkodó álneves SMS-eiket ki-
vetítve olvassuk.
Pálma, a sistergően hiteles Lovas Emília szerelmes, de az azonosíthatatlan cyber haramiák
intrikákkal, álhírekkel, folyamatos sértegetésekkel sodorják a teljes kétségbeesésbe.
Apa,
Nyári Oszkár külföldről csak Skype-on, anyja, Nyári Szilvia csak telefonon kommunikál,
egyetlen barátja akad, az is inkább csak sorstárs, mivel dagi homokosnak csúfolják, Pászik
Christopher nagyívű monológja után már-már az öngyilkosságba menekül.
Tóth Géza rendezése kiválóan fogja össze a nagyrészt saját nevelésű társulatot, a kis je-
lenetekből épülő darab végig feszült, parádés tempóban pereg. Hozzászól az önkormány-
zat csinovnyikja, a Pszichológusnő okoskodik, megoldást mégis néhány észhez tért diák
hozzáállása jelent.
Ruszó Attila, a narancshajú
fiók-punk viszonozza az érdeklődést, a duci álbarátnő, a szug-
gesztív Figeczky Vanda bűnbánóan bevallja, hogy ő volt a féltékenységtől vezérelt, galád
bajkeverő.
A Sin Village felejthetetlen gellérthegyi előadásából ismert Lovas Emília egy-
végtében a színen, átütő erejű játékkal árnyalja szerepét, sokszínűen mutatva meg egy
tinilány keserveit.
Utána a diákközönség avatott vezetéssel tárgyalja meg
az iskolai konfliktusok, az interne-
tes üldöztetés, a külalakot, származást, családi helyzetet gúnyoló sértegetések témáit.
Bizony ráférne ez a felnőttekre is!!!
A Nyári Oszkár vezette Karaván Színház, az ország iskoláit járva már több tucatszor ját-
szotta az előadást, ott a helye a jövő évi Tantermi Projekt-ben, de nyilvánosan is látható
lesz a törzshelyen, a Stúdió K utáni sarokházban. (Ráday utca 34).
|
|
|
|
|
TÜNDÉR MÍRAJuhász Róza Magyar Színház |
|
Kopár tájakon indul Hedry Mária meséje, szennyezett vizek, pusztuló erdők, haldokló
természet. Lodovico varázsló, a király miniszterének ördögi gépezetei aranyat, drágakövet
vonnak ki a tavakból, folyókból, lehetetlenné téve a halak életét, a fákat meg annyira
utálja, hogy tűzifa hasogatásának hangja is fejgörcsöket okoz neki. A setétlelkű intrikus,
Kálid Artúr imponáló eleganciáját még míves bohóc-gegjei sem csökkentik.
Míra királylány száműzetve indul a világ megmentésére, rég halott anyja sírját borító ró-
zsák vigasztalják, belebotlik Jankó halászlegénybe, Krupp Bence színiegyetemista szemé-
lyében szilaj erejű társra talál.
Juhász Róza rendezése takarékosan nyújtja az expozíciót, a történések a szünet után
indulnak igazán be. A gyermekek együttérző figyelemmel követik az eseményeket és ami-
kor kérik, izzó lelkesedéssel vetik bele magukat a természetért vívott küzdelembe. Az ár-
mány az embereket sem kíméli, a kis királyfi, akit elbűvölő tehetséggel két kissrác, Mayer
Marcell és Terék Simon játszik, halálos betegségben szenved. De segít a Kígyó, a csúf
Varangyot reszelős kuruttyolással, groteszk koreográfiával csápoló Horvát Anna, de még
a tüzet okádó Hétfejű Sárkány-család is.
Tündér Míra és a barátja, álruhás doktorként hatolnak be a palotába, leleplezik a varázs-
lót, meggyógyítják a királyi kisöcsöt , megállítják a pusztítást, megmentik az élővilágot. A
halak újra úgy lubickolnak a tiszta hullámok között, ahogy a kis- és nagykorú nézők a me-
se áradó vizében. Kálid Artúr mesteri figurája főszereplővé hatványozza a fanyűvő állam-
férfit, méltó ellenpárja Tündér Míra varázslatos alakjának.
Gáspár Kata ledobja pofazacskós álruháját, nagyívű színészi munkája tündöklő fényű cent-
ruma az előadásnak. Ott áll győzhetetlen energiájú, sugárzó mosollyal, tetőzve fantaszti-
kus elevenségű színpadi jelenlétét. Ne mondja senki, hogy ez gyerek-darab, ez "csak" egy
mesehős, számunkra ugyanolyan értékű, kimagasló alakítás, mint anno Mohácsi Velencei
kalmár-jának vörösruhás leánykérő hercege! Az ifjú színésznő, végre, elismerő közegben
bizonyíthatja elementáris tehetségét.
Nagy szükségünk van az ökomesére: nemcsak a legkisebbeket is rá kell rávezetni a termé-
szet életadó kincseinek megőrzésére. A Magyar Színház együttese, Juhász Róza rende-
zésében a természetbarát nevelés dicséretes, élményszerű példáját adja. |
|
|
|
|
BANYAMOSODA Markó Róbert Bohócok a láthatáron Marczibányi |
|
Michac Gábor mesésen vadított jelmezeiben három csodalény robban be a színre, harsány
énekszóval húzzák be a Gördülő Nagymosodát, amelynek Pucerátor 2000 márkajelű gépeze-
te hófehérre mossa a szennyest, de akár a testet-lelket is.
A puceráj Főnöknője, Feuer Yvette hatásosan ismerteti a masina utolérhetetlen szolgál-
tatásait, termékbemutatója végén potom 69 millióért eladásra is kínálja. Amíg a vevők hite-
lért rohangálnak, gonosz boszorka próbálja fekete lelkét kipucoválni. Egy Királylányt tart
fogságban, szerencsére a szerényebb öltözetű Királyfi is a közelben van.
Félhet a gyermeksereg: a krinolinabroncsok börtönrácsként zárhatják be őket, még a hu-
zagolt kürtőkalap is könnyen foglyul ejtheti a figyelő fejeket.
Markó Róbert pompás szövegét, a nézők beszólásaira reagálva, szellemes riposztokkal gaz-
dagítják, az egyre aktívabb kisközönség már a szabadítási akcióra készül. Az üldözött szerel-
mespár, Manyasz Erika és Ivák Bence kifundálja a tervet: a mindenki zsebében korlátlan
mennyiségben található varázsport fogják, "Egy, Kettő, Három"-ra az alvó szipirtyóra fújni.
Horváth Márk guruló masinériája jól bejátszható díszlet, csövein dobolni, likacsain dudál-
ni lehet. A szereplők heves lendülettel győzködik a segítőkész nézőket, szüntelen mozgás-
ban, fokozódó feszültségben tartják a játékot, de még énekelnek is, ha kell.
A lelkesítő, színes forgatag csúcspontján, tüdőnk gigászi cunamijával, mindannyian részt
veszünk a szerelmesek kiszabadításában, a csúnya banya szétmosódik a pucerátor forgó la-
pát-örvényeiben.
Markó Róbert rendezése újabb sikerhez segíti a Bohócok a láthatáron ütős csapatát, a
puccos Mosodásné és a setét Boszorka kettős szerepében Feuer Yvette, jutalomjáték-
nak is beillő, nagyszerű alakítás-párral örvendeztet meg. A végén, Pucerátrissz Déryné-
ként ekhós mosószekerén indul országjáró körútra, hogy a legtávolibb zugba is eljusson a
gyermekekhez.
|
|
|
|
|
A KENGURUKÖLYÖK Németh Ilona Stúdió K |
|
A Dzsungel könyvén kívül is van állati élet! Kipling kenguru-meséjét Németh Ilona vará-
zsolja bábszínpadra, Gál Flóra csattanósan szellemes versezeteivel. A tépett színpamacsok-
kal ékes paravánokon izgő-mozgó
állatkák forognak, fantasztikusan egyénített hangjukat az
elbűvölő színjátszó-páros, Homonnai Katalin és Spilák Lajos szólaltatja meg.
A kengurukölyöknek alig van lába, így hát inkább hengerbucskázik, magyarán ide-oda buk-
fencezik, gyöngypikkelyes szalamandra, méla leguán és rezignált kék iguana kíváncsiskodó
társaságában. Ott kárál a divatszínekben pompázó papagáj, setét barlangja mélyén fehér
róka szomorkodik kókadt füleit lengetve.
Pajkos állatkánk fölfedezi a mélybe nyíló lukat, fordul a paraván és máris a pattogó ritmus-
ra vibrálva táncoló cickányok nevettetnek meg. Spilák Lajos, Hétkarú Sivaként, egyszer-
re több hangszeren játszik, pönget, dobol, reszel és rittyent, miközben az állathangok tu-
catnyi regiszterén
dünnyög, sípol, bömböl és károg. Ausztráliába érve zsinóros morgattyún
idéz koala-sóhajokat,
didzseriduja (hogy is kell ezt írni?) pedig a lábait áztatva Archimédesz
tételén filózó Varázsló
feltesti hangjait fújja.
A dingókutya elől menekülő kengurukölyök Homonnai Kata tündérkezében egyre nagyob-
bakat ugrik, árkon-folyón, bokron-tengeren
át szökell gyorsan növő hátsó lábain. Távolke-
leti útjának állomásait kerek ernyő peremén követjük, majd cikkcakkos zöld parapléra ve-
títve ismerkedünk a dzsungel lakóival. Megelevenedik a kiselefánt ormányos krokodil-ka-
landja, végre megtudjuk, miért is van púpja a "Puk!"-os tevének.
Németh Ilona bűbájos fantáziával teremti meg állatseregletét, míg mozgékony rendezése
virgonc életre kelti őket. Mosolyogva feledkezünk bele a mesevilág nyüzsgésébe, a gyere-
kek még jobban járnak, a végén még ki is próbálhatják
kedvenceink mozgatását. Szellemi
kaland, humor, játékos tobzódás a képzeletbeli tájakon: a Stúdió K legújabb
produkciója
kicsiknek-nagyoknak egyaránt tömény gyönyör!
|
|
|
|
|
LITERA-TÚRA Kolozsi Angéla ESZME Bartók Kamaraszínház Dunaújváros |
|
Az Anyám tyúkja óta tudjuk, mennyi titkos szeretnivaló van a kötelező iskolai versekben.
De nem minden diák jut el
az Örkény István Színházba, viszont Kolozsi Angéla remek pro-
dukciója tantermi előadásban valósít meg hasonló célokat. Eminens válogatása József Attila,
Petőfi, Babits és Kosztolányi mellett a legnagyobb figyelmet a kortárs költőink felé fordítja.
Közkedvelt a Túl a Maszat hegyen Varró Dániel-től, vaskos meglepetés Takács Zsuzsa Rejt-
jeles tábori lapok sorozata, vagy Kiss Ottó: A megénekelt virág-ja.
A színpadon a gurulós iskolai asztalkák mögött egy tanulónak minősített színész, illetve két
színinövendék kucorog, szorgosan jelentkeznek, puskáikat gyűrögetve skandálják a kötele-
zőt, parázs humorral fűszerezve pompás dikciójukat. Csadi Zoltán a vehemens osztályelső,
szavaiban dübörögnek Petőfi fújó paripái, enyhülést jelent Lázár Ervin Négyszögletű Kerek
Erdő-jének Dömdödöm dünnyögése. Pájer Alma igéző bakfis, bűbájt sugallva szaval/l/, dur-
cás grimaszokkal hajigálja papírgombócait, poézist csempész a pajkos sorokba is. Gézengúz
rosszcsont Kovács Domokos, a Lecsöppenő Kecsöp Benő idézése közben parizeres zsem-
léjét a földről eszegeti,
de álmodozni is tud ama Színes tintákról.
A három kófic folyamatos mozgásban vibrál, vadul köröz
az iskolapadokkal, harcosan akció-
zik, percenként változtatja alakzatait, fürgén realizálva Kolozsi Angéla virulens koreográ-
fiáját. Bődületes a tempó, a válogatás bírja fantáziával, ők
meg kifogyhatatlan szusszal. Ber-
zsián költő köszönti bábként animált mesterét , a Náthás Angol Költő bedugult orral dekla-
mál Varró Dániel: Bádatos Dapok című versében. Janikovszky Éva mondataival könnyen
megfogható a facebook-on szocializálódott fiatalság is, Takács Zsuzsa tábori élménybeszá-
molói, a Berzsián és Dideki epizódok telitalálatok.
Egy iskolai óra, évekre szóló tanulságokkal. A lehengerlő lendületű ifjú trió és a rendező
Kolozsi Angéla előadása remélhetőleg eljut az évi rendes Tantermi Projekt-be és azután
minél több iskolába!
|
|
|
|
|
MÁR NEM OTT ÉLEK Csiby Gergely Ódry Marczibányi |
|
Megtalálta, elolvasta, adaptálta, - megrendezte és eljátssza: Sherman Alexie: Egy indián
naplójá-ból Csiby Gergely alkotott monodrámát. Kartondobozokból indián motívumokkal
éles tornyot épít, fürge lendülettel meséli a rezervátumban született fiú történetét. Apa,
anya, a bölcs nagymama és a jóbarát nagyfiú
Oláh Richárd tömbös, totemmotívumokból
teremtett szoborfejeivel, a színész bravúrosan egyénített hangváltásaival elevenedik meg.
A jófejű gyerek a fehérek iskolájába kerül, osztálytársait rajzok, tanárait kézre erősített,
bólogatósan animált karikatúraszerű
ábrázolatokból ismerjük meg. A dobozokból állandóan
újabb tárgyak, eszközök kerülnek elő,
a színpadot az egyetlen szereplő artisztikus vitalitá-
sa teszi mozgalmassá. Zenét is idéz, szól a sámánének, a mulatozók vagy a gyászolók hangja.
Nehéz a beilleszkedés, ám a diákok lassan befogadják. Az otthontalanságot fokozzák a sza-
porodó halálesetek.
Először a nagybátyja hal meg az indián kamasznak, majd kedves kutyá-
ja, végül jóbarátját is elveszti. Meghal a nagymama és mire végképp eltávolodik szülőföld-
jétől, apját, anyját is gyászolhatja. A fantasztikusan formált színes koponyák, megfordítva,
misztikus indián-maszkokká válnak, egymásra tornyozva, fokról fokra építik fel a mementó-
ként magasodó totem-oszlopot.
"Már nem ott élek": ez a döbbenetes színpadi jel az egyetlen kapcsolat a családdal, a múlt-
tal, az elhagyott közösséggel. Az előadás utáni drámapedagógiai foglalkozáson
a diákközön-
ség szembenézhet a kirekesztettség, az asszimiláció, a fölfelé törekvés kérdéseivel. Van-e
más út az elnyomott kisebbségek számára, mint a társadalmi beilleszkedés ígéretesebb út-
ját
kijelölő tanulás? Törést jelent ugyan az egyén életében, de a közösség számára ez az
egyetlen lehetőség. Nálunk is ezt kellene minden erővel támogatni...
Csiby Gergely nagyszerű játéka, Oláh Richárd grafikáival, bábfejeivel érzékletes színpadi
élménnyé tette egy amerikai indián fiú
történetét. Minden iskolában, minden osztályban
el kellene játszani!
|
|
|
|
|
ROZSDALOVAG ÉS FRÁNYA FRIDA Bozsik Yvette Karinthy Színház |
|
Nem volt rossz az előzmény a Tháliában, de itt, a kisebb térbe koncentrált folytatás sok-
kal erősebb. Átkötő fémes szerelvényként Mohai Tamás virulens játékkal biztosítja a jog-
folytonosságot, biztató a zene, frappáns az expozíció. A pompásan komédiázó, szőkén go-
nosz Balázs Andrea Fránya Frida-ként tüstént békává varázsolja, így a továbbiakban csak
atonális brekegő-áriákban élvezhetjük vérpezsdítő éneklését.
Ingerlő vörösben Andrádi Zsanett Szélvész Várkisasszonya is kitesz magáért, könnyű neki,
hiszen még a süvege is beszél Vislóczky Szabolcs magyar hangján. Bozsik Yvette elegán-
san vezényli társulatát, az egyre színpadképesebb alapemberek mellett
a bővítmények is ki-
válóak. A hajózó legénységet Tölgyesi Zoltán dirigálja, az Első Matróz Elek Ányos, kette-
jükből kitelik egy fél rablóbanda. Kiegészítő sport gyanánt Cápaként is remekül buknak fel
s alá, fölényesen igazolva vizijártasságukat.
A komikumra kényes kis közönség harsányan hahotázik, az izgi nyomozásban is kellően in-
teraktív. Vati Tamás , mint Boszi-lakáj, s mint Zenélő Óra egyaránt virtuóz, Koksz, a zöld
Sárkány Gombai Szabolcs által elsődleges humorforrás. Vislóczky Szabolcs repertoárját
ütősen megformált Rabló-, Matróz- és természetesen mélytengeri Cápa-figurákkal bővíti.
Nem kell messzire menni, a Karinthy Színház-ban Buda is megkapta a maga igen élvezetes
gyermekelőadását. |
|
|
|
|
A HETEDIK ÉGIG Hajós Zsuzsa Kerekasztal Marczibányi |
|
Fabók Mancsitól ismerjük a Halhatatlanság országa meséjét, melyet most Feuer Yvette, az
Anya mesél kislányának. Osztálynyi kisdiákkal hallgatjuk, figyelve a darabbeli Bibi dacos rea-
gálásait. Apa nélkül nagyon szegények ők, de a mama mindent elkövet, hogy gyermeke ta-
nulás által feljebb jusson. Áldozatos erőfeszítések árán ez sikerül is, városi kollégiumba ke-
rül. Ambiciózus természete is kiderül: ösztöndíját technikum helyett, a legerősebb gimnázi-
umba való jelentkezésre hasznosítja.
Sokba van a vasúti jegy, ritkán jár haza. Egyetemen folytatja, még dolgozik is, aztán jön a
szerelem, egyre távolabbi a szülőföld. Persze, jó régen játszódik a történet: az anyuka írás-
tudatlan, nem olvassa el levelét, telefon nincs, a posta késik. Ma, az internet és a Skype
korában elképzelhetetlen egy ilyen elszakadás, még ha a felek akarnák is, akkor se lehetne
ennyire eltávolodni! Ám manapság az asszony, gyár híján, munkanélküli közmunkás lenne,
a kis cigánygyerek aligha jutna el a középiskolába...
Manyasz Erika férjet talál, gyermeke születik, szép kertes házban lakik. Nyolc év/!!!/ után
akkor kap észbe, amikor 5 éves kislánya megkérdezi, hogy miért nincs nagymamája... Kicsit
groteszk, kicsit abszurd, de nagyon alkalmas a közönség bevonására: mi legyen? Írjon haza,
hogy látogatóba jön? De hát el fogja-e olvasni valaki? Csak úgy beállítson? A nézők minden
eshetőséget végiggondolnak, megtárgyalnak, végül ők játsszák el, hogyan is fog történni a
váratlan látogatás.
A két nagyszerű színésznő hatásosan aktivizálja az iskolásokat, jobbnál jobb ötletek röpköd-
nek a levegőben, a nézőkből percek alatt véleményüket személyiségük teljes bedobásával
kifejtő játszó személyek lesznek. Hajós Zsuzsa Holdosi József: Cigánymózes című kisre-
gényéből kiindulva alkotta meg darabját, rendezése, koncepciója a nevelési színház tanter-
mi repertoárját újabb kitűnő előadással gyarapítja.
|
|
|
|
|
A NYILAS MIHÁLY-AFFÉR Máté Gábor IV.színész-osztály Ódry Színpad |
|
Akkoriban még nagyon szabálytisztelő jó tanuló valék, minden kötelezőt elolvastam, de az
édesbús Légy jó unalmával nem tudtam megbirkózni, hiszen Ben Traven, Jack London és
Dosztojevszkij kötött le. Több poros színházi borzalmat is átéltem azóta, Lőkös Ildikó dra-
matizálásában Máté Gábor rendezése, most végre a XXI. száza színházi nyelvén átütő erő-
vel újraalkotta Móricz Zsigmondot.
Diákkorában jelenik meg a nagy író, félénken álldigálva a brutális vehemenciájú osztályter-
mi forgatagban. Ez kell nekünk és ez kell a ma éppen olyan izgága diákságnak! A színiegye-
temisták, csupán néhány évre a kisiskolás őrülettől, káprázatos energiával tombolnak. Csi-
csó, Georgita Máté Dezső permanens kárvallottja a rosszfiú Gyöngyösi Zoltán és a töb-
biek
gonosz vicceinek, Blahó Gergely némán tűr, Tannenbaum, Ember Márk legalább a
szombati hétvégeken mentesül.
Nyilas Misi: a fantasztikus Figeczky Bence, abban a szűkre gombolt zakócskában különórá-
kat ad Doroghyék reménytelen csemetéjének, felolvasóként pedig Baki Dániel, imponáló
színpadi jelenléttel formált Pósalaky bácsijához kerül. A jeleneteket húsz évvel későbbi vi-
deók tagolják. A középkorúvá silányult diákok visszamenőleg értelmezik a történteket, egy-
től egyig ütős premier plánokban emlékezve vissza. A Doroghy család Nagynénije, Osváth
Judit, - az Anya, a végre alkatához illő karakterekben remeklő Kiss Andrea érzékletes mo-
nológban idézi a múltat. Utóbbi, bajszos kivitelben, Török néniként még rá is tesz egy szív-
lapáttal!
A botrány hullámai fenyegetően tornyosulnak a nagyhírű oskola fölött, Dér Zsolt Igazgató
manipulatív fejszecsapásokkal próbál rendet tenni. A tanári karban Bodoky Márk a porosz
fegyelmezést, a művészlélek Papp Endre a humánumot képviseli, Medveczky Balázs az osz-
tályfőnöki józan középút.
Hogyan lesz az osztály bohócából pattogó agresszivitású tornata-
nár: a szédületes humorú, Olasz Renátó szikrázóan vehemenciával mutatja meg. - Japán
kimonóban, elitdámaként negédeskedik, mint kispolgári nyomorból kitörni
vágyó Bella kis-
asszony tétován bájos, Misi Mamájaként a mély emberség szól belőle, percnyi villanásai-
ban megrendítő: Rujder Vivien szuggesztivitása most is lenyűgöző.
Fordulatos színpadi játék pezsgő komikummal, igazságtevő végkifejlettel, a mindvégig a kö-
zéppontban, magányosan árválkodó Figeczky Bence nagyszerű alakításával. Na, így tudná
Máté Gábor a Katonába becsábítani az ifjúságot!
|
|
|
|
|
PINOKKIÓ Lukáts Andor Budaörsi Latinovits Színház |
|
Mindannyian ismerjük, de színházban csak rettenetes adaptációkat láttunk. Litvai Nelli
dramatizálása célratörő józanságával, köznapi nyelvezetével üdítő kivétel, Lukáts Andor
rendezése hivalkodástól mentes,
mértéktartóan okos, közvetlenségével a mese valóságba
ágyazottságát emeli ki. Nincs itt szükség erőltetett abszurditásra, hát nem elég, hogy egy
pálcaorrú fabáb megelevenedik?!?
Antonio, Bregyán Péter egy méretes fatörzset hoz Gepetto mesternek, némi pajzán ve-
rekedés-imitáció után Ilyés Róbert szakavatottan faragja ki a Pinokkió-nak elnevezett
furcsa lényt. Prohászka Fanni különösebb akrobatikai túlzások mellőzésével, igazi értet-
len kisgyerekként, pompás belső átlényegüléssel állítja elénk figuráját. Kíváncsi, merész
és gyors elhatározásra képes, hebrencs jókedvvel járja veszélyes útját.
A díszlet csupán jelzett léc-ácsolatokból áll, fürge váltásokkal jelzi a stációkat, műhely, er-
dő, cirkusz, de még a hatalmas bálnabendő
is érzékletesen felrajzolódik. Kicsit erőltetett
a zene, ám a kedves kis Pinokkió dalai így is hatásosak. Nem sietünk, minden jelenetnek
el van játszva sava-borsa, átéljük a veszélyeket, de a humor mindent felold.
A népes állatseregletben Böröndi Bence és Chován Gábor nyúlként, nyestként tobzódik,
kitelik tőlük még egy Hajóskapitány, sőt egy méla Tonhal is. Gyöngyösi Zoltán az antihu-
mán relációt Csendőrként képviseli, ellenpontja a mesés szférából érkező, sugárzó jóságú
Tündér: Szoták Andrea.
Sokorai Attila díszlettervező jóvoltából Figeczky Bence Pillangója a fejünk fölött röpköd,
szárnyalva beszél a magasból, majd könnyedén alakul át földön járó formátummá. A rovar-
világ tanultabb képviselője, a Táltos Tücsök Bohoczki Sára pedáns jótanácsaival leiskoláz-
za a tanulást polgári engedetlenséggel kerülő, fából faragott hősünket. A lassú észjárású
Macska, Páder Petra társaságában ravaszkodik a Róka: Ódor Kristóf ütősen intonált or-
gánummal, kiserdei csúcsragadozóhoz illő csúcsformában jeleníti meg a kisállatok kiskirá-
lyát.
Szegény Gepetto, a nagyszerű Ilyés Róbert a Bálna gyomrában, gyertyafényben üldögél-
ve várja a szomorú véget, persze hogy odakerül a cirkuszi szamárlétből éppen csak hogy
megmenekült Pinokkió. Az imádnivaló Prohászka Fanni a tengervíz-kúrától bájos gyermek-
ké változik, de tüneményes kislány-volta sem feledteti fabábjának
finoman árnyalt, szug-
gesztív megformálását.
Lukáts Andor rendezésével a Budaörsi Latinovits Színház, íme a legifjabb korosztálynak
is megadta a magáét, bár bevalljuk, mi, kicsit korosabbak is remekül mulattunk... |
|
|
|
|
A HALHATLANSÁG ORSZÁGA Fabók Mariann Bethlen Téri Színház |
|
Megszólítja a nézőket, néhány gyerek nevét is megkérdezi, azok a felnőttek, akik egyedül
jöttek, kísérőt kapnak. Mert ezt az előadást "14 év felettiek csak kiskorú társaságában néz-
hetik"/!!!/
A nagy kör a lépegetőlábakkal forogni kezd, a Királyfi elindul megkeresni a Halhatatlanság
Országát. Keresztes Nagy Árpád furulyaszóval kíséri, vándorútján csodalények segítik az
akadályok legyőzésében. A bábokat most is Opra Szabó Zsófia munkái, fából faragott figu-
ráikat Fabók Mancsi kelti életre. Mindegyiknek más a hangja, gesztusaik fantasztikusak,
még vöröspecsenyét is képesek egymással játszani. Az elbeszélő szemvillanás alatt alakul át
vajákos öreganyóvá, csak egy fejkendő és a varázslatos mimika kell hozzá, egyből öregedik
ötven évet. Mátravölgyi Ákos forgó díszlete alatt csapóajtó is nyílik, az egyszemélyes ze-
nekar síppal-dobbal is támogatja világjárást.
A végkifejletben a Halállal kell megküzdeni, Fabók Mancsi most már megháromszorozza ma-
gát, gyilkos harcban győzelemre segíti kedves hősünket. Elképesztő színészi teljesítmény,
az alakváltoztató előadásmód káprázata, a megjelenítés legősibb módjának revelációja. Föl-
nőtt és gyerek egyaránt lenyűgözve figyeli a megelevenedő mesét, ha kell, egy jót énekel
is együtt a tüneményes alkotóval.
Ezt a produkciót bárhol el lehet (és kell!) játszani, mobil a díszlet, semmire sincs szükség,
elég egy üres terem félszáz nézővel és adva van a legnagyobb színházi élmény! |
|
|
|
|
MACKÓÉLET/MACKÓÁLOM Tengely Gábor IV.bábos osztály Ódry |
|
Költőink a legsötétebb időkben menekültek a gyermekversekbe, ám most, a sötétedő vilá-
gosság idején önindításból
művelik ezt a szívünknek kedves területet. Gimesi Dóra mackó-
életbe transzformálja vagy húsz poéta verseit, Erdős Virág-tól Kiss Judit Ágnes-en át Tóth
Krisztiná-ig, de hogy a férfiak hiúsága se szenvedjen csorbát: Kukorelly, Lackfi, KAF,
Varró Dániel, sőt, még drága Ranschburg Jenő költeményeit is.
Tengely Gábor rendezése már az előtérben csatát nyer: Kovács Domokos és a bakfis-tün-
dér Főglein Fruzsina percek alatt tanít be egy dalocskát a nagycsoportos közönségnek,
Fejes Kitty pompás gesztuskombinációival fűszerezve! Énekelve vonulunk a Padlás-ra, ahol
szigorúan mezítláb kucorodunk a terem műfüves közepére. A köröttünk zajló játékot szün-
telen fej- és ülep-forgatással követjük, a maximális erőbedobással játszó csapat elképesztő
iramban ontja a rigmusokat. A Mackók élete pontosan olyan, mint a miénk, a reggeli fogmo-
sástól Pöhhh!/ az esti meséig. Körbe-körbe halad a színtér, a díszletet a szereplők testtá-
jai adják, bútorok, hegyek, lépcsők és utak, de még a villamos, a busz és a troli is fantaszti-
kus koreográfiával testesül meg általuk.
Horváth Alexandra mackója csalódottan hintázik, Horváth Márk sepregetője elégedetten
lapátol, Nagy Petra a legjobb nagymama, Tóth Mátyás szikrázó áramszedő. A nyári munka-
bemutatón megismert Pájer Alma Virág-ot Spiegl Anna helyettesíti, az élen Csiby Gergely
nyomul, Valentyik Anna elbűvölő sírás-bemutatót tart.
Hihetetlen temperamentum, lenyűgöző iram, a csodás rigmusok szellemes humorát a III-os
bábszínész osztály energikus összjátéka hatványozza.
|
|
|
|
|
CSIP-CSIP CSÓKA Szívós Károly Kolibri Fészek |
|
Negyvennégy mondókát színpadra alkalmazni nem könnyű föladat, Szívós Károly találéko-
nyan sűríti egybe a kedves ritmusokat, Török Ágnes bábjai négy színész kezében kelnek
életre. Egyvégtében szól az ének, kicsit sok is, nem ártott volna néha prózában skandálni,
egy kis pihentető levegővételt nyújtva a szereplőknek és a közönségnek.
"Dib-dáb daruláb/Tarka désznó mezítláb" robban be Fehér Dávid két függönyszár között,
aztán Alexics Ritá-val "sétálunk, sétálunk/egy kis dombra lecsücsülünk! Csüccs!", míg a bá-
bocskák sután maséroznak: "Hej laboda, laboda/lábad ide, amoda".
A kicsik egyre közelebb merészkednek a színpadhoz, nevetgélve követik a versikét: "Ugrál-
junk, mint a verebek, rajta gyerekek!".
Molnár Zsófia Boróka hangköltészeti gyöngyszem-
mel lep meg: "Etyem, petyem , szetyko, tetyem, /mán tutyi, Béka tutyi,/ etyem, petyem,
szotty!/". Kezdünk kifáradni, szerencsére jönnek az altatók:
"Tente baba, tente, /a szeme-
det húnyd le/. Nizsai Dániel izmos karjaiban ringat: "Alszik az ibolya/csicsija, babája/.
Ám elpilledés helyett fantasztikus finálé következik. A gyerkőcök betódulnak a színre, foly-
tatják a játékot , kézbe veszik a bábukat, dünnyögik a mondókát, minél többet próbálnak
eltanulni a nagyszerű színészektől.
Apróságok, figyelem! Újabb csemege 3-tól fölfelé a Kolibri Fészek meghitt zugolyában!
|
|
|
|
|
A KARÁCSONYI RÓZSA LEGENDÁJA Novák János Kolibri |
|
Nem szeretjük a papokat, apácákat, vallásokat. Nagyon nem. Jobban örültünk volna, ha a
szépséges legenda népmesei köntösben jelenik meg. Ám a megvalósítás szelleme, korszerű-
sége felülírja ellenérzéseinket. A kis színháztér megyényire tágul, kreatív szcenikával egész
kis világ fér el benne, klastromtól, vad tájon át a magashegyi barlangvidékig.
Az előtérben kucorgó gyermekhadaknak Farkas Éva kezdi a mesét, a komisz kölyök Bárdi
Gergő gólyalábakon ágál, Meixler Ildikó és Sallai Virág apáca néniként zsolozsmázik. Ké-
zen járva lépcsőzik, francia gladiátorként teperi le az angolt egy-egy fura báb. A Kertész
Barát, Mészáros Tamás elkergeti a három gyermekével kéregető szegény anyát, aki a jósá-
gos Apát úrnak mesél a télen virágzó hegyi rózsáról.
És mi mindannyian elindulunk megkeresni a legendás virágot, hegyen-völgyön át zegzugos la-
birintus vezet a Rabló barlangjához. Toporogva haladunk a hosszú úton, óvatosan lépdelünk
a csúszós hídfeljárón, imbolyogva egyensúlyozunk a cuppogó mocsáron át. Szerencsénkre
vannak vezetőink, színes köteleikbe kapaszkodunk, (mi a barátságtalan zöldről váltottunk se-
besen
Kőszegi Mária Rabló lány otthonosabb sárgájára). Néha gyertyafényben hunyorgó
házikókat látunk, a szintén Rabló ivadék Krausz Gábor gitáron, Kecskeméti Gábor furulyán
kíséri lépteinket.
A fennsíkra érve, fáradt tagjainkat kényeztető nyugágyak várják, elpilledve figyeljük a Rabló
Mult István és a jóban feltétlenül hívő Apát, Németh Tibor drámai találkozását. Tisza Bea,
a Rabló Család matriarchája hozza a fehér virágot, melynek csodás világa a fejünk fölött ele-
venedik meg örvénylő képekben. Az apácák és a Bodnár Zoltán - Gazdag László freskóvetí-
tő duó, rajzokból, pacákból, festékcseppekből alkot tüneményes mozgóképeket, a termé-
szet örök megújulását
varázsolva színházi univerzumunk mennyboltjára. Még a híres hajzatát
püspöki föveg alá rejtő Absolon érsek, Kormos Gyula zord hangja is megenyhül a fényt vi-
rágzó gyönyörűséges rózsa láttán.
Kételyeink elpárolognak, átadjuk magunkat a legenda bűvöletének, Novák János rendezé-
se, Orosz Klaudia és az egész társulat közös alkotása igazi Karácsonyi Ajándok: csillagszép
legenda a kortárs színház nyelvén!
|
|
|
|
|
KIÁLLOK ÉRTED! Romankovics Eda Bohócok a láthatáron - K.V. Társulat |
|
Ijesztő képet rajzol Romankovics Eda munkája: hogyan csábulnak emberkereskedő futta-
tók karmaiba az állami gondozott lányok, a beígért pincérnői, pultosi munka helyett prosti-
túció vár rájuk. A feldolgozó beszélgetéssel kiegészített előadást nevelőintézetekben játsz-
szák, ám alig hihető, hogy bárkit is meggyőzhet a leselkedő veszélyektől. Néhány százezer
forinttal a szebben, hova mehet egy tizennyolc éves
állami gondozott lány, hacsak nincs
véletlenül egy hasonló sorsú fiúja, akivel együtt talán sikerül a felszínen maradni. A darab
bemutatja az odavezető utat,
de a tragikus következményekről csak beszél. (Talán le lehet-
ne vetíteni a Viktória c. filmet).
Sunny, Kőszegi Judit szökésben van, az Intercityn találkozik barátnőjével, aki pompás cuc-
caiban feszítve mesél vőlegényéről: munkát ígér neki külföldön, addig is pénzeli, öltözteti.
"Jöhetsz Te is, a pályaudvaron vár". A szigorú kalauz, Varjú Nándor fegyelmez és büntet,
Száger Zsuzsanna asszonysága háborog a hangoskodás miatt, de egy másik gyanakodva fel-
figyel, megpróbál közbelépni, sejtve, hogy mi is valóban az a külhoni munka. A strici azon-
ba könnyedén elhessegeti, a gondozói munkáját kiábrándultan elhagyó Feuer Yvette sza-
vaiból pedig kiderül, ez ellen semmit sem lehet tenni, a rendőrség tétlen, a társadalom te-
hetetlen.
Igen! Ezt az előadást nekünk, mindannyiunknak kell látni, meg a döntéshozóknak, akik mé-
giscsak tehetnének valamit! A hangosítófülke rejtekéből belehallhattunk a nevelőintézeti
közönséggel folytatott beszélgetésbe, hát nem nagyon értették, ebben az egészben mi is
a rossz.
Romankovics Eda jelenetezése, invenciózus rendezése metszően erős produkci-
ót hoz létre, a Bohócok a láthatáron és a K.V. Társulat tagjai példás összmunkával valósít-
ják meg a telitalálat koncepciót. Két alakítás emelkedik ki: Jaskó Bálint arcátlan lezser-
séggel hozza a vonzó csábítót, ki tudna neki ellenállni?!?, - Háda Fruzsina katartikus szug-
gesztióval játssza Kitty ellenállhatatlan figuráját. Ki áll ki érte, ki áll ki értük? |
|
|
|
|
KÉKSZIGET Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi |
|
Ideiglenesen csonka család, apa külhonban dolgozik. Lipták Ildikó, az áltoleránsan irányító
anya diktál, a felnőtt fiú, a nagylány Jobbágy Kata és a későn jött kisebbik, meg a kültag-
nak számító Sára Eszter, a fiú szerelme él együtt. Hajós Zsuzsa játssza a némaságba zárkó-
zó kislányt, aki rajzos testvéri segítséggel pályázatot nyer, nemzetközi táborozásra utazhat
Izraelbe. Nem tudjuk meg a dacos hallgatás okát, családi, rokoni abúzust gyanítunk, de a
kis svindli feletti vita is elül, az első rész mindössze találóan vázolta a családi szituációt.
Az általános iskolás közönség a második részben kap szerepet. A haifai táborban az angolul
instruáló Farkas Attilá-t hallgatják, a Pesten néma lány fordít, a kérdezz-felelek játékok
oldják a gátlásokat. Egyre többen szólalnak meg, ütköznek a vélemények, alakulnak a kap-
csolatok, - a koncepció szerint a fő téma a kommunikáció. A gyerekek palackpostai üzene-
teiket a haifai szökőkútba dobják, másrészt falakra firkálják. Julcsit közben otthonról ke-
resik, de letagadják: "elment egy fiúval..." A történések a résztvevők javaslatai alapján ala-
kulnak, később a hazaérkező és immár újra néma/!!!/ lányt többen is eljátsszák saját elkép-
zelésük alapján. Van, aki kataton némasága dermed, csak bólogat, ha kérdezik, van, aki vi-
szont élénken meséli kalandjait, az öntevékeny variációk kreativitása igazolja az előadás tö-
rekvéseit.
Mert teljesen mindegy, mi a kiindulás és a cél, a fantasztikusan reagáló drámapedagógus-
színészek elindítják a részvétel, a véleménynyilvánítás aktív
folyamatát, az egész előadás így
a kommunikáció kölcsönös aktusa. Ezek a gyerekek nyitottabb szemmel élik majd az életet
és így nézik a színházat is! |
|
|
|
|
ÚJVILÁG Pass Andrea Mentőcsónak Marczibányi - Jurányi |
|
Nem születünk nácinak. Minden harmadik kamasz ordas eszmékkel fertőzött. De hogyan is
kerülhet valaki az aljas ideológiák bűvkörébe? Pass Andrea szövegkönyve ütős jelenetek-
ben exponálja dermesztő aktualitású történetét.
Válás után anya-lánya papírfalú panelbe költözik, rögvest megjelenik az ifjú jószomszéd, ba-
ráti szolgátait
ajánlja föl, sok itt a kisebbségi, vigyázzanak a kerékpárjukra, meg ha bármire
szükségük van... Kovács Lehel féktelen dinamizmussal hozza a veszett gesztusokkal, pergő
dobverőkkel operáló fiút, Szamosi Zsófia, a házassági viszályba belefáradt anya azonban fel-
figyel a szavai mélyén bujkáló rasszizmusra. Lányának inkább tetszik, haverságba kerül vele,
harmadikként feltűnik a politológiát tanuló, megnyerően értelmes egyetemista, kinek haza-
fias gondolatai jófejségbe burkolt
nácizmust rejtenek. Porogi Ádám könnybe révedő sze-
mekkel hallgatja a Himnuszt, fekete köpenyben, Martens bakancsban is hódítóan szimpati-
kus, el is nyeri a lány szívét, belé is plántálja szélsőjobb eszméit.
Sztarenki Dóra bámulatos hitelességgel rajzolja meg átváltozását, deszkás cuccait fehér-fe-
kete pruszlikos eleganciára cseréli, mindennek ellentmondó kamaszsága izzó tekintettel ki-
mondott hitvallássá lényegül. Sugárzó aurája lenyűgöző, arcjátéka tökéletes, heves dekla-
mációja ellenállhatatlan.
Pass Andrea rendezése
pontos ritmusban bontja ki a cselekmény fordulatait, a tenyérnyi
térben is kifejező elhelyezkedések, mozgások érvényesítik a szituációkat. A tétován liberá-
lis apa, Hajduk Károly a bal csücsökben bizonytalankodik, az ifjú triumvirátus a centrum-
ban nyomul, a ki-be járások, külső zajok érzékeltetik a panelbeton életminőségét. A várha-
tó agresszió életveszélyes tetté érik, a brutalitás kételyeket ébreszt a szerelembe, rassziz-
musba szédült lányban, ráadásul származása is kétessé válik. Igen hatásos, hogy az előadás
itt ér véget: vissza tud lépni, avagy végképp elveszik a gyűlöletes fertőben? A kérdés szá-
munkra is fel van téve, ahogy majd a tantermi előadások után, az iskolás közönség is hozzá-
szól, elgondolkozik, eltöpreng és minden bizonnyal egy kicsit tisztábban lát.
Pass Andrea írói, rendezői munkája, a színészi négyesfogat játéka rendkívül érzékletes, le-
taglózó szuggesztivitású produkciót hozott létre. Az epicentrumban mindannyiunk féltett
gyermekeként, az izzó üstökösként sugárzó, kirobbanó tehetségű Sztarenki Dóra! |
|
|
|
|
TÜKÖRVÁROS Kárpáti István Kerekasztal Sz.N. Központ Marczibányi |
|
Mikó Csaba meséjének motívumaiból Hajós Zsuzsa és a rendező formált expozíciót, a foly-
tatás leírását mellőznünk kell, mivel azt a rendkívüli élénkséggel résztvevő gyermekközönség
alkotja meg. Mi történt és miért, mi történjen és hogyan, - mindez a kisiskolások határtalan
fantáziájára van bízva, így az eredeti történetet káprázatos fordulatok hatványozzák meg. A
bevezetés és a kezdő jelenet humoros energikusságán túl, ez leginkább a játszók bámulatos
kommunikációjának köszönhető.
Fejenként négy-öt gyermekhez kucorodnak, kérdéseket tesznek fel, lecsapnak a találó
vá-
laszokra, nem is terelgetik a beszélgetés folyamatát, inkább együtt úsznak a mámoros kép-
zelet csapongó hullámain. Szemben ülve a színészekkel, elbűvölten figyeljük "munkájukat",
mely magában is egy remek színházi produkció. Az ötletek természetes könnyedséggel épí-
tik tovább a történéseket, valamilyen formában a leghalványabb megjegyzés is
helyet kap a
szereplők tetteiben, szavaiban.
Nyári Arnold korrekt bevezetője után köpönyegforgató testőrkapitányként borzongat, az
álruhás király és a lánya sorsáért aggódó anya egyaránt Lipták Ildikó, tőle tudjuk meg, a
tizennégy év felettiekre a kötelező bányamunka vár,
csak a protekciósok választhatják a ka-
tonaságot. Árvai Péter délceg legénye kapva kap az alkalmon, de ez bizony árulást jelent
a kényszermunkára dalolva masírozó osztálytársakkal szemben. Törpe jósnőként Bagaméry
Orsolya arasznyi lábacskáit táncoltatva kántálja súlyos próféciáit, majd királylányként hívja
palotai vendégjátékra a közösen kialakított színházi produkciót. Vagány lány ez a Jobbágy
Kata, energikus hevességgel játszik, dobol és énekel, a kis nézőkkel beszélgetve viszont ba-
rátságosan kedves arca megértő bizalmat sugároz.
Kárpáti István rendezése minden lehetőséget megad a felszabadult öntevékenységre, min-
dent áthat a játszók és a nézők mosolyos együttműködése. Bizony a kisebbek nem hagyják
csak úgy manipulálni magukat, még egészséges ösztönnel visszavágnak, önállóan alakítják a
dolgokat, egyértelműen jobban csinálják a felnőtteknél. (Próbáltunk gondolatban
mi is be-
szállni,
be kell vallani, egyetlen écánk sem állta ki az összevetés próbáját...)
Ne jósolgassunk, hogy majdand elromlanak, őket is bedarálja a diktatúra iskolája, most még
van remény: amíg ilyen előadások születnek, amíg virul a Kerekasztal és a többi színházi ne-
velési
kezdeményezés, amíg a Tükörváros-hoz hasonló produkciókat láthatunk két évente
a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlé-n
a Marczibányi Téri Művelődési Központ-ban, ne
csüggedjen optimizmusunk!
|
|
|
|
|
VITÉZ LÁSZLÓ ÉS VAS JULISKA FABÓK MARIANN Marczibányi |
|
Mindig hozzá kéne tenni azt az "IS"-t: nemcsak gyermek- és ifjúsági előadás, bárki megnézi,
ájulni fog a gyönyörtől! A többszáz éves Vitéz László Fabók MANCSI, hadd hívjuk így, sokkal
kedvesebb..., új megvilágításba helyezi a legendás bábfigurát. Nemcsak
üt, nemcsak vág,
végre szerelemre szottyan! Vas Juliska bohókás figurája méltó párja a vörössipkás legény-
nek, minden bizonnyal száz év múlva is játszani fogják a távoli jövő bábszínházaiban...
Keresztes Nagy Árpád színpadépítményén balra Malom, jobbra Ház, deréktájt is van egy
játszó-felület, szép is, hasznos is, egy egész színházi épület. Nem tudom, hogy csinálja, de
Fabók Mancsi Lászlóként délceg hetykeséggel szólal meg, Juliska hangján csalfán cserfes,
de még a Halál vérfagyasztó akcentusára is van külön regisztere. Közben két kézzel mozgat,
fejjel, lábbal
játszik. A végén meg kijön és kiselőadást tart a Vitéz bábú előéletéről, de úgy,
hogy kicsik-nagyok egyaránt élvezettel isszák tudós szavait. Azt már meg se merjük említeni,
hogy Ő is írta a darabot, a textus fürge, pergő és módfelett komikus.
Grosschmid Erik bábui őrzik a hagyományt, ám egészen maiak, mozog minden tagjuk, ügye-
sen bánnak a furkósbottal, palacsintasütővel. Ebben a történetben azonban kevesebb
sze-
repe van a verekedésnek, annál vonzóbb a búzaőrlés ritmusának erotikus párhuzama. Úgy
tűnik, a kétévente megtartott Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle első díjait évekre elő-
re oda lehet adni a Miskolci Nemzeti Színházban is jeleskedő tüneményes Mancsi-nak! |
|
|
|
|
EMÍLIA ÉS AZ ANGYAL Novák János Kolibri |
|
De jó lenne egy őrangyal! Nem bánnánk, ha borostás, kopottas, szemüveges bácsi képében
jönne, Tóth József /Joczó/ meg egyenesen főnyeremény lenne... Csatárka Emília, akit a vir-
gonc erősségű Molnár Zsófia Boróka játszik, korántsem elégedett ennyire. Inkább afféle
szárnyas szépségekre vágyna, ám azok csak szigorú tanárnénikként trónolnak a felhők orszá-
gában: Tisza Bea még engedékenyebb egy kicsit, Megyes Melinda elegánsan közömbös, a
mennydörgő hangú Erdei Juli viszont kifejezetten kemény.
Az Írnok Angyalok, Rácz Kármen és Kriszta, villámtollakkal rögzítik a rossz pontokat, csalá-
dilag Emília öccse, Emil kapja a legtöbbet, Nizsai Dániel, aki ijedtében még jól hangzó ere-
deti nevét (Czupi) is megváltoztatta. Kolozsi Angéla meséjét Novák János lendületes ren-
dezése hatványozza, nagyszerű játék, kedves humor, mulatságos szituációk. Három csitri
az osztálytársi kör, Kőszegi Mária most is kifejezően komoly, Alexics Rita bohókásan indu-
latos rosszcsont, Nyakas Edit sodró temperamentumú bakfis.
Sokat énekelnek, táncolnak, hatásosak a tömegjelenetek, Novák János zenéje sziporkázó
invencióval az utóbbi idők legjobbja, stílus-spektruma a blues-tól az argentin tangóig izzik.
Az ügyefogyott Körmöczi György Őrangyal
botladozásai minden lehetőséget megadnak Tóth
József karakterteremtő művészetének, a szeretnivalóan esetlenkedő angyal emblematikus
figurája a pompás előadásnak. Aki nem tudja, tanítja: sorozatosan hibázik, de az őrangyali
műhelytitkokat bölcs tanárként osztja meg
puttó tanítványaival.
Fejenagy törpék, lábacskáik eszeveszetten kalimpálnak, a második rész robbanékony motor-
jai. Picinységében nyársatnyelt Tóbiás Ruszina Szabolcs, Fehér Dávid zselézett frizurájú
piperkőc, Bárdi Gergő Ottokár, az örök kételkedő mini-Lucifer. A triumvirátus majdnem
elbukik az égi záróvizsgán, egyelőre csupán gyakornokként őrizgethetik a földi halandókat
de a mi szívünket így is elnyerték, lelkesen felvállaljuk őket. Nagyapa és Nagyi féltő gondos-
sággal pátyolgatják unokájukat, Török Ági és Szívós Károly, túl az ősök szerepén, fantasz-
tikusan énekelt-táncolt tangóval tűnik ki.
Nekünk jobban tetszene, ha csupán Boróka lenne, Molnár /Zsófia/ Boróka, Háromnegyed-
li nagysikerű debütálása után, a címszerepben a legvérmesebb várakozásokat is beigazolja.
Magával ragadóan természetes, könnyed és energikus, tűzről pattant gyújtópontja a nagy-
szerű produkciónak. A Macskák társasága, a Macska voltam Londonban után íme egy újabb
zenés csemege gyermekeknek-felnőtteknek a Kolibri-ben Novák János-tól. |
|
|
|
|
MÁTYÁS, A NEM KIRÁLY Bohócok a láthatáron Stúdió K |
|
Feuer Yvette és Manyasz Erika a Bohócok a láthatáron-ból, Színész Bob Horváth Kristóf
és Szabó Veronika leruccan Cserehátra és egy gyerekcsapattal kéthetes színházi trénin-
get vezet le. A helyzetgyakorlatokból a társai által kiközösített, szüleitől gyötört Matyi tör-
ténete alakul ki. Nem állhat be focizni, a nagyobb lányok is megverik, szívatja a tanárnő és
az apja egyaránt. Közben sokat énekelnek, egy tizenkét éves kisfiú remekül gitározik. Ma-
tyinak csak képzeletbeli barátja segít, de azzal se megy sokra.
Az iskolások mosolyos felszabadultsággal játszanak, valmennyien cigányok/?/, de minden má-
sodik szőke vagy barna és mind mélyszegény családban él. Ahogy a CSERÖKE, a Csereháti
Roma Öntevékeny Kisebbségi Egyesület vezetője elmondja, jó, ha naponta egyszer esznek,
csak a kéthetes tábor és a Bánki-tó Fesztivál idején laktak reggel-délben-este jól. Jókedvü-
kön, beszédkészségükön mindez nem látszik, vidáman társalognak, életkedvük szikrázóan
eleven.
A félórás darabot kórus zárja, utána Feuer Yvette aktivizálja a nézőket. Tessék beállni va-
lamelyik jelenetbe, megmutatni, hogyan viselkedhetett volna Matyi másképpen. A beugrók
öntudatos bátorságot ajánlanak, pompásan bele is játsszák a szituációkba. Van fegyver az
erőszak, a kirekesztés, a lekicsinylés ellen, még a mácsó apa is megállítható jól irányzott
érveléssel. A közönség aktivizálása hatványozza az előadást, talán itt kaptuk el a lényeget:
minél többen, közösen cselekedjünk.
Pogácsás, szörpös szünet után, melyet jóízű beszélgetések fűszereztek, Galyas Gyula vide-
óját láthatjuk a felkészülés napjairól, valami hihetetlen jóérzés szállja meg az embert! Csak
ennyi kell, "csak" néhány lelkes és hozzáértő ember, napok alatt bevillan egy kis fény a ki-
látástalan reménytelenségbe. Talán ezek a gyerekek megpróbálnak kitörni, tanulni, eljönni
onnan, a lányok se mennek mind férjhez jövőre.
Mert hogyan induljon el egy gyerek másfelé? Az egyik válasza a kérdésre: "Mi akarsz lenni?":
"Dolgozós", "De milyen?": "Udvar sepregető".
A projektet termézetesen nem a kormány, hanem az elátkozott Norvég Alap támogatta.
Pedig csak kicsit kéne szervezni, sokan lemennének egy kis időre segíteni, követve ezek-
nek a fantasztikus művész-aktivistáknak
bámulatos példáját. |
|
|
|
|
HÁROMNEGYEDTóth József Kolibri pince |
|
Igen sikeres volt a Kolibri Színház drámapályázata, a Delete és a Csöngő után most a har-
madik díjazott, Oláh-Horváth Sára műve kerül nagy sikerrel színpadra. A színésznő-orvos
házaspár kapcsolata romlásnak indul, áldozat itt mindenki, de a legnagyobb trauma a gyer-
mekeket éri. Veszekedés, alkohol, ütlegek, - az összes válási dilemma elsősorban őket sújt-
ja. Kihez kerülünk? Kihez érdemes? Beindul a licit, az apa többet keres, anya színházjegye-
ket hoz, autója mindkettőnek van, de apának kettő... Érzelmi kérdések szóba se jönnek,
szeretetről szó sincs, igazából nem törődik velük
senki. Az ismert szituációkat az író kemé-
nyen összefogott, pontosan szerkesztett, tömör textusban fogalmazza meg, találóan rajzol-
ja meg a két gyermek karakterét, egészen kiválót alkot a színésznő anya figurájában.
In Dreivirteltakt, behízelgő 3/4-ben kamarázik a család, sorra távoznak a játszók, az anyuka
marad egyedül dideregve pittyegő hegedűjével. Az Apa lép le elsőnek, a háttérbe húzódva
markáns basszusgitár-effektekkel tagolja a történéseket: Mészáros Tamás dobbanva pulzá-
ló hanganyaga erős támasza a cselekménynek.
Krausz Gábor anyás kisfiú, rettegve hallgatózó kiskamasz, a bíróság előtt némaságba mene-
kül, sugárzó szeme, naiv hite fokozatosan tompul az értetlen depresszióba. Tóth József, ki
első rendezése, az ugyancsak meredek Lélekvesztő óta egyre eredetibb, magabiztosabb
munkákkal jeleskedik, a legapróbb mozzanatokhoz is jól átgondolt, kimunkált koncepcióval
nyúl, pompás ritmusú
gyors váltásokkal, a mozaikokat mégis egységes rendbe szervezve, ki-
váló rendezést produkál. A plexi-csíkok mögül előbukkanó alakok, a plexi-székekhez nyomó-
dó elkínzott arcok, a térbeli mozgások és a gondosan instruált szerepek
a darab legrejtet-
tebb értékeit is felszínre hozza.
Oszlopos tagja a Kolibrinek, emlékezetes szerepeinek skálája a Csatárok futball-zsonglőré-
től a londoni Macská-n át a Bekkanko felejthetetlen finomságú hősnőjéig ível, a színház
természetéből adódóan azonban elkerülték a "nagy" női szerepek. Most egyszerre lehet
kételyek közt vergődő Anya,
néhány szárnyaló frázisig Médea és a mindenki vágya, a legsú-
lyosabb szerep-álom: Színésznő-t játszhat! Elkésik a próbáról, belterjes rafinériával hiszti-
zik, "na ezt itt mondhatatlan, kihúzom...", manírokba menekül, még a cipőjét is a súgóhoz
vágja! Magára tágítja a reflektorfényt, lendületesen szavalja Euripidészt, gyönyörűséges
sörényét rázza, műkontyával játszadozik,
grandiózus szörnyűségében mutatja be a színpad
csodált királynőjét. A legnagyobb kontrasztként, mint feleség és anya maga az esendő bi-
zonytalanság, a kiszámíthatatlan sodródó szorongás. Eszelős kitörés, gunyoros fölény, ezer
szín,
tengernyi gesztus: Megyes Melinda alakítása hatványozza a kitűnő előadás értékeit.
De van itt még öröm bőviben! Molnár Zsófia Boróka vendégként tökéletesen illeszkedik
a nagyszerű együttesbe,
eleven erő süt minden mozdulatában, dikciója pregnáns és átütő,
mimikája a sugárzó mosolytól a tudatalattiból feltörő könnyes
szemekig tökéletes, tud és
mer arányosan harsány lenni, minden szempontból a legnagyobb reményekre jogosít.
Sze-
repében kislány, de van öntudata, fiatal színésznő, ám játékát az eruptív tehetség magabiz-
tossága fémjelzi.
Ifjúsági színház, de nagyon is ráfér a felnőttekre! A Kolibri Pince seregnyi produkciója
ér-
demel sokkal nagyobb szakmai- és közönség-figyelmet, köztük a legfrissebb Háromnegyed,
Oláh-Horvát Sára író, Tóth József rendező és az alkotótársak kimagaslóan erős munkája. |
|
|
|
|
SZEMENSZEDETT MESE Markó Róbert III. bábszínész osztály Ódry |
|
Gimesi Dóra, aki már pompás adaptációival is kitűnt a Kolibri és a Budapest Bábszínház re-
pertoárjában, ragyogó darabjában már az első szavakkal megmosolyogtat. Egyszemű, Három-
szemű és jaj! Kétszemű figurái pajkosan csengő-bongó, ám mindig találóan szellemes rímes
verssorokkal parádéznak.
Markó Róbert tárgyilagosan fogja meg a lényeget, a két csúnya nénit nagypöttyös szemes
bögrék, a csúfnak gúnyolt devianciát, a páros szemű Erzsikét szívecskés csésze játssza. A
trioptriás mostohák polcra másznak, hősnőnket Pista Kecske pártfogolja. Valentyik Anna
tökéletes tudathasadással élteti két gonosz asszonyságát, a basszushangú Begónia, a hisz-
teroid Agóniával alkotott kettőse magától értetődő könnyedségű bravúr. Pájer Alma Virág
mesebeli Hamupipőke, ám kislányos létét gyönyörű orgánum ellenpontozza: mint a Radnóti
versben, "olyan..., mint az "ú", mélyhangú, messzezengő és sötét" - (ilyenkor én mosolyból
fényes hurkokat rajzolgatok köréd"). Játéka szívbemarkolóan hiteles,
szimpátiánk kivirágzik,
mint ama sárga tulipán a dús lakomát kínáló réten. Csiby Gergely három ujjával anyókát,
néggyel kecskét formál és még csak mekegnie sem kell. A tárgyjáték
folytatódik, a koldust
kistányér jelképezi, mely fényesre dörzsölve akár királyfivá is válhat. Állatian jó a tejeszacs-
kó, mint Pisti Kecske, élve és lucsokba halva egyaránt.
Negyven perc az egész, de három felvonásnyit ér, szóba kerül még az éhező nép is, amely
elvakultsága folytán inkább éhen hal, annyira nem tűri a másságot. Három szemük van, de
süketek és vakok. A mesés rímek szelíd csobogása komoly tanulságokat rejt, mégis úgy jö-
vünk ki a 202-es termecskéből, hogy szétvet a katartikus öröm.
Muszáj még egyszer megnevezni a III-os bábszínész osztály jeles triumvirátusát, Pájer Alma
Virág, Valentyik Anna és Csiby Gergely nagyszerű játékkal kelti életre Gimesi Dóra me-
sedarabját. Markó Róbert, aki már a Sütemények királynőjé-nek eddig elkészült első felvo-
násával felülírta Pintér Béla ősbemutatóját, ezzel a kiváló munkával is
bizonyítja rendezői
kvalitásait. Találjunk még egy
hasonló opuszt, az már egész estés produkció, mert bizony
a Szemenszedett Mesé-t addig kellene műsoron tartani, míg ki nem ürül a SPAR-os zacskó! |
|
|
|
|
MAYA HAJÓJA Fodor Tamás Stúdió K |
|
Picasso Pali bácsi műtermében megelevenednek a föstött képek. Kislánya, Maya, Dakszilon
nevű, kutyának látszó hajó-tárggyal játszik, a testes gitár Miádrovics Angéla busamellű bá-
jait rejti. Lopott óriásgömbjén José artistatanonc, Lovas Dániel lépegetni tanul, Nagypál
Gábor, Bobó, a törpe varázsló tengeri kirándulásra csábítja a bohókás társaságot.
Németh Ilona bábjai önálló élőlényként egy csapásra belopják magukat szívünkbe, a sus-
torgó nejlon-habok ölelésében vidáman szörfözik Homonnai Katalin dakszli-hajója. Mint
mindig, most is elbűvölő a színészek munkája: az egyik pillanatban szerepüket játsszák, a
másikban valamely másik bábu kezét-lábát mozgatják, persze még díszleteznek is, hangjuk-
ban élnek, egyébként mesésen láthatatlanok.
A zene Nagy Varázslója Spilák Lajos. Félkézzel fuvolázik, a másikkal dobol, Escamillo torreá-
dorként selypegő hangon udvarol, bábkezével gitározva szerelmes románcot énekel. Meg-
komponálja a kórusokat, a zene finom hálójával fogja össze a produkciót.
Parti Nagy Lajos virulens mesélőkedvvel végül a spanyol királyi udvarba röpíti hőseit, ahol
Izabella királynőként Nyakó Júlia osztja a szót. A "szeretet bélpoklosa" ő, ám ez leginkább
a bikaviadal imádatában nyilvánul meg. Kemény harcot aligha ígéri a félős torreádor és a ki-
fejezetten pacifista Gabika bika, a szépszavú Sipos György csatája.
Fodor Tamás rendezése pazar ötletekkel csempészi be az andalúz festőmágus, Picasso ké-
peit a színre, kedvenceink a királynő szavaira kórusban tátogó portrék, de ne hagyjuk ki a
bikaviadal miniatűr árnyképeit sem.
Az előadás gyújtópontjában a címszereplő Pallagi Melitta csillagfényű gyermeke sugárzik.
Kamaszos karcosságú hangja különbözteti meg a mesefiguráktól, közvetlenül naiv, elbűvölő-
en hiteles. Kalandvágyó fürgesége élteti, infánsnői szépsége Velasquez-t és /jaj nekem!/,
az ábrándos múlt tündérkorát idézi.
Chagall után Picasso, bízunk abban, hogy nem jutunk el Salvado Dali-ig..., a Stúdió K pro-
dukciója egészséges arányban vegyíti a gyermekszínházat a fölnőtt mulatsággal, a szöveg
erejét a látvány gyönyörűségével. |
|
|
|
|
A BRÉMAI MUZSIKUSOK Kocsis Gergő III-os Máté-osztály Ódry |
|
A vérszopó görénycsapat alapos pusztítást végez a baromfiudvarban, Dér Zsolt, a zselézett
tarajú Kakas dalban kukorékolva gyászolja háremét. A kutyák lelkesen nyomoznak, az állat-
farm lakói
bosszúálló hadjáratra kelnek, mely lassacskán Bréma felé vált irányt. Működik a
rasszizmus, a megvetett patkányok hiába próbálnak csatlakozni.
Grimm meséjéből maga az Osztály írt darabot, szellemes dialógok, csattanós poénok zá-
poroznak, az állati szövegek egyénítése is sikeres. Az invenciózus zene Kovács Adrián és
Mátyássy Szabolcs munkája, a szövegíró Vecsei Miklós már az első számban brillíroz: az "IÁ"
szótagból, (tragédIA, mánIA, demokrácIA, stb.) építi fel a Szamár-himnuszt, melyet a báván
mosolygó, usanka-füles Baki Dániel megejtően dús orgánuma elementáris humorral szólal-
tat meg.
Nagy nehezen az élénk mimikájú Figeczky Bence vezette patkány-trió is csatlakozik, a kí-
nai vendéglőben a házigazda Panda, Ember Márk fogadja a vándorokat, de ide érkezik a
baseball-ütős görénysereg is. Kitör a háború, Olasz Renátó barna mezben, Papp Endre fe-
ketében csap össze, Gyöngyösi Zoltán és Georgita Máté harci piruettjeire Medveczky
Balázs nagyívű kickbox rúgásai válaszolnak. Eszméletlen lendület, szédítő mozgások, robba-
nékony dinamika: Hegymegi Máté koreográfiája a színpadi harcművészet új dimenzióit mu-
tatja meg.
Nagyszerűen funkcionál Kálmán Eszter egyszerűségében találó, lécekből ácsolt díszlete,
jelmezei maszk és állatságok nélkül, ötletes
stilizáltsággal karakterizálnak. Kedvencünket,
a Bárányt is csak a fejre húzott kapucni és a kötés bunda-textúrája hitelesíti.
A második részben csökken az akciózás, teret kapnak viszont a magánszámok, többen is ki-
tűnnek hatásos muzikalitásukkal. Bodoky Márk mercutiós búcsújában "miau"-ba hal, Blahó
Gergely kutya-songjára a mágikus hangú Kölyökutya, Osváth Judit licitál, de nem marad
le a széphangú Görény-Nagyasszony, Kiss Andrea sem. Rujder Vivien báránypatáit me-
resztgeti, kitűnő alakítását bűbájos bárány-balladával tetézi.
Kocsis Gergő rendezése egy perc nyugtot sem hagy a katzagásba bódult közönségnek, a
legkisebb humor-lehetőséget is kihasználja, szívderítő produkciót hoz létre az elementáris
tehetségű osztállyal. És ezt az előadást Nullától Száz éves korig nézhet bárki, vidámság és
mese, tanulság és gyönyör! |
|
|
|
|
FÜGGÉSBENCzukor Balázs K.V.Társulat Kolibri Pince |
|
Szücs Zoltán epizódfüzére az különféle addikciók szellemes bemutatása, színdarabot nem
lehet belőle készíteni, de a mutatós jelenetek nagyon alkalmasak egy tantermi kitárgyalás-
ra. A kávé-csoki-cigi-függés aránylag még ártalmatlannak tűnik, Urbanovits Krisztina anyu-
kája vészt szimatolva hallgatja lánya, Szabó Viktória Zsuzsanna követelőzéseit. Az utóbbi
név még ismeretlenül cseng: a tini-szerepeket a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközép-
iskola Drámatagozatá-nak tanulói játsszák.
A felnőttek sem mentesek az ilyen ártalmaktól:
Száger Zsuzsanna hiszterikája a shoppingo-
lás eszeveszett megszállottja. Ivák Bence
songjában a netfüggők, Facebook-addiktok him-
nuszát énekli, a zenekar lelke Némedi Árpád, aki tanári helyzetgyakorlatra is vállalkozik.
Diszkóban csábítgatja áldozatát, észrevétlen "Kati-t" csöppent kólájába, jó messzire megy
az erotikus következmények bemutatásában is. Partnere, Burján Fanni aztán a követen-
dő példát is megvilágítja egy jól irányzott altesti rúgással. Több ilyen jelenet nem illeszke-
dik a függőségi enumerációba, de ha már itt vagyunk, nem árt az ilyen figyelmeztetés!
Czukor Balázs szépen illeszti össze a változatos szituációkat, nagyszerűen bánik diákszín-
játszóival, a K.V.-s és kolibris színészek egységes csapatot alkotnak a lelkes ifjakkal. Vajon
mennyire adekvát az anyához kapcsolódó függés? - ám a vinnyogó csecsemő Bárdi Gergő
és a határozott színészi karakterrel bíró Ivák Bence szikrázó komikummal élteti a csecse-
mő-duettet.
Bizony, mi szerencsések ugyanolyan értetlenül viszonyulunk a drogosokhoz, mint az a kő-
merev anya, aki képtelen felfogni elvonón lévők helyzetét, Barna Lilla elszánt akarattal
jeleníti meg a visszaesés rémével küzdő lányt. De akad itt mesés figura is: Krausz Gábor,
aki Micimackóként viaskodik a méz-függőség démonával, irigylésre méltó támogatói vannak,
az említett csodás kisasszony-szereplők: Zsebibaba, Malacka és Kanga...
Nem baj, hogy nem színdarab! Elindítja a nehéz témáról való gondolkodást, kiindulópontja
egy tartalmas beszélgetésnek és jóízű mulatság is volt! |
|
|
|
|
RÉV FÜLÖP Göttinger Pál Pesti Magyar Színház |
|
A friss szerzemény Ágoston Péter naiv, ám fürge mozgású, gyors észjárású legényként ha-
mar a középpontba kerül Jeney Zoltán mesejátékában. Fegyverhordozója lesz Gyenes vi-
téznek,/Szatmári Attila/, akivel a csuklással
fertőzött királyt gyógyító virág keresésére in-
dul. Az áhított jutalom fél királyság plusz a királylány keze, Lovas Rozi, a páncélruhába és
dörgő hang mögé rejtező kisebbik királylány is beszáll a versenybe.
Színhely a mesebeli Balaton vidéke, a kiliti-láztól gyötört Csobánc király birodalma, ahol az
uralkodás pillanatnyilag Akarattya hercegnő kezében van. A hossú út sötét erdőn, veszé-
lyes mocsáron át vezet, a humoros kalandokat Schmidt Ferenc dorombos, kobzos, teke-
rőlantos zenéje kíséri.
Egyszerű a cselekmény, kedvesek a poénok, a darab igazi értékét Göttinger Pál találéko-
nyan igényes rendezése jelenti.
Mérsékelt tempó, ám a szituációk szépen rajzoltak, a kis-
sé erőtlen együttes összmunkája feledteti az egyéniségek hiányát.
A kevés kivétel között kiemelkedik Auksz Éva Bakonyi Banyája, érdekes karakter, látvá-
nyos jelenlét, hatásos éneklés. A lovak országában rolleros paripák köröznek Elek Ányos
pompás koreográfiájában, nyerítő körforgásuk magasan veri a Nemzeti János vitézének ke-
rékpáros ménjeit. A megpróbáltatások hosszú során derekasan helytáll Ádánd, a dübörgő
léptű ál-vitéz: Lovas Rozi hetyke bájt kölcsönöz marcona metamorfózisának.
A legjobb természetesen kedvenc hősünk, Rév Fülöp, akit Ágoston Péter arányos eszkö-
zökkel, a kamaszos lendület hetyke dinamikájával alakít. Érett játéka, elragadó éneklése
előre vetíti a jövőbeli "komolyabb", széles műfaji spektrumot felölelő
szerepek várva várt
lehetőségeit. |
|
|
|
|
EGEREKTóth Géza Karaván Színház Nemzeti Színház |
|
Végre egy barátságos, egyszerű, kedves látvány a Nemzeti deszkáin! Fecsó Andrea díszle-
tében a Karaván Színház játssza az Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot meséből
adaptált darabot. Juhász István és Dobos Judit szürkeegér Papa-Mamája első szóra eleven
erővel
teremt vígjátéki hangulatot, az Artistaképző növendékei gumiasztalon szaltózva, te-
li torokból énekelve adják a rózsaszín egércsapatot, a virgonc Soma, Rózsa Krisztián akro-
batikus mozgása, kamaszos hangja, sziporkázó játéka azonnal feltűnik.
Veér Bertalan vezetésével komoly zenészgárda húzza a talpalávalót, Kun Attila koreográfi-
ájában derekasan helytáll a társulat. A szürkék sajt-lakomáját nagyfülű fehéregér család ér-
kezése zavarja meg. Szeréna mama, Sipos Eszter hisztériáival gyötri férjét, Farkas Sándor
arisztokratikus Albin papája erélyes fellépésével szerzi meg a beköltözhetési jogot.
A rendező Tóth Géza élénk tempójával, a mulatságos helyzetek maradéktalan kihasználá-
sával teremti meg a folyamatos kacagás
légkörét. Nem hiába várjuk a felcincogó egérszere-
lem felbukkanását, a virgoncszürke Soma és a hófehér egérlány, Tenki Dalma tüneményes
kettőse poétikus dallamívekkel szárnyaló kettősben talál egymásra.
A szőrszínből fakadó etnikai ellentétek, a szülők rasszista felháborodása azonban közéjük
áll. Kiutat csak a Nagy Macskamágus jelent, aki külön-külön ellenkező színűvé varázsolja
őket, ami inverz módon, természetesen
ugyanolyan különbséget hoz létre. Horváth Gyula
Antal, Pascal, a győzhetetlen humorú varázsegér végül rendbe teszi a dolgokat, az egész
együttes énekes-táncos
fináléval tetőzi a mesés komédiát.
Minden szempontból példás kooprodukció, öt színház közös munkája. A sok helyről tobor-
zott csapat együttműködése kiváló: a kaposvári színház régi erőssége, Sipos Eszter, a k2
társulat titánja, Rózsa Krisztián, a még színinövendék Farkas Sándor és Tenki Dalma, a
Karaván Színház saját neveltje,
Horváth Gyula Antal úgy játszik együtt, mintha időtlen
idők óta egy társulatban lennének.
Mi felnőttek pedig ugyanúgy izguljuk, nevetgéljük végig az ismerős gyermekkori történe-
tet, mint az óvodás-iskolás korosztály, amely ilyen élményekkel biztosan a jövő közönségé-
vé
nő fel.
|
|
|
|
|
ESZTER HANGJA Pap Gábor Trainspotting Társulat S8Pince |
|
Néhány tantermi erőpróba után nyilvánosan idilli helyen került bemutatásra a jeles társu-
lat (Szül! Szeret! Hal!...!!!) legújabb darabja. A Palotanegyed hátsó fertályában egyemele-
tes
házikót foglaltak el független művészek, a körfolyosón parányi mű-és próba-termek, a
pincében színház.
Pap Gábor szövegkönyve a régi idők felvételi vizsgáinak, egyetemi buktatóinak problémáit
vizsgálja, ám a protekció, korrupció, zsarolás és megalkuvás dilemmái manapság talán még
égetőbbek.
Az alulról induló Eszter felvételijén miniszterasszonyi támogatást kap, önállósága, igazság-
kereső szókimondása rövidesen a vezető-tanárral való összeütközéshez vezet. Istár fénye
oratóriumát
egy feketelistás ellenzéki költő szövegére írja, a diktatúraellenes hangvétel,
a forradalmi hevület joggal rémíti meg a múltjában sötét foltot rejtegető professzort.
Benya Kata, az Esztert játszó Németh Eszter és Boros Ádám három szólamban vezeti fel
a vitatott művet, utóbbi zeneszerzés-tanárként pazar dühkitöréssel próbálja elnémítani a
veszélyes hangot. Megismerjük félelmének okát, egyszer egy titokzatos telefont kapott,
amely az egyetemi
állás elnyerését bizonyos feltételekhez kötötte.
A nézők itt kapcsolódnak be, merész találgatás indul, ki és mit mondhatott a telefonba?
Nagyon jól eső, hogy a mai
közönség sok mindenre gondol, csak éppen a besúgói beszer-
vezés nem merül fel. Ez manapság talán /még!/ nem feltételezhető...
A játszók összegezik a véleményeket és a további fejleményeket ez határozza meg. Igazán
izgalmas lehetőség, a színjáték eleven részesévé tesz.
A színészek pompás játékuk mellett a barátságosan könnyed kapcsolatfelvételben is nagy-
szerűek, mindenre figyelnek, mindenre reagálnak, mindenkit meghallgatnak.
Takács Ádám elefántként tombol a fegyelmi tárgyalás diszkrét porcelánboltjában, minisz-
terasszonyi hamisságával Manyasz Ildikó rajzol leleplező karakterképet, Boros Ádám a
szemünk előtt törpül lobogó hajú forradalmárból meghunyászkodó törpeségbe. Németh
Eszter tekintetében az igazságkeresés lángjai lobognak, míg énekében fenséges tisztaság
szárnyal. Az arisztokratikus szuggesztivitású Benya Kata kiválóan jelenít meg egy magas
intellektusú, okosan helyezkedő
személyiséget, kinek csábos vonzereje szolgalelkű álnok-
ságot takar.
Pap Gábor koncepciója, textusa, zenéje egyaránt dicséretes, rendezése újabb sikerre
vezeti az egyre ütősebb Trainigspot Társulat-ot. |
|
|
|
|
KÁRPÓTLÁSRomankovics Edit Káva MU Színház |
|
Az ifjú filmes low-budget filmet forgat nagymamájáról. A koncepció ügyében alaposan haj-
ba kap az egyik színésszel. Döntőbírónak a gimnazista nézőket kéri fel, néhány jelenet után
vélekedjenek a cselekmény fordulatairól.
A nagymama lelassult nyugalommal tesz-vesz, örömmel fogadja gimis unokáját, saját magát a
filmrendező, Antal Róbert játssza. Nem rossz fiú, inkább szertelenül gátlástalan, elolvassa
a deportálás miatti kárpótlásról
szóló levelet, a csinos summa felkelti kapzsi érdeklődését.
Látszólag nem sokat tudott eddig a 44-es időkről, faggatózni kezd. Közbelép az Apa: erről
nem lehet beszélni! - azt a gyalázatot nem lehet pénzzel megváltani.
Apa-fiú vitájába
beszáll a közönség, feltűnően éretten áll hozzá az erkölcsi problémához,
bár elsősorban nem a múltbeli szörnyűségek érdeklik, sokkal inkább a fiú hozzáállása. Ho-
gyan folytatódjon a darab és a film?
A szereplő drámatanárok nagy beleérzéssel
stimulálják a beszélgetést, az észrevételek ma-
gától értetődően épülnek
az előadásba. A szövegkönyvet író és a Nagymamát árnyalt érzé-
kenységgel játszó Romankovics Edit, az Apa szerepében Bori Viktor és a fiatal filmrende-
ző Antal Róbert drámapedagógusi szerepkörükben is kiválóan teljesítenek. Fokról fokra
alakul az előadás, a nézők aktív részvétele izgalmas atmoszférát teremt.
Az idős hölgy meghal,
az apa szeretné eltüntetni a múlt tragikus emlékeit, de a fiú vissza-
rakja a falra a képeket, filmjét pedig figyelmeztető mementóként alkotja meg. Múlhatat-
lan fontosságú téma, nagyszerűen felépített produkció, nemcsak fiataloknak!
Szeretnénk egy hónap múlva találkozni az ifjú közönséggel, vajon felébredt bennük a ki-
váncsiság: mi is történt
a maga torzítatlan valóságában azokban a rettenetes időkben... |
|
|
|
|
CSÖNGŐ Kiss Márton Kolibri Pince |
|
Nem pénzért, nem bosszúból, nem féltékenység miatt. Két gimnazista megöl egy harmadi-
kat, aki ráadásul a barátjuk. - Miért? A kérdésre nem kapunk választ, de Kiss Márton da-
rabja elborzasztó bepillantást enged a kamaszlélek, az emberi lélek legsötétebb bugyrai-
ba.
Úgy tartjuk, a mostani fiatalok, a pornó-oldalak jóvoltából, mindent tudnak a szexről, ám
az álszent tabuk, a nyílt beszéd helyetti malackodás, a pedagógia sunnyogása miatt való-
színűbb, hogy a 70-es évek ifjúsága gátlásmentesebben, felszabadultabban kezdte sze-
relmi életét. Mészáros Tamás nagykamasza még a nadrágját sem meri lehúzni bátortalan
akciójánál, a leendő domina, Alexics Rita egymás után csalódik a körötte keringő fiúcs-
kákban. Racionálisan mérlegel, megfigyel és tanulmányoz: Ruszina Szabolcs éles voná-
sokkal rajzolja meg jéglelkű karakterét, uszályában naiv hiszékenységgel bizonytalankodik
Szanitter Dávid ámuló kamasza.
Kiss Márton találó dialógusokkal, egymásra épülő szituációkkal exponálja az alaphelyze-
tet, amely az életidegenség szürreális bakugrásaival halad a tragédia felé. A két fiúnak
semmilyen etikai, erkölcsi érzéke nincs, érzelmi kötelékek sem
korlátozzák ösztönlényük
szélsőségeit. A hajléktalan nem ember, ölhető, de akkor a tőlünk távolodni akaró barát
is áldozatul eshet radikális akaratuknak.
A Csöngő-patak áramló képe, sustorgó hangja fokozódó feszültséggel telíti a drámát, a
a homlokra szorított töltött pisztoly félelmetes jelenete után, lassú léptekkel közele-
dik a szörnyű vég. Lehetne "action gratuit", ok nélküli cselekvés, de az igazság sokko-
lóbb: azért ezek a gyerekemberek nagyon is tudják, mit miért tesznek.
Elképzelni se tudjuk, hogyan reagál majd erre a fiatalkorú közönség, az előadás utáni
beszélgetések bizonyára még érdekesebb szempontokat fognak felvillantani. Minket le-
taglóz, megbénít, némaságba fojt az elképesztően hiteles, embertelen erejű produkció.
A felnőttek teljesen értetlen világa is megjelenik. A Tanár úr fensőséges fölénnyel szi-
vatja alárendelt diákjait, a Tanárnő gúny és nevetség tárgya idült alkalmatlanságával,
Mult István mind a két szerepben csalhatatlan intonációval, ellenállhatatlan humorral,
dermesztő szuggesztivitással
formálja pompás karakteralakításait.
A Kolibri Színház, a Hello náci!-ból ismert Nagy Triumvirátusa, Mészáros Tamás, Ruszina
Szabolcs és Szanitter Dávid újra igazolta klasszisát, Kiss Márton rendezése kiemelkedő
fontosságúvá tette merész darabját, mely a fiataloknak legalább annyira ajánlott, ameny-
nyire a nagykorúaknak kötelező.
|
|
|
|
|
ODÜSSZEUSZ SZEMETESLAPÁTON Philippe Genty Bárka Színház |
|
A hajó teste szálas seprűzet, a fedélzet merész csúcsban meredő szemeteslapát, Odüssze-
usz dugóhúzóként kormányozza a ragyogó-kék asztallap mediterrán tengerén. Az angol al-
kotók három színésszel, szellemes dialógusokkal, bravúrosan animált háztartási arzenállal
jelenítik meg a homéroszi eposzt.
Krómozott fazéksisakban először Dévai Balázs harsány hősét láthatjuk, a Lótuszevők szi-
gete után Jerger Balázs-ra száll a gasztrokellék fejdísz. Ő már inkább a csavaros eszű vi-
téz furfangjaira koncentrál, megfontoltan okos karakter. Szorcsik Kriszta is bejelenti cím-
szerepi igényét, de női kvóta híján eltanácsolják, nincs min bánkódnia, parádés hölgysze-
repek egész koszorúját kapja cserébe.
Káposztaleveleket morzsolva Kirke-ként hódít, balzsamos /színész/női csábítása védhetet-
len, a vega-évek szextermése két kis káposztafej. A Kyklopszot sikerül elkerülni, annál ve-
szélyesebben ágaskodnak Szkülla és Karibdisz szirtjei: habot okádnak a szájas szifonok.
Philippe Genty és Mary Underwood rendezése egyetlen ziccert sem hagy kihasználatla-
nul,
úgy záporoznak az ötletek, mint a mennydörgő tengeri vihar. Hajótörés, menekülés,
újabb sziget, újabb kalandok, robbanékonyan sorjázó humor-petárdák.
Ki tudna ellenállni Calypso tangóritmusban vonagló bájainak, a földközi borok mámoránál
is erősebb a táncoslábú asszonyi kihívás.
A heves iramú játékban remekelnek a színészek, nemcsak a szöveget, a karaktert hozzák
bravúros lendülettel, megmozgatják a háztartási eszközök, a konyhakellékek teljes reper-
toárját, nem is bábszínészek: életre keltői ők a kezes tárgyaknak. A kópésan népi buffo
Dévai Balázs, a racionálisan ütős Jerger Balázs, a tüneményes szuggesztivitású Szorcsik
Kriszta
hahota-orkánok közt varázsolja el a publikumot, a kisiskolásoktól nagykamaszokon
át a gyermeki szívvel kacagó felnőttekig. A Bárka, Odüsszeusz legyezővitorlás hajója ten-
gerre száll, jöjjön hát mindenki egy kalandos utazásra! |
|
|
|
|
AKÁRKIK Ficzere Béla Manna Tantermi Színházi Szemle Jurányi |
|
Kilóghat bárki a sorból, bárki lehet "más". A bigott katolikus, az autista, a meleg, a cigány,
a kerekesszékes. Szabó Borbála hat gimnazista szereplőt mozgat jellemző szituációkban, a
szúrósra hegyezett röpke jelenetecskék kaleidoszkópja tág spektrumban tárja elénk az in-
tolerancia eseteit. Heves szócsaták, kiélezett sértések, félperces összecsapások. Kápráza-
tosan tömör dialógusok, túlzásokat kerülő, ám abszolút hiteles diák-nyelv, humor-villámok a
tragikum sötét felhői között.
Ficzere Béla rendező alaposan megmozgatja színészeit, a sapkával, sállal jelzett alapfigurák
mellett jut mindenkinek felnőtt szerep is, a szülőket, tanárokat, a doktor bácsit, pszicho-
nénit is ők játsszák. Kőszegi Mária celeb-sikerekre áhítozó, súlyosan extrovertált bulimiás,
zabál és kihány, de sokgyermekes anyukaként
álságos jósággal eteti családját. Merev nyak-
kal értetlenkedik az autista Jászberényi Gábor, öntudatlan áldozata az osztálytársi és a ta-
nári elutasítottságnak.
Maga az előadás nem interaktív, száguldó iramban, egyvégtében pereg le előttünk, a nézők
a később kapnak lehetőséget. Valamelyik szereplő helyzetébe képzelhetik magukat,
megír-
ják naplójukat, rajzzal ábrázolják a problémát, tanácsaikkal segíthetnek. Az egyik fémmun-
kás szakközépben például a deréktól béna lánynak kerekesszéke felturbósítását ajánlották
fel...
Látszólag a legelőnyösebb tulajdonságok Réti Adrienn-ek jutnak: szőke, kékszemű, jómó-
dúak a szülei, okos és szép, - csak oxigénhiányos születés okán mozgáskorlátozott. Nyomo-
rékozzák, ki akarják zárni az iskolai Ki mit tud-ból, szülei meg állandó korholások mögé rej-
tik keserű csalódottságukat. Sugárzó erővel énekel, a szuggesztív alakítást érzékletesen
árnyalja az irigyelt külső mögött búvó tragikus sebzettség.
Cikázó mozgás, gunyoros szemtelenség, fürge észjárástól fénylő tekintet, a cigányfiú, aki
arcátlanul sérteget, keményen ellenáll, ha vádolják,
nem lop mobilt, de egy kóbor ezres
csak a markába ragad néha. Sütő András Miklós sokszínűen kidolgozott figurát formál, de
magyarbunkó buzizó apaként is félelmetes, - nem szívesen ebédelnénk vele.
A kontyosan szigorú bigott Sipos Vera szimpatizál harmonikusan szelíd, visszafogott visel-
kedésű
osztálytársával, az óvatos közeledésből ebédmeghívás lesz. A terített asztal fölött
melegeket gyalázó szitkok röpködnek, a vendég nagyokat hallgat, a lány a keresztény tole-
ranciára hivatkozik. "Őt is ezzel gúnyolják, pedig nem is, ugye?" - néz rá Horváth Zoltán-ra,
aki egész alakításának teljes belső átlényegülésével, rezzenéstelen némasággal mond igent.
Célzatosan tantermi a produkció, de biztos, hogy némi bővítéssel Szabó Borbála briliáns
textusa, Ficzere Béla rendezése normál színpadon is kiválóan megállná a helyét. |
|
|
|
|
BÓBITASzívós Károly - Török Ágnes Kolibri Fészek |
|
Bóbita elvesztette versét, eltévedt az erdőben. Az érkező kisközönséget kéri, segítsen ne-
ki hazatalálni. A gyermekek párnái jelzik pillangó, gomba, kishal, felhő, hullám-voltukat,
mely a játék folyamán aktív szereplővé teszi őket.
Két házikó-oszlop között
karcsú ív feszül, a mesefigurák ezen bukkannak fel, a háttérzenét,
alkalmatos gesztusokkal, egy szál csellón maga Novák János prezentálja. Száz motívum, ezer
ötlet, minden szituáció megkapja az invenciózus zenei támogatást.
Bóbita bájos koreográfiával Török Ágnes magyar hangján szólal meg, a többi szereplőt a
rendező Szívós Károly kelti életre.
És hullámzik a víztükör, szálldosnak a felhők, bólogat a gomba, utat mutat a röpködő pillan-
gó. Észre se veszik a gyerekek, máris eleven alkotói lesznek a darabnak, a felnőttek meg
ájult csodálattal, kicsit irigy büszkeséggel követik az eseményeket. Weöres Sándor tündér-
mondókái, bűvös ritmusú versei mesés atmoszférát teremtenek, sokat ismerünk, még több
első hallásra belénk dobban. Minden gyermekverse a legkomolyabb tiszta zene, a többi pe-
dig egytől egyig egy gyermeklekű varázsló csodatette.
Hallgattuk a Kalákával, motyogtuk ábrándos estéken, dúdoltuk a kiságy fölött, most meg a
kicsinyek oldalvizén lopózva, tágra nyílt
szívvel éljük át újra.
Jöjjenek hát a három évesektől a dédikig,
lelkes kismamákkal és szerencsés kísérőkkel, jöj-
jenek a Kolibribe, Weöressel Bóbitázni a Fészekben! |
|
|
|
|
KIVI Gáspár Ildikó Budapest Bábszínház |
|
Már a Semmi és az Iglic jelezte, hogy a Bábszínház az eddigi, inkább szentimenti bugyutács-
ka negédtől elfordulva, az otromba brutalitás túlzásaiba tévedt. Horror szürreál, szókimon-
dónak álcázott kegyetlenség, ütősnek célzott hamisság. Daniel Danis darabja is beleillik a
sorba. Utcagyerek underground Londonban, bujkálás a csontvázakkal zsúfolt pincében, jó,
lopás a betevő falatért, rendben, prostitúció egy álomért, már sok egy kicsit!, aztán egy
áruló sorstárs likvidálása, meg egy indok nélküli emberölés?!?, végül keserű happy ending...
Amúgy a pénzükért szexet kívánó undorító fölnöttek/?/, titkos/?/rendőrök, akik kinyírják
a hajléktalanokat?!?, mivel az olimpia miatt meg kell tisztítani a fővárost... Szemenszedett
hazugságok kusza zagyvaléka, alamuszi sokkolási szándék, a gang-törvények misztifikálása.
Talán másik darabot kellett volna választani! "Erkölcstan helyett" azért nem ezt a gátlásta-lan feltűnési viszketegséget ajánlanánk.
De! De, de!!! Mégis valami fontos és jó születik. Gáspár Ildikó rendezése, Neudold Júlia
játékmesteri munkája, a közönség maximális együttműködésbe hozásával rendkívül értékes
előadást hoz létre. A két elementárisan játszó színész, Spiegl Anna és Bercsényi Péter
az első perctől magával ragadja a gimnazista nézőket, akik mikrofonba vijjognak, zörögnek,
beszélnek, a hangtöredékek a looper pedál segítségével lüktető akusztikai háttéré állnak
össze. Véleményüket kérik, reagálásra buzdítanak, közös alkotássá hatványozzák a játékot.
A történet is kibontakozik lassan, az elárvult Kivi, a befogadó galeri és az egyre közelebb
kerülő Licsi rettenetes sorsa, melynek elviselését csak az összetartás, az álmodozás és a
kíméletlen droghasználat teszi lehetővé. Hihető a szerelem, kedvesek a gyümölcsnevek,
elfogadható az illemtan-kódex. A "fekete ház" prostitúciója, a gyilkosságok, a rendőrség
irreális öldöklése azonban aláássa az együttérzést, a kimódolt végkifejlet giccsé torzít.
Ahogy Spiegl Anna, "esküvőjét"
ünneplendően zacskókat durrogtat velünk, ahogy folya-
matosan bevonnak a
cselekménybe, ahogy tortát, avagy vegeta karalábét falunk a végén,
ahogy Bercsényi Péter kommentálásával Monopolyt játszhatunk vele, az viszont maga a
csoda! Aki részt vesz benne, legközelebb nem a "báb"-színházat keresi, hanem derűs mo-
sollyal jön, egy eleven közösségi együttlét reményében.
Felemás eredmény, de nem félig üres, vagy félig tele: csordultig van jóval, csak a poharat
kéne kicserélni...
|
|
|
|
|
AZ ŰR-ZŰR Méhes Csaba és Feuer Yvette Bohócok a láthatáron Thália |
|
Kényszerleszállás a Tháliában: két kedves űrlény landol, elfogyott az energiájuk. Amúgy is
eléggé ügyefogyottak, nem tudják feltölteni HiHiméter-üket, a közönséghez fordulnak
segítségért. De a gyerekek nem értik
a távoli kozmosz nyelvét, szerencsére van nyakbava-
ló tolmácsgép, amely magyarul beszél.
Jampó és Pojka, Horváth Gyula Attila és Manyasz Erika ádáz lendülettel bohóckodik, a
klasszikus tréfák mellett felbukkannak az űrkorszak sistergő poénjai is.
A hátteret Dóczi
Sándor kreatív graffitijával ékesített űrparaván adja, a kozmikus zenei effektusok Fekete
János Jammal, a színes szkafanderek Juhász Dóra munkái.
Egyre jobban belelendülünk az energiatartály feltöltésébe, felállva táncolunk, karlenget-
ve kiáltozunk, sírunk és nevetünk: egymás után gyulladnak ki a növekvő energiaszinteket
jelző lámpácskák.
Méhes Csaba és Feuer Yvette rendezése nem kíméli a két színészt. Iszonyatos iramban
kell mozogni, játszani, beszélni, folyamatosan reagálni a közönség tanácsaira. Mert a kis-
korúak gátlástalanul vesznek részt
az űrmentési munkálatokban, jobbnál jobb ötletekkel
támogatják a földöntúli látogatókat. A produkciót interaktív jellege, a nézők eleven rész-
vétele teszi fergeteges hatásúvá.
A csúcsponton szögletes léptekkel ballag be Hirobit, a robotember, hogy teljes üzemfe-
szültségbe hozza
az űrmasinát. Fekete János Jammal csak a végén leplezi le magát, ha-
misítatlan gépemberként funkcionál, geometrikusan téblábol, elzuhanva majdnem agyon-
nyomja bohócainkat, zörejes géphangon
recsegi kozmikus üzeneteit.
Az egész előadást a komikum, a látványosság, az aggódó izgalom humoros egysége jellem-
zi, látható módon a kísérő szülők is belevetik magukat a fergeteges játékba.
A Bohócok a Láthatáron Csoport előadásaival a nyomorban fulladozó Borsod és a többi
elszegényedő megyét járja, ám darabjukban semmi direktség nincs, fantázia és mese a
javából, csipetnyi öröm a szürke hétköznapokban. Ahogy Fellini bohócai a Nyolc és fél-
ben az űrrakéta kilövőállása mellől menetelnek a végtelen felé, úgy indulnak mosolyt ho-
zó küldetésükre vigasztalan jelenünkben.
|
|
|
|
|
A ROZSDA LOVAG ÉS A KÍSÉRTET Bozsik Yvette Thália |
|
Ami a meztelenség a kortárs színházban, ami az állott szex a kommerszben, az a skandináv
gyermekdarabokban az obligát szellentés. Doktor Proktor Pukipora nyomán Jörg Hilbert
és Felix Janosa mese-musicaljében is erőteljes indítás Szabó Győző, Koksz, a sárkány
fingó belépője. A zöld tájfun által sokkírozott kis nézők hatalmas kacagással vetik bele ma-
gukat a bádoglovag és a röpködő kísértet komikus viadalába.
Szélvész várkisassszony, az újonc Bánovits Vivianne nemcsak beszélő süveggel rendelke-
zik Egri Bálint képében, megjelenésben, játékban, énekben is figyelemre méltó. A hős
bádogember udvarában délceg kiállású táncosok, Gombai Szabolcs, Székely Szilveszter,
Vislóczky Szabolcs képviseli a lovagi erényt, a harcias mozgékonyságot pedig motorizált
csodaparipa, Tüzespatkó biztosítja.
Bozsik Yvette rendezése, Vati Tamás mobil díszletében invenciózusan vezérli a komikus
forgatagot, nem fukarkodik a technikai eszközökkel, miniautó hozza a hercegi parancsot,
a légtérben leples kísértet szállong. A rivaldánál kevésbé rémítőek a csodaszép kísértet-
lányok, Hasznos Dóra, Szarvas Krisztina, Tóth Andrea balettje varázsosan bájol. Jó kis
énekszámok, ötlet-cunami, poén-fergeteg, a cselekmény mulatságos fordulatai célirányo-
san
vezetnek a végkifejlet drámai párviadalához.
Mohai Tamás bravúrosan mozog zörgő páncélzatában, lendületesen énekel, hitelesen vi-
tézkedik, hetyke kamaszsága, nagyszerű játéka azonnal kivívja szimpátiánkat. A nehezebb
vívás azonban még hátra van. A röpködő kísértet, Vati Tamás nem könnyű ellenfél, gesz-
tusai erejét már jól ismerjük, de most pazar énekléssel is meglep. A két nagyágyú össze-
csapásában, a fenyegetően robogó minitank igazi ágyúval támad, amíg a Rozsda lovag vág-
tató paripáján, egy szál csavaros lándzsával veszi fel a harcot.
Tüneményes produkció, kicsik-nagyok öröme. Zene, mese, látvány egysége, az együttes
összeforrott játékának áradó komikuma, 3 éves kortól nézhető, valóban családi musical!
|
|
|
|
|
DOKTOR PROKTOR, AVAGY TÁMADNAK A HOLDKAMÉLEONOK Novák János Kolibri |
|
A Kísértet után és a Police behabzsolása közben, a Kolibriben Jo Nesbø játékosabb oldalá-
val találkozhatunk, bár ördögi fantáziájának bakugrásai itt is kriminális izgalmakat keltenek.
Novák János rendezése a korszerű színház rugalmasságával követi az ágbogas fordulatokat,
Orosz Klaudia szoba-konténere több helyszínt is adekvátan realizál, jelmezei, röpülő báb-
jai most is színgazdag változatosságot mutatnak.
Fehér Dániel és Czupi druszája a csintalan Truls és Trym ikerpárként rosszalkodik, de ez
semmi ahhoz a gonoszsághoz képest,
amit alávaló holdkaméleon-párként képviselnek. Az
életveszélyes űrlények vonzó változata Alexics Rita, míg Szanitter Dávid a médiumceleb-
ségből manipulálja föl magát, ilyenkor a választások idején igencsak tanulságos módon köz-
törvényes diktátorrá.
A Doktor Proktor sorozat harmadik kötetéből Petrikovics Edit és Kárpáti Péter gyúrt
humoros elemekben bővelkedő izgalmas darabot, a Professzor alakját kedvenc Tóth Jocó-
nk hitelesíti. Találmányai, első legjobban a
legendás pukipor, vizuálisan is felerősített rob-
banásokkal gyorsít a második kozmikus sebességre.
Ruszina Szabolcs és Megyes Melinda a háztáji pedagógus-szerelem kibontakozásának ne-
hézségeit rajzolja meg, utóbbi harcos aktivitása még a pipogya Királyt, Mészáros Tamás-t
is mozgósítani tudja. A nagy csatát a kiskorú Bülle és Lise páros vívja bizakodó családi hát-
térrel: a fiút Erdei Juli Anyukája és a Rácz-ikerlányok, a kislányt a Török Ági - Szívós
Károly szülők támogatják.
A cserfes Andrusko Marcella és a natúr-szerepek után karakterben is elementáris Bárdi
Gergő gyermekhősei a közönség fokozódó együttérzésével harcolnak az egész emberiség
megmaradásáért, így egyikünknek sem kell a
mohó holdkaméleonok gyomrában végezni.
Természetesen állat-szereplő is van, Perry, a Hétlábú szívópók
tüneményesen riogatja a
maszkos támadókat.
A pezsgő atmoszférájú előadás bizonyára még arra is rávesz mindenkit, hogy a Proktor-kö-
teteket kézbe vegye, olvassa, újraolvassa és végső fokon: OLVASSON!!! 2014 |
|
|
|
|
CSODA ÉS KÓSZA Mácsai Pál Örkény István Színház |
|
Szörnyű emlékeink is vannak az "ülős" darabokról. A vitathatatlan nagyságok, Schilling és
Zsótér előadásai is szószátyár unalomba fulladtak. Igaz, éppen az Örkényben imádtuk az
Arab éjszakát, több Schimmelpfennig opusz is okozott kellemes meglepetést. De hogy gye-
rek-darab színészei szimplán székekben ücsörögjenek, mozgás, jelmez és díszlet nélkül?!? -
az példátlan merészség.
Mácsai Pál koncepciója ennyire vészes előjelek ellenére fényes diadalt arat. Elvileg felol-
vasószínház, a példányok ott zizegnek a játszók előtt, ám az eleven artikuláció, a sajátsá-
gos effektusok, a szikrázó lendülettel átélt szituációk hiánytalan élvezetet generálnak.
Ficza István narrátori méltósággal kezdi Czigány Zoltán történetét, melyet Fekete Ádám,
még mindig e.h., értő kezekkel dramatizált. Megismerjük a Puszta Pizzéria legújabb cse-
megéit, mulatunk a Vajda Milán - Pogány Judit páros faluvégi beszólásain.
A traktor nehézkes beindítása, a lódobogás, a miniszteri Audi suhanása mind-mind a színé-
szek test- és száj-zörejei által jönnek létre, tökéletes és költségkímélő megoldás! Kerekes
Viktória és Debreczeny Csaba is alkotói humorral vesznek részt a komédiában, gyerekek,
felnőttek azonos örömére.
Több ezres állományú hangjátékgyűjteményünk bizonyítja, mennyire fontosnak tartjuk ezt
a manapság méltatlanul elhanyagolt műfajt. Végre nem vonja el figyelmünket a divatosan
eluralkodó látvány-dömping, szárnyal a fantázia, talán még az olvasásnál gyakoroltnál is in-
tenzívebben. Zenét hallgatunk így, kikapcsolódva a vizuális ártalmakból. Itt viszont, jóízű rá-
adásként, látjuk a nagyszerű előadókat, élvezzük a pompás gesztusokat és a heves mimikát.
Máthé Zsolt irányításával gyakran zümmögő kórussá is alakulnak, a végjátékban pedig az
elementáris invenciójú Kákonyi Árpád kánonját éneklik, a higanymozgású muzik-kobold sa-
játkezű vezényletével.
A produkció középpontjában a táltoslovak Hacsek és Sajó-i kettőse áll. Gálffi László örök-
ké értetlenkedő, mindent félreismerő Csoda, akinek aztán az éleseszű Kósza, Znamenák
István próbálja elmagyarázni a valóságot. A két színész ragyogóan lovagolja meg a kínálkozó
lehetőségeket, szeretnivalóan botladoznak a humor ösvényein.
Könnyed játékkedvük nem
csökkenti a szokatlan föladat teljesítésének bravúros virtuozitását.
Hozza a nagy művek korszerű olvasatát, jeleskedik zenésebb alkotásokkal is, megadja mód-
ját a népszerű komédiáknak és most íme, iskolásoknak, valamint az őket kísérő
boldog fel-
nőtteknek nyújt, vakmerő műfaji húzással fergeteges örömöt: Mácsai Pál színháza kozmi-
kus sebességgel szárnyal. |
|
|
|
|
DIÓTÖRŐ Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett |
|
Ha valamit utáltunk, hát az a tökciki operaházi karácsonyi giccs. Juronics Tamás fantasz-
tikus koreográfiája azonban végre kortársi szintre nemesíti az obligát gyerekmesét.
Már az első, gyerekszobai jelenetben jóleső feszültség vibrál. Az iskolás lépkedések között
Májer Gábor rosszcsont Fricijének heveny grimasz-groteszkje élénkít, Drosselmeyer nagy-
bácsi, a habcsók hajzatú Juronics Tamás varázslatai hamarosan tündérvilágot kerítenek.
A gonosz rágcsálók, élükön Csetényi Vencel Egérkirályával elárasztják a színpadot, még
az Egérkirálynő, Zsadon Flóra is megjelenik: tüllfüles figurája még Horányi Júlia káprá-
zatos jelmez-arzenáljából is kiemelkedik, hófehérben pedig ö adja Marika alteregóját is.
Palman Kitti robbanékonysága, gyermeki mosolya besugározza az ajándékdobozok alkotta
teret, bábszerelme, Czár Gergő, virtuóz fából faragott akrobatika után, poétikus mozgás-
ívekkel uralja a szíveket. Mint Dada és Cukorszilva Tündér, Markovics Ágnes végtelen ked-
vességgel tipeg a kozmikus sebességgel váltakozó jelenetek sűrűjében. Sziporkáznak az
öt-
letek, még az egerek is egyénítettek, ám a késsel-villával fogyasztott csata a Diótörő Her-
ceg győzelmét hozza. A Zöld Batman-i bátor Baltazár, Kiss Róbert is jól verekszik, torkos-
sága azonban bajba
sodorja.
A tortaszeletes színpadot csillagokkal pettyezett függöny mesésíti, a szokott betétek hat-
ványozott szépséggel sorjáznak. A Zazzy Design tündérliliom porzókat formázó fejdíszei
előlegezik meg a Virágkeringőt, melyet a Barbie-rózsaszín Hajszán Kitti és a vakítóan dél-
ceg Horváth M. Gergő álompárosa táncol. Piros ruhában, copfosan lebeg be a léggömb-
övezte Bujdosó Anna, a polgárok helyett a lufik pukkadoznak. Apából vedlik aranymellé-
nyes eunucchá Tarnavölgyi Zoltán, de nem tudja megóvni aranytrikós, hullámzókarú Se-
herezádét mohó pillantásaiktól: elbűvölő a varázslatos Tóth Andrea.
A produkció gyújtópontjában Palman Kitti áll, mit áll!, ezer gesztussal kelti életre kará-
csonyi mese Marikáját, fürgén villog fel s alá, lefegyverző mimikával, tüneményes mozgás-
sal élteti gyermeki hősnőjét. Egyvégtében színpadon van, de nincs két egyforma mozdula-
ta, a nagyszerű koreográfiát elementáris átéléssel formálja meg, alakítása az évad legna-
gyobb
teljesítménye.
Mit mondhatunk még Juronics Tamás mesterművéről anélkül, hogy az (elkerülhetetlen!)
elfogultság vádja érjen? A kiváló dramaturgiai koncepción, a leleményes koreográfián, a
személyes hatáson túl, a finálé mindenre ráduplázott. A Mester, aki már hógolyó-csatával,
bonbon-esővel sikerrel vonta be kis nézőit a játékba, végül jótét öregapóként kikérdezte
őket: "jó volt a Karácsony? - Az ajándékok? - A bejgli? - A Diós, a Mákos? - És a Diótörő?!? "
Eszméletlen!!! Még senkinek nem jutott eszébe, hogy a legavatottabb, legőszintébb kö-
zönség véleményét tudakolja...
Együtt kiabáltuk a lurkókkal: Jó volt! Nagyon!
- és legyen Jövőre is!!! |
|
|
|
|
A HOSSZABBIK ÚT Gigor Attila Kerekasztal Szputnyik |
|
Négyen a tetőn, ugrásra készen. Elegük van. A félkegyelmű gyerekből, a celebkudarcokból,
az aktuális pasi viselkedéséből. Öngyiloskjelöltek, kivétel
a később betoppanó, nagymúltú
rockerből pizzafutárrá lecsúszott J.J., Farkas Attila, de nemsokára ő is kedvet kap az utol-
só röpüléshez.
Na de ha elkezdünk beszélgetni, kiokádjuk agyoncsócsált problémáinkat, kissé távolabbról
nézve objektívebben látunk, a többiekkel összehasonlítva is csökken konfliktusunk súlya. A
társaság addig diskurál, míg elindul megkeresni egyikük hűtlen fiúját.
Gigor Attila dramatizálása itt
megszakítja Nick Hornby regényének fonalát, a gimnazista
nézők kisebb csoportokban tárgyalják meg a történteket. A színészek és a moderátorok
találó kérdéseket vetnek fel: Hogyan tálalna a sajtó, a TV, a média egy ilyen esetet? a di-
ákok jobbnál jobb ötletekkel lepik meg
a játszókat, igen tájékozottak a bulvárfogásokat il-
letően. "Az államtitkár lányának szerelmi bánata", "Szakadék szélén a TV-sztár", Bebukott
rock-énekes bukása" stb. A következő részben el is hangzanak a legjobbak, ekkora ismert-
ségről még Martin, /Fábián Gábor/, az eddig oly sikeres műsorvezető sem álmodott.
A kis csapat buliba megy, ott keresi a gátlástalan tini Jess elkódorgott párját. Pofátlanul
agresszív, hevesen szókimondó, nem tisztel az senkit és semmit. Gyors a mozgása, gesztu-
sai szinte szikráznak, elemi csapás, lézerkard, két lábon szédelgő gyújtóbomba. Hay Anna,
a felejthetetlen Antigoné, a Ganymed vakító meztelenségű örök Évája, a színikritikusi bu-
taság észbontó karikatúrája (Európa! Európa!), most egy újabb bravúros alakítással nyű-
göz le. Szavainak géppuskaropogása, tűéles ritmusa, mágikus szuggesztivitása a történések
gyújtópontjába helyezi, színpadi figurája ellentmondásosságában is kihívja
együttérzésün-
ket.
Ahogy, végül, a többiek is... Gigor Attila összefogott, arányos rendezése mindegyik sze-
replőnek lehetőséget ad a nézői szimpátia kivívására. Sokszor belelátjuk saját élményein-
ket, megéljük az annyi fejfájást okozó, nevetséges
problémákat. Persze vannak megoldha-
tatlan dolgok, ha valakinek fogyatékos a gyermeke és azt kénytelen ápolni, hiszen nevelés-
ről aligha lehet szó, az nehezen talál kiutat. Hajós Zsuzsa, a megértés és átélés teljessé-
gében, révedt pillantásaival, halk szavaival hitelesíti hálátlan szerepét, míg a beszélgetések
idején éppen találékony, éleseszű reagálásokkal, gyors kérdéseivel,
fürge válaszaival tűnik
ki.
Láttunk egy színdarabot teljes kifutásában, nemcsak átéltük, át is gondoltuk
konfliktusait,
része voltunk az alkotásnak, hatványozva éreztük át a színházi munka nehézségeit és örö-
mét. A Kerekasztal "színházi nevelési" produkciója életszükséglet az ifjúságnak, de bizony
ráfér a betompult felnőttekre is. |
|
|
|
|
A HIÁNYZÓ PADTÁRSSereglei András KÁVA |
|
Számtek osztályba járt, szeretett volna a dráma-tagozatra átkerülni. Varga Attila hitelesen
mutatja be kálváriáját, elhatározásába hiába egyezik bele anyukája /Bari Amália/, a zordon
vaskalaposság megakadályozza, a kétszer is megpróbált átlépést.
Bangó Roland nagyszerűen játssza a dermesztően elfogult, lehetetlen feltételeket támasz-
tó Tanár Urat, hogyan is tanulhatna be egy járatlan fiatal, néhány nap alatt, három mono-
lógot és öt verset?
A Káva-menetrendnek megfelelően, itt kapcsolódik be a közönség, a gimnazisták elmondják
véleményüket, tanácsokat adnak Attilának, jobbnál jobb ötletek merülnek fel. Moderátor-
ként Takács Gábor hallgatja, irányítja a pezsgő hangorkánt, összegez és megadja a játék
további irányát. De az informatikusok felkészületlen, hanyag, nemtörődöm ofőjét is ő adja,
aki a diákok jogos lázadását "Dögöljetek meg!" kiáltással és szigorú megrovással töri le.
Óriási a felháborodás, a nézők sorra mesélik el suli-élményeiket, sokkal nehezebb azonban
megoldást találni az elénk állított problémákra. Szóljanak a szülők? Tárgyaljanak a tanulók?
Nyugodjunk bele a megváltoztathatatlanba?
A pedagógusok is elpanszolják bajaikat. Kardos János a radikális megoldások szenvedélyes
híve, Kovács Richárd (Cafu) a pótlék elvonását fájlalja, de mindőjük közül egyedül Csatlós
Melinda szépen éneklő tanárnője érez együtt a problémásnak kikiáltott diákokkal.
Sereglei András rendezése keményen fogja össze a cselekmény gubancos szálait, a nézői
reagálások a szemünk előtt épülnek be az előadásba. Nagyon helyes, hogy felnőtteknek is
játsszák, ráfér ez a tudatlanságban tévelygő szülőkre, de még inkább a pedagógusokra!
Magántanulói menedékben vészeltük át a középiskolát, melyet anno még iskolának volt ne-
vezhető, a mai, egyre színvonaltalanabb, egyre inkább központilag lebutított, egyre gyen-
gébb intézményekbe semmi kedvünk se lenne járni. De mit tegyenek a mai diákok? |
|
|
|
|
HUPS! Végzős Bábszínészek Kolibri |
|
Nagyszerű színészek kerülnek ki a Színművészeti bábos osztályaiból, aztán kevés szó esik
róluk, eltűnnek a szakma számára terra incognita bábszínházakban. A most végzős osztály
néhány jelese önálló produkciót készített, melyet sikerült bemutatni a Kolibri Évnyitón.
Tenyerükkel ütik a padlót, a testüket és minden kezük ügyébe kerülő tárgyat. Imponáló
nyitány, eleven lendület, sugárzó akarat, tobzódó energiák. Árnyjáték következik, a négy
furfangos állat meséje: hogyan győzi le a Kakas, a Kutya, a Macska és a Szürke Szamár a
vicsorogva fenyegető, rettegett fenevadakat. A figurák sima csomagolópapíron elevened-
nek meg, veszély esetén összegyűrődnek, majd széthajtva támadnak fel újra. Az 5 játékos
hihetetlen precizitással dolgozik, ketten a sablonokat mozgatják a fény előtt, míg a többi-
ek a vetítőfelületekkel mozognak szigorú koreográfia alapján.
Gyurmából emberalak formálódik, pálcika kezek-lábak elevenednek groteszk pantomimmé.
Spiegl Anna ujjaira tűzött babafejekkel a hátán játszat kedves szituációkat, homokba raj-
zolt jelek a szemünk láttára alakulnak váratlan formákká. Állandóan szól a zene, az éppen
ráérő színészek muzsikálnak, harmonikától cajonig terjedő, változatos hangszer-arzenálon.
Komikum, líra, mese és látványosság egyaránt megfér a gondosan szerkesztett műsorban,
az ifjú titánok valóban kitanulták a "bábos"-nak nevezett, de annál sokkal tágabb világú ani-
mációs műfajokat.
A három kismalac története drótból formázott figurákkal látható, hiába tátog a vonalrajzú
farkas, végül diadalmas trófeaként szegeződik a
falra. Kicsik, nagyik, pöttöm apróságok és
komolyságukat vesztő felnőttek
élvezik az ötletes jeleneteket, nincs hiány meglepetések-
ben sem, hiszen itt még a széklábak is játszanak: a darabjaira hulló ülőalkalmatosság fából
faragott királyfiként táncol...
Gyaníthatóan a Kolibri Macska voltam Londonban című remeklésében főszereplő Fehér
Dániel viszi a prímet, ám ő csak ekvivalensen első az egyenlőek között. Az énekes-zenés
fináléban, ahol Czupi Dániel furulyán, Hoffer Károly hegedűn, Szollár Tibor ütősként
bizonyítja sokoldalúságát, fergeteges hangulatban tetőzik a kiváló produkció, amelynek
külön értéke, hogy
díszlet-jelmez nélkül, bárhol, bármikor eljátszható!
|
|
|
|
|
PINOCCHIO Harangi Mária Kolibri Fészek |
|
Simone Fontanelli egy szál klarinéttal kísért felolvasószínházi változatot készített a híres
meséből,
Harangi Mária rendezése viszont ezer ötlettel eljátszatja az abszurddal kacér-
kodó történetet. Mátravölgyi Ákos elmés forgószínpadkáján egy, csak egy legény állja
a sarat, de micsoda csodalény!
Öreg asztalosként kételkedve méreget egy fadarabot, könnyen oda is adja, a szintén álta-
la megszemélyesített Gepetto Mesternek. Nincs időnk a csodálkozásra, villanásnyi váltá-
sokkal rövidesen tucatnyi szerepet is eljátszik, miközben ízesen meséli a fabáb kalandjait.
Mult István minden figurához talál jellegzetes hangot, mozgást találó gesztusok egész so-
rát. A Bábos kásás orrhangon nyújtja át öt arany ajándékát, a Róka fisztulás ravaszsággal
sántikál, ám rablóként csak fojtogató kezét látjuk.
Pinocchiót egy míves fadarab, a hangszernek látszó és főleg hangzó klarinét jeleníti meg,
Rozmán Lajos azonban nemcsak eljátssza Simone Fontanelli helyenként pokoli virtuo-
zitást igénylő zenéjét,
de él a tekintete, érzékenyen reagál, létezésével nagyszerűen el-
lenpontozza a monodráma főszereplőjét. Vak Macskaként oson, elveszetten kukucskál ki
a börtön-rácson, csacsifület növeszt és a végén meg is szólal. Az igen tág dinamikai spek-
trumú, kortárs zenei nyelvvel kacérkodó szólamot, Kagel-en, Messiaen-on edzett szólista-
ként fölényes biztonsággal abszolválja, könnyedén követve a szituációk fordulatait.
A lepel mögül az aranyra éhes rablók kampós botja közelít fenyegetően, a Kékhajú Lány
csillogó ernyőként forog a légben, az akasztást krétarajz, a vagány Kanóc-ot léggömbzsi-
nór jeleníti meg. Harangi Mária fantáziája minden momentumot pompásan képes megfe-
leltetni, játékosan dolgoztatva meg a fürge gyermeki képzeletet, meg a mi nehézkes, na-
gyon szürke állományunkat. Kiválóan funkcionál a tenyérnyi színpad, gördülékenyen vált
színről színre.
Árnyjátékban látjuk a szegény hazudós bábu megnyúlt orrát csipkedő har-
kályokat,
a cápa gyomrában pedig vonalrajzos bábfilm-kockákban követjük hőseinket.
A végjátékban Rozmán Lajos-nak már csak a fúvóka marad, ám ő azt is ezerféleképpen ké-
pes megszólaltatni, halálsikolytól a szarkacserregéssig váltogatva a hangszercsonk regiszte-
reit. Mult István, a produkció abszolút hőse sem adja alább, Noé galambjaként szárnyal
fehér kesztyűsen, bársonyos basszusa poétikus atmoszférát teremt, sokoldalú árnyaltság-
gal használja csodás orgánumát.
Így az ámuló
gyermekközönség nemcsak Collodi bábumeséjét hallhatja, láthatja újra, de
megismeri a korszerű színház
tündér-nyelvét is.
|
|
|
|
|
MACSKA VOLTAM LONDONBAN Novák János Kolibri |
|
Jó volt anno a Macskák társaságá-ban lenni, de mit kereshetnek a Temze partján? Paul
Gallico
regényéből Horváth Péter adaptált, hetyke dalszövegekkel spékelt, lendületes
színpadi játékot.
Már az előtérben elkap az állati varázs, 16, azaz Tizenhat embernyi cirmos ritmizálja élénk
farkcsóválással a címadó dalocskát. Orosz Klaudia elképesztő változatosságú jelmezeinek,
maszkjainak révén mindegyiküknek külön karaktere van. Azok a szőrös lábszárak, azok a
bojtos farkak, hát még az orrok, fülek, borzas frizurák!
A fejünk felett 3D-ben megjelenített baleset nyomán, a kórházi ágyon életéért küzdő kis-
fiú álmában Fehér Macská-változik,
a belészerelmesedő Orange Jennie jóvoltából potya-
utasként Glasgow felé hajózik. Fehér Dániel és Megyes Melinda tökéletes metamorfózis-
sal hozza a két főszereplőt, sikerrel kerülik el Szanitter Dávid fekete vezérmacskájának
kandúrkodását, éneküket Alexics Rita és a Rácz ikrek vokálja és a teljes macskakórus
kíséri. Novák János rendezői, zeneszerzői mivoltában egyaránt ezer ötlettel, karmeste-
ri pontossággal vezényli
az együttes tökéletes összjátékát, amelyet Lakatos János koreo-
gráfiája tart dinamikus vibrálásban.
Néhány szimpla emelvény kreatív használata és a kitűnő háttérvetítések a helyszínek ér-
zékletes stilizációjában realizálódnak, a váltásokat végrehajtó díszletezők szintén négylá-
búak, illetve
humanizált matrózok... A hajófenékben, a hajdani Kemény Henrik cintányér-
jaival csapkodó, vidám indulót cincogó egérsereget a bujkáló macskapár semmisíti meg,
(remélhetőleg ez elkerüli az állatbarátok szigorú figyelmét). Veszélyesebb ellenfél Krausz
Gábor óriáspatkánya, majd a buzogányokkal zsonglőrködő fajtárs, Bárdi Gergely. Mivel
mindenki több szerepet is játszik, ők ketten is visszanyerik szimpátiánkat matrózi, tűzol-
tói minőségükben. Czupi Dániel szintén több figurában bizonyít átütő énekkel, viharos
energiájú játékkal.
Költői szépségű a derengő vízalatti homályban játszódó életmentési kép, nagyon féltjük
a víztől nem irtózó
hősöket, ám a lírai zenét bármeddig elhallgatnánk...
Fehér Dániel Fehér Macskáját, sziámi cica képében, még Andrusko Marcella sem tudja
elcsábítani, hűsége azonban mit sem ér, lázálmából felrévedve, Peti visszatér Erdei Juli
ölelően dadusi karjaiba.
De mi lesz az elbűvölő Megyes Melinda Jennie macskalányának
sorsa London utcáin?
Kacagtató izgalmak közepette vibrál a színpad, a villámöltözések mestereinek nagyszerű
csapata tánccal, énekkel hatványozza a - nem győzzük hangsúlyozni! - frenetikus jelme-
zekben tomboló cicavíziót. "Tám-tá-ráttá-táttá-tá" - skandáljuk a refrént, mely a rock 'n
roll, twist és soul betétek után fergeteges fináléval zárja a produkciót.
Macskák Londonba! Kicsik és nagyok a Kolibribe, újra a Macskák társaságába!
|
|
|
|
|
KÖVÉRKIRÁLY Csuja László Erdélyi Vándorszínház MU Színház |
|
Mikó Csaba mesejátéka jól megírt, szépen kidolgozott anyag, vállalja a tanulságok sulyko-
lását is, vannak karakterei, van humora,
kedves bája. Hatásosságán sokat ront a rendezés
kusza esetlegessége. Már a szereposztás is támadható: a sós és a keserű játszóit meg kel-
lene cserélni, - az extrém személyiségű, filmen biztosan érdekes Nemes Anna játéka leg-
feljebb az első széksorból vehető észre, ráadásul éppen a szárnyas Fantáziát is meg kéne
jelenítenie. Értelmetlen a nézőtér váltása, sokkal jobb föntről nézni a tágas teret, mint
alant nyakunkat nyújtogatni.
Az első rész hosszadalmas és széteső, de még itt is találunk becses értékeket. A tűz, a ke-
rék, az írás feltalálásának története, Orbók Áron tudományos előadásában, pantomimmel
vizualizálva igen szellemes. Krausz Gábor nemes egyszerűségében inkább lusta, mint kövér,
Székely Rozi virulens energiával
forgolódik uralkodója körül.
Szünet után meglódul a tempó, Bárnai Péter nagyszerűen hozza a gazdag Utazó délceg fi-
guráját, dikciója, akrobatikus ügyessége igen tetszetős. A verekedések azonban feleslege-
sen hosszúak, szegény Kövérkirály útkeresése is akadozik, természetes, hogy az apró kö-
zönség egész jeleneteket szabdal szét szüntelen megjegyzéseivel. Az interaktivitást is ke-
zelni kell és ehhez a jószándék vajmi kevés.
Bízzunk abban, hogy Csuja László még sok mindenen változtat, talán még a tapasztaltabb
pályatársak véleményére is hallgat. Ám nem hallgatjuk el erényeit sem, például az Éhség
alakítójának megtalálását. A finomléptű, mosolygós hangú, gráciőz modorú Béres Miklós,
minden létező sablont felrúgva, szimpatikus vonásai mögé rejti sátáni lényét, különleges
színészi aura övezi, visszafogott zeneiségű játéka fantasztikus élmény. |
|
|
|
|
ORIGOKatona klub Katona Sufni |
|
Tizenévesek Tavasza! A néma tartomány utcáin diákok, egyetemisták tüntetnek, a színház-
ban is szót kér a tisztatudatú generáció: a Kolibri Delete-je, a Bárka Harmadik Hullám-a,
a Vörösmartysok Jövőképtelen-je után, a Katona József Színház szárnyai alól egy vadonat-
új alkotócsoport lép elő.
A patinába merevedett intézmény táján friss szelek fújdogálnak, nemcsak a szocreál elő-
tér nyit brutálbetonban az utca felé, a színházszerető diákok is helyet kapnak egy klub-
ban, véleményformáló együttműködésre.
Végh Ildikó vezetésével a tagok írnak a színház előadásairól, terveikről, a színészekről és
az elvárásaikról. Egy év után kiderült, kikívánkozik belőlük a vélemény mindennapjainkról,
a közéleti hamis ideológiákról is: magyarságról, magyarságunkról, hazáról és a hazaffyakról.
Egyenként mondják el, átélten tagolva, mindenki a saját szavaival. Dermesztően hiteles,
egyszerűségben
támadhatatlan. Míg a harsmagyar "legszívesebben szürkemarhának öltöz-
ne", a mi ifjú hazafiainknak és gyönyörű többségben lévő hazalányainknak a magyar nyelv,
a magyar költészet a meghatározó. "Berzsenyi!, - Ady!, - József Attila!, - Pilinszky!", röp-
ködnek a szent nevek, de már ott fénylik Petri György és Parti Nagy Lajos is...
Magyaranya a több gyereket tervező ásó/kapamenyasszony és az egyedülnevelő, teljes
önállóságot kedvelő szingli-öntudat is, magyar a vér és magyar a bánat.
Töretlen egységben peregnek a jelenetek, monológtól párbeszéden át a
szavalókórusig,
ezer formában tündöklik előttünk a magától értetődő szókimondás lehengerlő ereje.
Hogyan vélekednek rólunk a külföldi fiatalok? "...folyton esznek" - és ezt a magát a sárga
földig lezabáló, rút sybarita vázak gasztrobemutatója érzékelteti is, míg a légben nem ép-
pen hízelgő vélekedések rajzolják meg szellemi elnehezedésünk karakterképét.
Egyedül a több fokozatban gyorsuló, csizmaveregetős tánc jelent egy kis gyógyírt, nem
csoda, hogy nem mindenki büszke nemzeti hovatartozására, könnyedén váltana lakhelyet,
hont és életet.
A tizenhat ember telerajzolja a falat vágyaival, gondolataival, a krétarajzok előtt bontako-
zik ki két fiatal félszegen induló, gyönyörűségesen visszafogott, katartikus poézisű jelene-
te. Már rebbenve érintkeznek az ajkak, már a földön hevernek el bágyadt mámorban, mi-
kor dalosajkú fiúk robbannak be. Háromszólamú slágerzene festi alá az idillt, ám éles vál-
tással a Himnuszba mennek át: ...a magyar Rómeó és Júlia megadóan emelkedik vigyázzba,
nekik még ez sem sikerül/?!?/.
Névsort írni képtelenség. Nincsenek elsők az egyenlők között, csak egyenlők az összes el-
ső fényes gyülekezetében. Amíg ilyen dolgok születnek, felcsillan a remény, hogy amit mi
már nem tudunk, merünk kimondani, azt a küszöbön toporgó, érintetlen generáció a ké-
pünkbe vágja. Most már csak csatlakozni kellene. Hangosan. |
|
|
|
|
ADY/PETŐFI Scherer Péter Nézőművészeti Kft Thália |
|
Petőfi a könnyebb falat, Ady Endre sokat írt róla, fordítva ez nem áll, így a szembeállítás
féloldalas. Gyermek, szabadlelkű diák, a természet isteni csodája, ám Kovács Krisztián
már első pillanatban inkább a villogó szemű, komor kamaszt állítja elénk, félelmetes belső
és külső azonosulással. Aztán látjuk a rossz tanulót, amint, hála egyre extenzívebb oktatá-
si rendszerünknek, épületes baromságokat hord össze nagy nemzeti költőnkről, nevetünk
ugyan, de főleg sírni lenne kedvünk, az adys harmadik hatványon. Katona László nemes
dikcióval szórja, a prózájában igencsak racionális poéta igéit, nincs itt duhaj mámor, rob-
banékony indulat, józan, mértéktartó és tűpontosan igaz. A közönség is megkapja a magá-
ét, Csinszka levelét
bájos kékharisnya olvassa fel, az ex-Petrovics pedig egyenesen egy di-
áklány ölébe furakodik.
Nagyon szeretjük ezért, életében ez nyilván nehezebben ment
volna, emlékezzünk csak az agg Jókai szavaira: "Hogy milyen volt? ... Borzalmas."
Az idézetek kiválasztása, szembeállítása, színházzá formálása Scherer Péter rendezővel
együtt a két színész és a dramaturg Gyulay Eszter remek munkája. A legtöbb idézet ed-
dig ismeretlen volt számunkra, pedig a költők hétköznapjait megmutatók a legalkalmasab-
bak az irodalomtanítás elevenebbé tételére. Hogy Sándorunk szétgyalogolta a lábát, - ezt
a hollósörényű hippi el is szilajkodja, hogy Ady párkapcsolatait a legfinomabb kifejezés-
sel megélhetésinek minősíthetnénk. Bezzeg Petőfié, de adjuk át ebben a szót a másik köl-
tőóriásnak: "Petőfi szerelmi élete titok, miként az elefántok násza is az, holott az elefán-
tok igazi életében
is a szerelem a fő."
Szellemes ötletek, feszesre érett tempó, kiemelkedő színészi hozzáállás. Fergeteges kaca-
gások közben szeretjük meg egyre jobban ezt a két esendő embert, nem irodalmi nagysá-
gukért: a homlokukat övező babér
a magánélet krumplifőzelékét ízesíti. Petőfi felnyújtott
bal karja váteszien mereszti mutatóujját az égnek,
de ugyanilyen heves energiával fordul
be "a konyhába...". Ahogy Kovács Krisztián örökmozgóként jár fel s alá, ahogy Ady meg-
tört szemekkel, karszékbe rogyva haldoklik,
az immár örökké élővé testesíti alakjukat.
A végén Katona László gitárján megpendül az emblematikus Cseh Tamás-dal, sorjázik a
százféle halál,
hullanak a hősök, porlanak a poéták, soraik azonban létezésünkben élnek
tovább. Boldog lehet az a szakmunkás-generáció, amely a heti egy magyar-órán, ilyen
zseniálisan rendhagyó módon ismeri meg költészetünk nagyjait. |
|
|
|
|
BÁBOK Káva Műhely MU Színház |
|
Másfél évtizede iskolásoknak játszik a Káva, interaktív előadásai az igazi színházi élmény
mellett beleszólni és játszani is engedi nézőit. Az Apalabirintus, a Digó, a Gubanc alap-
darabok, nagyrészt első színházi beavatók a serdülőknek. Mostantól fogva bázisuk, ját-
szóhelyük az alternatív MU Színház-ban van. Óriási nyitást jelent ez a szakma és a közön-
ség felé, jobban szem előtt lesz és az előadások a felnőttek számára is láthatóak lesznek.
Mindenkire ráfér egy kis bevezetés
az aktív véleményformálásba: a produkció szünetei-
ben a nézők kitárgyalhatják a szereplők problémáit, alakíthatják a szituációkat, befolyá-
solhatják további színpadi sorsukat.
A februári sajtótájékoztató résztvevői azon melegében be is ültek a Bábok-ra, mely egy
királyfi viszontagságain keresztül világította meg a felnőtté válás, az önállósodás, a ka-
maszkori identitáskeresés nehézségeit.
A Főudvarmesternő, a káprázatos szuggesztivitású Milák Melinda új beosztottját oktatja
az udvari protokollra, ők ketten próbálják beöltöztetni a durcásan ellenálló trónörököst,
aki folyamatos sértegetésekkel, megalázó módon lázad a kényszer ellen. A közönség két
csoportra válik, az udvarhölgyek igazukról győzködik az egyiket, míg Kardos János, a bu-
rokban született herceg, viselkedéséről vitázik, további ténykedéséhez pedig segítséget
kér a hallgatóktól. Kitörni? Alkalmazkodni? Elfogadni? Elmenekülni? -sorjáznak a kérdések,
ám a játékban új szereplő jelenik meg.
Gyombolai Gábor vagabund világcsavargó, a zöld pázsiton a legelésző tehénről filozofál,
ráismerünk Büchner Leonce és Lénájának felejthetetlen soraira. Bizsergetően zsongnak
bennünk az el nem hangzó mondatok is, a "pokol csak a kontraszt kedvéért van", vagy a
"válasszunk egy kényelmes relígiót", de a szabadság távlatai így is megnyílnak az útkereső
királyfi számára. Hiába sikerül végre beöltöztetni, hiába vágja oda lesújtó véleményét az
öntudatára ébredő udvarhölgy, a vaskosan szókimondó Romankovics Edit, a királyi sarj
nem fogadja el a koronát, hátat fordít a belénevelt rendnek. Nem tudjuk, milyen lesz a
sorsa, de lehetőséget kapunk a saját választásaink végiggondolásához.
Színháznak elsőrangú, pedagógiának életfontosságú, élménynek pazar! Jó lenne kisisko-
lásnak lenni és már korán így ismerkedni meg a színházzal, így szembesülni a még csak ho-
mályosan felderengő létkérdésekkel.
Nagyon jó helyre került a Káva Műhely, reméljük, többi produkciójuk is látható lesz itt
a MU Színházban a nagyközönség számára, - biztos, hogy utána mindenki egyből elhozza
a gyerekeket is. |
|
|
|
|
DELETE Vidovszky György Kolbri Pince |
|
Ropog a kavics a talpuk alatt, hevesek, túlzók, bizonytalanok: Sturm und Drang, ez a ka-
maszkor, a rettenetes szélsőségek pokoli évada. Új fiú érkezik az osztályba, föntről bukik,
idősebb, érettebb, keményebb, irigyli-csodálja mindenki. Lakos nem sokat beszél, de né-
ma kívülállása imponáló, bandája, pénze is van, a nadrágját pedig félülepig letolva hordja.
Csabesznek is nagyon tetszik, amit legjobb barátja, Boti, a számítógép-virtuóz nem néz
jó szemmel. A lányok természetesen rajonganak érte, a jó tanuló-jó sportoló eminens
Dó-
rit is beleértve. Két bajnokság és három ötös-dolgozat között Császár Réka, a nagylány
a zongoránál, titkon róla ábrándozik. Fehér ruhája szétterül a pianínón és lám, megjele-
nik a tiniálmok vagány kishercege, hosszú övénél fogva, hangszerestől lassúdad maga felé
húzza a lányt, a nézők által közrefogott fehérmurvás ösvényen végig...
Ha csak ez az egy csodálatos kép
lenne, akkor is felsőfokon kellene Vidovszky György
rendezését dicsérni! De már az komoly tett, hogy Győri Katalin kiváló megfigyelésekre
épülő, éles szituációkat, jól megrajzolt karaktereket felvonultató, ám dramaturgiájában
következetlen darabjából, Tasnádi István értő segítségével, a nagyszerű epizódokból fe-
szes tempójú, szerkezetileg is erős produkciót hozott létre.
A megszédült Dóri szerelmeslevelét, a vágy gátlásos tárgya, tipikus kamaszreakcióval nyil-
vánossá teszi, Kőszegi Mária és Czupi Dániel fergeteges gúnydalban közhírré is teszi.
Nagyokat nevetünk, remekül szórakozunk
a fantasztikusan mozgó-éneklő pároson, pedig
a mélyben iszonyatos sebeket kap a leleplezett
lány, de az elkövető is. Bárdi Gergő egy-
hangú dallamot pötyög gitárján, elszigetelt magányába
a bumfordi natúrburs Csabesz hi-
ába próbál behatolni. Boti, Ágoston Péter, finom megfigyeléseivel messzebbre jut: az
osztályideál Lakost verik otthon, haverjainak imponál, de senki sem szereti.
Amikor ő,
számítógépes sikere után, apai ölelést kap, a fiú csak dermedten bámulja: Bárdi Gergő
tekintetében, fagyott lángokkal ég a kitaszítottak, szeretetlenek minden fájdalma.
Az előadás katartikus csúcsa után, bekövetkezik a váratlan vég, az osztálytársak önmagu-
kat hibáztatva keresik az öngyilkosság okát. Ebben a labilis életkorban egy szikra is elég
a végzetes lépéshez, bár jó lett volna kicsit tudni, mi is volt az a porszem, amely a tetté
kristályosodás robbanását
beindította.
A Kolibri Színház drámapályázatának nyertes darabja azonban így is értékes előadássá
érett, biztos, hogy gimnazista célközönségnek máshogy, még többet mond, mint nekünk,
"okos" felnőtteknek. Vidovszky György és saját nevelésű, egyedülálló csapata újabb lét-
fontosságú előadással ajándékozott meg.
|
|
|
|
|
TANTERMI SZÍNHÁZI SZEMLE 2012 FÜGE MU Színház |
|
Óriási a pezsgés a diákoknak színjátszás vonalán, követhetetlen mennyiségben, imponáló
színvonalon dolgoznak a régebbi és a legújabb társulatok.
CARLOS ÜGY
A Maladype első jelentkezését Balázs Zoltán lenyűgöző személyisége dominálja. Olyan
hévvel, olyan
meggyőző hitelességgel vázolja fel törekvéseiket, annyira kimunkált, átgon-
dolt a koncepció, majdnem azt mondjuk, akár meg se kell már nézni... Schillerből kiin-
dulva a cselekmény fordulatait azonban a közönség reagálásai adják, így minden előadás
egy önálló produkció lészen. A Leonce-variációkon izmosodott csapat, élén Lendváczky
Zoltán-nal, Orosz Ákos-sal garantálja az együttjátszás izgalmait.
MENJ EURÓPÁBA!
Fiatal menekültek beszámolói alapján íródott, megdöbbentő képet fest az idegeneket fo-
gadó reakcióinkról.
Hegedűs Barbara egy romkocsmában találkozik a kalandos úton érke-
zett afgán Csányi Dávid-dal. A jócsaládból való bölcsészlány ámulva hallgatja az exodus
szürreális történetét, Kárpáti István rendezésében
egyetlen jelenet is megmutatja a té-
mában rejlő lehetőségeket.
Csupán a nézők bevonását kellene még kitalálni...
MOBIL
A legkeményebb kihívást a Krétakör vállalta: WC-képek az osztályfőnöknőröl, a tettes
itt ül a diák nézők között,
hamar kiderül, ki volt, de vajon kiadja-e közösség? A felvilágo-
sultabb elveket valló igazgató úr, Terhes
Sándor erélyesen nyomoz, dilemmája, hogyan
büntessen, mit tegyen
iskolája jóhíre érdekében. Percenként olyan eldöntendő kérdé-
sek merülnek fel, megvalljuk, nem tudnánk helyes válaszokat adni, legfeljebb pénzfeldo-
bással. Sárosdi Lilla a bűnös ellentmondásos személyiségét félelmetes eszközökkel tár-
ja fel, egyszerre utáljuk, megvetjük és értjük meg egy kicsit. Ofő-csere: az újat szintén
Romankovics Edit játssza, a régi jóindulatúan konzervatív volt, utódja poroszos agresszi-
vitással kezd fegyelmezni. Egyre újabb mögöttes rétegek világosodnak meg, egyre több
a kérdés, lehet, hogy minden mögött az önkormányzat kegyeltjének az igazgatói székbe
ejtőernyőzése áll? Nagyon erős, nagyon idegesítő, hosszas utóvitákat gerjesztő alkotás!
SORSLABIRINTUS Egri Bálint Manna Kulturális Egyesület
Egy állami gondozásból
szabadult/?/ cigányfiút követünk a nagyvárosba való érkezésétől.
Munka? Lakás? - mi az első?
Lakni? -de hol? stb. Az alternatívákat a közönség, megbeszé-
lés után szavazással dönti el. Hetvenöt, 75!!! kidolgozott jelenet várja az életre keltést,
Egri Bálint rendezésében parádés színészcsapat játssza, a karakterek mellett, a környe-
zetet is megjelenítve: a pályaudvar kétszer is megjelenik, fekete, majd rózsaszín szem-
üvegen át nézve. Panelproli főbérlőként Feuer Yvette remekel, könnyű neki, mögötte
az akcióbrutál Ficzere Béla izmai tornyosulnak. A Fiú a Házból, Sütő András Miklós rit-
ka kedvességgel ad jótanácsokat sörözés közben, Kőszegi Mari/e/ hihetetlenül izgalmas
woyzecki egyéniségét kölcsönzi a szomszédlánynak.
A főszerepet, felváltva a Kávás Kardos János-sal, maga a rendező Egri Bálint játssza,
jó érzékkel egyesítve a tétován tébláboló
fiú és a közönséggel kommunikáló drámatanár
szerepét. Van, aki puhánynak tartja, /bizonyára normális családban nőtt fel/, van, aki
harcos ellenszegülésre biztatja: de mindenki szimpátiáját
elnyeri. Míg a Mobil például
zaklatottan zűrös volt, találóan olyan, mint az ábrázolt jelenség, a Sorslabirintust a gon-
dosan kimunkált tiszta szituációk jellemzik,
noha a felmerülő dilemmák továbbgondolko-
dásra ingerlően múlhatatlanul motoszkálnak bennünk.
Felejthetetlen bravúr az albérleti szoba élettelenre keltése: élő színészekből tárgyiasul
a berendezés. Feuer Yvette pislákoló állólámpaként bólogat, Ficzere Béla hályogos te-
kintetű állótükör, a sarokban Sütő András Miklós Andersen TV-je gubbaszt. Kőszegi
Mari/e/, ha már széplányként nem tehette, baldachinos ágyként öleli magába korunk
antihősét.
|
|
|
|
|
JÁNOS VITÉZ Novák János Kolibri Színház |
|
Nem zenés játék, nem mesemusical, nem dramatizálás: Petőfi Sándor zseniális szürreáliá-
ja egy az egyben, szó szerint elevenedik meg. Kukorica Jancsi és Iluska patakparti idilljét
videokamera közvetíti, Tisza Bea mostohán gonoszkodik, a birkanyáj Kormos Gyula basz-
szusán béget. A gyönyörűséges textust deklamáló narrátor-kvartettben ívelt muzikalitással
szárnyal Török Ágnes és Farkas Éva simogató orgánuma, a népzenei háttér elragadó hite-
lességét Sipos Mihály hegedűje, Kecskeméti Gábor furulyajátéka szavatolja.
A huszárok élén Szívós Károly délceg toborzó-kapitánya és egy igazinál valóságosabb pa-
ripa, melynek láttán nincs az a juhászbojtár, aki fel ne csapna regrutának! Tagjait hentes-
anatómia formálja, nyihog, kapál, rázza sörényét, mind a nyolc lába mozog és még a füleit
is hegyezi. Orosz Klaudia mesterműve kedves fejecskét hordoz, a hátán igazi nyerget, fel
is pattan rá Mészáros Tamás, hogy hegyen-völgyön és a Kutyafejűek birodalmán át, segít-
ségére siessen a muzulmánoktól szorongatott francúzoknak.
Hiába csempészi be Gazdag László törökméz-árusa kinder-janicsárjait, a mi Janink magát
a szultánt is kettéhasítja. Megyes Melinda királyian gyönge leánykája bele is vöröslik az
epekedésbe, a felséges Mult István mimikai bravúrjai sem lágyítják meg vitézzé avanzsált
hősünket, szerelmes szíve hazahúzza.
Novák János rendezése mindent átfogó eréllyel használja az összes lehetőséget. Színész
és báb, tér és hang, fény és zene szoros kölcsönösségben építi a produkciót, a kivetített
mozgókép, az élő szereplők, a jelzett és
valós tárgyak aránya tökéletes. A látott-hallott
csodák ellenére mindig a verssorok viszik a prímet, most tanuljuk meg igazán értékelni a
"lánglelkű forradalmár"-nál nagyságrenddel több, káprázatosan sokoldalú költőóriást.
Liszt Ferenc tomboló romantikája hullámzik a
fólia-tengeren, de a nagy madár szárnya is
plexiben suhan, a Fazekas-báb gülüszemekkel álmélkodik, de bámulata
Ruszina Szabolcs
magyar hangján szól.
Úgy áll a mente a nyalka Mészáros Tamás-on, ahogy azt a virtus előírja, de színészi játéka
a bánat, a vágy, a komor elszántság mélyrétegeit is feltárja. Vele hányódunk az óceán hul-
lámain, kapaszkodunk a sárgakarmú griffmadárba, győzzük szolgáinkká a stilizált ábrázatú
góliátokat. Hatalmas karjaikban át is visznek hét tengeren is, - de jó is lenne minálunk né-
hány pánsíp-kódra mozduló robot-gigász...
A Háry Jánost, sajnos, nem láthatjuk eleget és elegen, ám szerencsénkre Petőfi már köz-
kincs, kisiskolásoktól a vénekig mindenkihez eljut majd a János vitéz százas szériája! Fel-
idézzük a mesés kalandokat, legyőzzük a sárkányt és elhisszük
a lehetetlent. Az út végén
Tündéri Ajándok, a gyermeki tisztaságú Iluska, Nyirkó Krisztina vár. Neki nem kell szőke
paróka, sugárzó személyiségébe belelátjuk minden szerelmünk "milyen volt szőkeségé"-t,
hangjának
selyme ragyogón fénylik, játékának erejét elbűvölő hitelessége adja. Ezen a
színpadon játszott egykor a hajdani premier Iluskája, Medgyaszay Vilma, - úgy érezzük, a
mienket is emlegetni fogják száz év múlva!
Ahogy a Kolibri Színház előadásának szívet-lel-
ket forrósító előadását is. |
|
|
|
|
KÁVA MŰHELY Gubanc/Schilling/ Digó/Tóth Miklós/ Marczibányi |
|
Úgy kezdődik, mint egy rendes színház: Tibit külföldre utazó szülei néhány napra tanárné-
ni szomszédjukra bízzák, kutyástul. A pedofób
Sárosdi Lilla azonban egyiküket se szíveli,
ridegtartásra rendezkedik be, szegény Gubanc kutyát pedig kiköti az erdőbe. Tibi megszö-
kik, az iskolás nézők csoportba szerveződve indulnak vele az elveszett négylábú keresésé-
re, mi felnőttebbek ezalatt a pedagoginával társalgunk.
Lesújtó az eredmény, poroszos elvein, szigorú módszerein nemigen találunk fogást, ahogy
a mindennapi életben sem bírunk a frusztrált, tehetségtelen, szerencsétlen tanerőkkel,
de maga a beszélgetés adott egy kis muníciót iskolai ütközéseinkhez.
A gyerekek közben megtalálják a boszorkány-kunyhót, melyben Gubanc /Sereglei András/
raboskodik. Romankovics Edit gonosz nyanyája pokoli próbák elé állítja a kölyökcsapatot,
Tibi, azaz Bori Viktor vezetésével azonban, közös erővel győzedelmeskednek. Pedig nem
könnyű, például, rezzenéstelen arccal szobrot alakítani, hogy csak egyet emeljünk ki a fel-
adatok közül. A lényeg, hogy összefogva, együttesen kialakított stratégiával, saját ötletek
alkalmazásával sikerül! A koraérett bakfis éppen úgy részese a küzdelemnek, mint a bohó-
kásan körbe-körbe futkosó óvodás...
Schilling Árpád rendezése, a félelmetes színésznői átlényegülés, a színésztanárok hihetet-
len közvetlensége, kapcsolatteremtő képessége mindannyiunk számára rendkívül tanulsá-
gos, eleven színházi élményt jelent.
A Tóth Miklós rendezte Digó, Fassbinder darabjából indul ki, de a játszók egyből a né-
zőktől is kérnek véleményeket. Kardos János harciasan győzködi haverjait, meg kell lec-
kéztetni a görög vendégmunkást, aki sorban hódítja el barátnőiket. Gyombolai Gábor, a
józanul gondolkodó Brúnó és a tétova Takács Gábor végül is hajlanak a rossz szóra, bőrka-
bátot öltve, jól elverik hárman
az idegent. Fantasztikus, hogy a "digó"-t is az őt Paul-ként
eltángáló színész játssza, a fejkendő csak látható eszköze a nagyszerű karakterformálás ad-
ta színészi hitelességnek.
A tinédzserkorú közönség most már teljes aktivitással kapcsolódik be a játékba, a végkifej-
letet közösen alakítja ki, többen át is veszik és meglepő magabiztossággal játsszák tovább
a szerepeket. Megtudták, hogyan alakul ki a rasszizmus, az idegengyűlölet és hozzáállásuk
mindenképpen toleránsabbá vált.
Három nőfigurát alakít a tüneményes Milák Melinda. A szende álmodozó Pault hagyja el
a napfényes Göröghonról regélő legény miatt, az agresszív kocsmatündér azért uszít bosz-
szúra, mert kimaradt az apollói termet erotikus áldásaiból, a harmadik, a kisvállalkozó mű-
helytulajdonos, asszonyi és munkaadói
bájaival láncolja magához a mediterrán amorózót.
Metamorfózisai tökéletesek, szinte észre sem vesszük, hogy mindig ugyanazt a színésznőt
látjuk.
Az intolerancia áldozata maga is rasszista: "nehogy má' egy törökkel kelljen együtt dolgoz-
nom!", de bennünk
bizonyára oldódik kissé a másság ugarmagyar gyűlölete. A Káva színész-
tanárai a pontosan formált előadással elindítják a
gondolkodást, percek alatt élénken vi-
tatkozó csoportokkal beszéltetik meg az eseményeket, nem sugallják, mégis rávezetnek a
helyesebb megoldásokra. Évtizedes munkájuk
hatása felbecsülhetetlen és hogy merre ága-
zott el, mutatja mennyi követőjük lett: az idei Tantermi Projekt-re 136 pályázat érkezett!
|
|
|
|
|
KÚTBÓL MENTETT KIRÁLYSÁG Csiki Zsolt Lakmusz Csoport Szkéné |
|
Legfeljebb megélhetési gyermekdarabra számítunk, de az emelvényekkel kialakított impo-
náló térbeliség első látásra többet ígér. Mikó Csaba, aki Idill-je és beszédoperája mellett
már az ifjúsági irodalomban is feltűnt, épkézláb mesejátékával egy jóízű előadás lehetősé-
gét teremti meg. A kifutón artisztikus testhelyzetben a Bolond ücsörög, boldogan ismer-
jük fel a Cserenadrág mórikálva kamerázó rendőrnőjét, a Körbe K-ban elképesztő lélek-
tani mélységeket megjáró tinédzsert, a mimika-virtuóz Gergely Katalin-t.
Sorbán Csaba királyi udvarában Kovács Anni királylánya először szürreálisan groteszk fri-
zurájával, Fehérvári Gabi trópusi madárszínekkel
bolondított öltözékében kelt élénk ér-
deklődést,
ám nem marad adós az árnyalt jellemrajzzal sem. Molnár György a Pásztorfiút
játssza, aki valószínüleg termelési gyakorlatát a nyájjal töltő egyetemista, ahogy Koncz
Andrea is (furkós)botcsinálta, a királyság ellen tüntető férjemuramat helyettesítő Főtes-
tőr. A szellemesen stilizált különösségek sorát gyarapítja Csillag Botond erőteljes álre-
metéje, míg Orbók Áron a mesebeli intrikus gonoszság összes vonását sűríti a hatalomra
törő Főtanácsos alakjába.
Pregnáns tempót diktál a rendező
Csiki Zsolt, következetesen építi fel a szituációkat,
különdíjas az oldalfüggönyök vészjósló mozgatása és a háttérből belátszó, behallatszó tö-
megek érzékeltetése. Kiegyensúlyozott szerkezet, szikár stílus, hatásos játékmód.
Fekete Réka Thália nevéhez méltó súlyt ad az Udvarhölgy rezonőr-szerepének, józan el-
lenpontját képezve
Kovács Anni extrém komikumának. A példásan szervezett összjáték
biztató jövőt jósol a társulatnak, csak legyen hol megmutatni további produkcióikat.
Kis- és nagy-kamaszok, kíváncsi felnőttek, jó mulatságra vár, a lakmuszpapír két véglete
között, a szivárvány összes színén tobzódva játszó Lakmusz Csoport! |
|
|
|
|
SZAMÁR A TORONY TETEJÉN Fodor Tamás Stúdió K |
|
A háztetőn természetesen Chagall hegedűse húzza Spilák Lajos égi vonójával, de Lovas
Dániel nyughatatlan Boldizsárja, édesanyját keresve, földi kalandokra indul fehér szama-
rával. Zalán Tibor sokadik mesedarabjában is tud nóvumot nyújtani, a vityebszki háttér
előtt ősi regék archetípusai jelennek meg mai környezetben.
A Városi lámpa duruzsló hangon igazít útba, Sütő András Miklós Rendőre mintha egy An-
dersen-meséből lépne elő, ám a lápvidéken pajkos lidércek csábítanak. Németh Ilona em-
berbábjai mókásan kedvesek, de
kedvenceink a pompásan karakterizált állattársak. A Fél-
fülű Nyúl Nyakó Júlia magyar hangján fontoskodik, a jeles közéleti személyiségről mintá-
zott Kakas harsányan kukorékol, a gülü-szemű Béka harcsaszája Homonnai Katalin jósá-
gos orgánumán tátog.
Zebulond, a FeHér Szamár címszereplőhöz méltó
mozgáskultúrával tűnik ki, nemcsak figu-
rája, animálása, de filozofikus megszólaltatása is remek! Nagypál Gábor játéka a termé-
szeti lények életmentő racionalitását tükrözi, Fodor Tamás rendezése az Eiffel csúcsá-
ra vezérli az összeforrott együttest.
A fantasztikus bábokkal, nem könnyű versengeni, egy élő színész azonban, Bűvész létére
is megmenti a teátrumi dolgozók becsületét:
többszöri konferálásával Spilák Lajos bű-
bájosan jeleníti meg a cirkuszigazgatói konfliktusokat. A hídon itt is át kell menni, az út
végén a fiú
ott lógázza lábait a rézserpenyő Holdban, a megtalált Anya ölelésében.
Mi meg, a
varázslatos Szamárral együtt, vágyakozva bámulunk fölfelé, ahonnan simogató
gordonka-hangja szól, ahonnan Homonnai Katalin forrón sugárzó szempárja tekint ránk. |
|
|
|
|
ISKOLA A HATÁRON Vidovszky György Bárka Színház |
|
Eszmélésünk első nagy olvasmánya volt, hétévente újraolvassuk, nagyon féltünk: hogyan
lehet az egyedülálló írói csodát színpadra tenni?!? Gyarmati Kata adaptációja rácáfol a
kételyekre, összefogott, racionális, a cselekményen túl igen sok gondolati mélységet is
meg tud mutatni. A dialógok kamaszosan frappánsak, a konfliktusok nemcsak a diákélet-
ből is erősek, a dramatizálás szerkezetileg kiegyensúlyozott és erőteljes.
Vidovszky György rendezése már a szereposztással telibe talál: az általa kinevelt nagy-
szerű fiatal csapatban minden karakterre jut adekvát színész.
A terem hosszabbik oldalán katonásan sorjáznak hőseink ágyai, a jobboldali pódiumon
tanyáznak a rosszfiúk: Blahó Gergely, Márton Gábor és a bunyósszívű Bárdi Gergő, ve-
zérüket, a zsigeri gonoszság megtestesítőjét, a pengeéles Juhász Lajos állítja elénk.
A szobatársak között Mesés Gáspár a tétova kisfiú, Koloszár András az élesnyelvű jó-
barát, Vitányi-Juhász István a felnőttes határozottság, Kulcsár Balázs a váratlan düh-
kitörések, Pomlényi Attila az alkalmazkodó középutasság képviselője.
Gados Béla háromszor triumfál, a gyűlölt Schulze őrmester, majd az Orvos emberibb
alakja után Hanák atyaként oszt igazságot. Vidovszky György a brutális jelenetekben
is mértéktartó, a sűrűsödő feszültséget kiváló tempóérzékkel
fokozza, marad energia a
szembeszegülés
momentumainak kibontására is.
Medve szerepében Dér Zsolt szuggesztív stílusa érvényesül, az első anya-képben fel-
rémlett pontról pontra azonos intézeti élményünk, a remény, hogy hazavisznek, a csa-
lódás, hogy csupán kötelező szülői látogatás volt... Varga Anikó tudattalanból sugárzó
mély tragikuma most is lélekbe markolóan hat, megértő aggódása, rejtett fájdalma szín-
padi jelenlétét az előadás katartikus
csúcspontjává emeli.
Egri Bálint tohonyának tűnő, alamuszi szenteskedő, nem sejthetjük, hogy alakosko-
dó taktikája hozza el a váratlan győzelmet. Az Ottlik Géza alterego Bébét az érzelmek-
től túlfűtött tekintetű Horváth Zoltán játssza, passzív, de gondolati síkon ő a legerő-
sebb, vibrálóan érzékeny
lénye, árnyalt mimikája, visszafogott deklamációja teszi emlé-
kezetessé gyengéd figuráját.
Fiataloknak szóló produkció? Igen, mert talán el is olvassák azok, akik még tudnak, de
aligha szűkíthető így le a közönség, kemény lecke, nagy iskola minden nézőnek. |
|
|
|
|
BUNYÓSSZÍV Bagossy László Kolibri Pince |
|
Lutz Hübner két darabot is ír évente, ez az egy így is visszavonhatatlanul meggyőz színmű-
írói nagyszerűségéről. Néhány négyzetméternyi térbe zárja össze két szereplőjét, ráadá-
sul, a korkülönbség van vagy ötven év... A kiöregedett boxbajnok szobafogságban senyved
az öregek otthonában, a kamaszfiú börtönhónapjait váltja ki a szobafestéssel. Egyre job-
ban megismerik egymást, a Vörös Leo randi-stratégiával segít, a mázolóvá szelídülő áruházi
szarka pénzt szerez a külföldre meneküléshez. Az ócskapiacon vasúti jegyet érő forintok-
ká válnak az aranyérmek,
bajnoki serlegek, irány a Portugáliában élő régi ellenfél, csupán
az éber portásokat kell még kijátszani.
Bagossy László üveg-ketrecbe sűríti a cselekményt, úgy figyeljük, mint a vadakat az állat-
kertben. Többlépcsős jelenet-sor, az ismerkedés stációi, csiszolt játék, emelkedő feszült-
ség. Bárdi Gergő, aki már a Webáruház diák-közegében észrevetette magát, pattogó ka-
rakánkodás után megfogadja az udvarlási tanácsokat, laza könnyedséggel éri el a természe-
tes hitelességet, vagány szövegeit is arányos hevülettel vezeti elő. A fotelben gunnyasztó
öregember lassúdad ébred tetszhalálából, egyre aktívabb lesz, kapva kap a menekülés le-
hetőségén, már a pontos haditervet is kidolgozza. Németh Tibor minimális gesztusokkal,
annál intenzívebb lelki energiával szeretteti meg hajdani sampionját, összeszorul a szív, mi-
kor nekiindul: "huszonhét másodperc a kijáratig..."
Csak az a fránya automata-sebváltó fog ki rajta, az ő Zsigulijában nem ilyen volt... Lemon-
dőan süpped vissza a kucorgó vegetálásba, még egy esélyt azért ad még neki a sors, vagy
inkább Jojo találékonysága. A második kísérlet 3 másodperccel többet igényel, újra össze-
szorul a torkunk, együtt számolunk a szabadító harmincig: sikerül-e a szabadulás...
Gyönyörűséges karácsonyi ajándok: legyőzhető a generációk távolsága és örökké él a jobb
élet reménye. Bagossy László és a két színész alkotó-munkája elgondolkodtató élménnyé
varázsolja a plexi-cellába zárt előadást. Kiütéses győzelem a Kolibri szorítójában! 2011 |
|
|
|
|
MUMUS Felhőfi-Kiss László Budaörsi Játékszín |
|
Már a belépő emlékezetes: kedves környezet, szépvonalú fotelek, a theához akácmézet
és citromnyomó csipeszt/!/ is kapunk. Az átlagcsalád átlaglakásában hétköznapian zajlik
az élet, amíg az ablakban fel nem tűnik Fejszés Attila Celofán nevű, zöld szakállú mu-
musként. Szerencsére rövidesen megismerkedünk a pergőnyelvű Hébehóval és a terebé-
lyes Böhömmel, Őmumusságuk Kis Domonkos Márk és Stubnya Béla energikus játéká-
val igen hamar a szívünkbe férkőzik. A valóság és a mumus-világ között kószál Páder Petra
és Illés Dániel testvérpárja, az átjárást egy pirosmintás takaró biztosítja.
Rákos Péter mesejátéka, Bornai Tibor zenéjével a gyermeki fantázia igaza mellett teszi
le a voksát, Felhőfi-Kiss László rendezése a komikum összes lehetőségét kiaknázza, len-
dületes tempója az utolsó percig fokozza az izgalmakat. Nem marad adós a karakterraj-
zokkal sem, Urmai Gábor lágyszívű tutyimutyi apukája még egy lírai önvallomásban is el-
dalolja a csalási alávetettség megbékélt bánatát, míg az élesnyelvű domina-anyuka a való
világ sistergő középpontjába kerül. "Hiszen mumusok nincsenek!"-harsogja, keményen
leckézteti csemetéit, szegény férjeurát meg villámló tekintettel egzecíroztatja. Molnár
Gyöngyi
karizmatikus drámai ereje még egy ilyen köznapi figurából is nagyívű alakítást
formál, takarító-songja, átütő orgánumával, hevesen akcentált soraival és a ritmikus moz-
gás vulkánikus elánjával harci indulóként rengeti meg a panel-falakat.
Mese-musical, de a felnőttek számára is tartogat meglepetéseket, a kisebbek-nagyobbak
pedig huncut együttérzéssel kacaghatják végig a kedves lényekért való szurkolást. 2012 |
|
|
|
|
HÁRY JÁNOS Novák János Kolibri Színház |
|
Komótosan behúzza színre a bábosok, seperc alatt színpaddá alakítható ekhós szekerét,
Háry Jánostól, a nagy Napólenon át Ebelasztin báróig az összes férfiszerepet eljátssza:
Szívós Károly atlaszi fundámentoma a rendkívül összetett előadásnak. Egy másik gördülő
alkalmatosságon Orosz Klaudia bábjai függenek, a hölgykoszorút Török Ágnes szólaltatja
meg a legelképesztőbb regisztereken. A Császárné disztingvált alt, a bögyös Örzse mezei
mezzo, a neuraszténiás Mária Lujza fejhangon sipákol, ne feledkezzünk meg a Fehér Puli-
lány harcias staccatoiról sem...
A határt öles kucsmában didergő muszka silbak őrzi, a hetykebajszú Háry megmutatja, mi
az a magyar virtus, el is viszi magával a császárlány Bécsbe. A hosszú út szalagján billeg a
hintó, fickándoznak a lovak,
csaholva gurul a puli-gombolyag, hősünk meg táncolva halad,
csak úgy szikráznak fényes sarkantyúi! Kodály zenéje végig jelen van, élőben a vitézi kiál-
lású Szegedi Csaba énekli a címszerepet, míg Megyesi Schwartz Lúcia Örzseként, ete-
tés közben a periszkópnyakú
kétfejű sasnak dalol. Pezseg a színpad, robbannak az ötlet-
petárdák, nagyszerű az animáció, minden gesztusnak egyedi értéke van. Novák János ke-
mény ritmusban görgeti a cselekményt, a bejátszott zenét Oberfrank Péter zongorája,
Farkas Rózsa cimbalomjátéka teszi élményszerűvé.
Kitör a háború, a Hej Nagyabonyban toborzójára gyermekek sereglenek a színpadra, ko-
bakjukra csákót csapva nyergelik paripáikat. A franciák kuglibábként
dőlnek el a kis vité-
zek lengő golyózáporában, még a toronnyá magasodó Napóleon is fogságba esik. Ünnepel
is a császári udvar, a nyárson forgó menüsort még a nagyétvágyú Puli sem bírja szusszal.
A közönség soraiból újraverbuváltak herceg-fiakként, -kisasszonyokként éneklik az Á, Bé,
Cé, Dé-t, természetesen a felnőttek sem maradnak ki a kórusból! Összeboronálódnak a
párok, suba subához, guba gubához, de mielőtt obsitosként visszatérne falujába, Hárynk
még az örök magyar keservet is megszólaltatja:
"Felszántom a Császár udvarát..."
A műmese a bábok stilizáltságában tündéri valósággá válik, a majd' elfejtett népdalok kö-
zös nyelvünkké, Jánosunk nagyotmondásai szívmelengető ábrándozássá. A gyermekek ma-
guk formálják a játékot, a nézők együtt élnek a színpaddal, az opera emelkedett műfaja
test- és lélek-közelbe szelídül.
A Szöktetés és a Haydn-opera útját követve, Novák János újabb öles lépést tett hétmér-
földes csizmájában a gyermekbarát zenés színpad terepén, Török Ágnes és Szívós Károly
egyedülálló színészi teljesítményéhez pedig meg sem próbálunk méltató szavakat találni,
reménytelen: elég egy gigászi Hozsánna!
/Jó lesz sietni: a szerzői jog önkénye miatt, ( az az átkozott 75 év!), csak 9, azaz Kilenc
Előadás lesz !!!/
|
|
|
|
|
EAST BALKÁNVidovszky György Bárka Színház |
|
A hétvégeken muszáj valamit találni! Egy helyet, egy bulit, nőket, fiúkat, piát, drogot, ex-
tázist. A teljes csapat, négy gramm elszívása után, reményt vesztetten kódorog Siófoktól
Agárdig, végül
jobb híján órákig didereg a vasútállomáson. Jellegzetes élményeik sorjáznak
előttünk, a sörbe kevert drog, a szeszfajták pénztárcához mért hosszadalmas válogatása, a
kivédhetetlen csoport-vonzás: ott kell lennem!, a legnagyobb
flashek mámorító emléke.
Tasnádi István céltudatos terepmunkával kutakodott, valós beszámolók epizódjaiból kiin-
dulva, a kamasz-szlenget takarékosan használva, ökonomikusan felépített szerkezetben ír-
ta meg pregnáns szövegkönyvét. A pattogó dialógusokat egy-egy szereplő kisebb magánmo-
nológja szakítja meg, családi helyzetről, szülőkről esik szó, vagy éppen egy extrém öröm-
forrásról: "Másfél méterre egy mélynyomótól végighallgatni egy Prodigy számot igazi intim-
torna..."
Vidovszky György magabiztosan vezeti az évek során kinevelt tanítványait, az együttes ho-
mogenitása példaszerű, a karakterek erővonalai egymást erősítő hálózattá szerveződnek.
A Bárka-hodályt most először sikerült betölteni: Heike Vollmer csúcsára állított tetőszer-
kezete pőre háttérként, bejátszható emeletként,
előrenyomuló, végzetes falként is félel-
metesen funkcionál. A diszkóközeg hangorkánja ízlésesen szelídítve is hatásos, dinamikai
váltásai árnyaltan illeszkednek a cselekményhez. Ez mondható el Sarah Jane Siels fény-
használatáról is, mindamellett a legemlékezetesebbek a reflektor előtt legyező kézzel szag-
gatott, az elsuhanó vonatablakok chaplini képét idéző pulzáló fények voltak.
Szabina, /Könczei Anna/ inkább kémiát tanulna, de nem tud ellenállni a majdnem felnőtt
Atesz, /Balla Richárd/ csábításának, elmegy a buliba, hogy a fiúknak könnyebb legyen fel-
csípni valakit, ám Kapolcson ugyancsak megtalálja éles hangját, amikor barátnőjével hajba
kapva, földharcban küzdenek ideáljukért. Vitányi-Juhász István fölényes hangadója a tár-
sas eseményeknek, sorba fejeli le az izgágábbakat, bár a pult mögül kiemelkedve, puszta
látványa elég a meghunyászkodáshoz. Juhász Lajos temperamentumát a pia-vita és a ko-
lostori zsályaszívás /"Ott ült Jézus!!!/ frappáns elbeszélése jelzi, de ketrec-táncban is igé-
zően vonzó tud lenni. Az összetéveszthetetlen orgánumú Koloszár András néhány benyö-
gése szállóige-gyanús: "én kommunikációt és média-tudományt tanulok", "hogyan basszuk
át /a legendás huszonnyolcig/azt a tíz évet?!?", vagy a kötözködési nagy-adu: "Buzi vagy?!?"
De mit kezdhetünk a "bebaszós" révülettel? Ne vegyük észre? Tiltsuk? Szörnyülködjünk?
Az impulzív Császár Réka és a drámai intenzitású Varga Anikó csúcs-jelenete erélyesen
vágja szét a gordiuszi csomót, hiszen az ősök is mindent megpróbáltak: habszifon, kodein,
szipu, kéjgáz és gracidin,
máktea és gomba, (hogy maradhatott ki a csavarlazító?!?), plusz
a szex orrba-szájba, - hát akkor mi a különbség? Az, hogy ma tömegben lehet és könnyen
hozzáférhető, de nem lesz több függő, mint eddig. /Csak számoljuk bele a gyógyszereket,
az alkoholt, a csokokoládét etc/.
A két generáció együtt hentereg a sztroboszkópos orgián, amely fölött a kivételek fehér
angyalalakjai lebegnek. Dér Zsolt Somá-ja permanensen rögzíti mobilos portréit, hosszú
viaskodás után dönti el, hogy 27 ezres szerelésében elmegy a nagy buliba. Vágyainak tár-
gya, a jókislány Janka is leküzdi viszolygását, pedig Ö soha nem szív, neki Tonio Kröger fé-
lénk szerelme imponál és persze a megtévesztően közömbös Soma... Herman Flóra, dimen-
ziót váltva, csörgős gólyalábakon, Szabó Gergely eszelősen szép, hullámos színekben alá-
omló ruhájában érkezik, hogy Ivánovics Beatrix poétikus hárfahangjaitól kísérve, megta-
lált párja karján
emelkedjen az éteri magasság ironikus szférájába.
Kígyózó mozgásával tűnik ki a fekete Petra, tánctudására a buligazda Dévai Balázs is felfi-
gyel, bűvölő szavaival a pódiumra és magához is csábítja. Sipos Viktória hitelesen mutatja
meg a belecsúszás heveny folyamatát, mellyel kissé már a későbbi szétcsúszás veszélyeit is
érzékelteti.
Az apropóul szolgáló tragédia megkerülhetetlen rettenete mesterien összefogott, irtóza-
tos fortisszimóban csúcsosodik, a ljubimovi függöny-fal vonagló tömbbé préseli a menekü-
lőket. Elsötétedik a tudat, dermedt csönd után a társulat a fal mentén sorakozik. Várja a
bebocsáttatást. A szigorúbban ellenőrzött diszkóba, - vagy talán a kisbetűs élet csikorog-
va nyíló kapuját lesik?
Mindenkinek szól, - csak az álszent Nagy Testvér ne nézze. |
|
|
|
|
20 ÉVES A KOLIBRI SZÍNHÁZ Kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban |
|
Mennyi tévedés, mennyi előítélet sújtotta a Kolibrit! Magunk is csak egy véletlen folytán,
az állatszereplős Hamlet idején jutottunk el oda... Igaz, azóta nemes egyszerűséggel a leg-
jobb pesti színháznak aposztrofáljuk, mely minden célkitűzését maradéktalanul megvalósít-ja. Mesedarab, csecsemőszínház 0-tól 3 éves korig,
kamasz-előadások, operák/!!!/ és aktu-
ális felnőtt-opuszok. Fantasztikus látványvilág, erős társulat, vendég-rendezők, saját rende-lésre írt művek. A nemzetközi kínálat naprakész követése, sikerek hazai és külföldi fesztivá- lokon.
A két évtized története képben, szóban, bábuban, de akad itt komplett díszlet is, Mozart
Varázsfuvolájának miniatűr bábszínpada, melynek proszcénium páholyában maga a
császári
fenség figyel. Felelevenednek az emlékezetes régi előadások, örömmel látjuk a még műso-
ron lévők fotóit is.
A megnyitón a hajdani szigorú műítész, Nánay István vonta vissza ünnepélyesen korabeli
kritikáját, azóta már régen rajongó híve ő is
az egyedülálló gyermek és ifjúsági, azaz csalá-
di theátrumnak. A társulat pedig a zenés darabok, többek között a Macskák társasága, a
Bors néni, a Locspocs dalaival melengette szívünket. |
|
|
|
|
KACSKARINGÓ Németh Ilona Stúdió K |
|
Leporella bánata, hogy lapjai üresen tátonganak, ám a jóképű Selyemhernyó segítségével
kedves állatocskák népesítik be a képkereteket. A játszók énekszóra szövik a színes fonal-
hálót, melynek réseibe fürge egerek fészkelik be magukat. A "csodálatos bogárlét"-ről da-
nolászó hatlábúak a hundertwasseri labirintus kacskaringóiban keresik egymást, míg a se-
lyem-kukacok az eperfák leveleiből rágják magukba a bábozódási energiát. Szemünk láttá-
ra születnek a képek, szalagból, pálcikából és a többfunkciós gombolyagokból.
A képzőművészeti ihletésű történéseket
Németh Ilona fékezhetetlen fantáziája realizálja,
tárgyi, mozgási, animálási ötleteihez Spilák Lajos szolgáltat zenei hátteret. A színészek
is zenélnek, a puffanóan kongó műanyagcsövek ritmuson kívül melódiákat is képesek meg-
szólaltatni. Cini-hang, bogár-szó, hernyóének egyaránt
hitelesen hangzik Rusznák Adrienn
és Lovas Dániel szájából, Kárpáti Pál piros cápafiókái leendő fogaikat csattogtatják. A
színes gombolyagok végül a kis közönség kezébe kerülnek, lesz is nagy dobálózás a színek
dalaira, melyek kedves szövegét Gál Flóra írta.
Imádjuk a négy és fél órás maratoni remekműveket, voltunk már egész napos előadáson is,
de most csak ámulunk, mennyi szépséget, ízes humort, játékos éneklést tud a tervező-
rendező Németh Ilona és lendületes csapata a rövid időbe sűríteni, amely mosolyos él-
ményként mennyei hosszúsággá változik. |
|
|
|
|
A PECSENYEHATTYÚ ÉS MÁS MESÉK Pelsőczy Réka Vaskakas Bábszínház |
|
Vijjogó sziréna, menekülők bújnak a konténer-óvóhelyen. A naturalista indítás érdektelen
perceivel nyit
a gyermekeknek szánt előadás, az értelmetlen bádogfalakat később még fel
is díszitik.
Boccaccionak pestisjárvány kellett, Shawnak elég volt a londoni eső egy alkalmi
társaság összetereléséhez, ajánlataink: vasutas-sztrájk, repülőtéri köd. A helyszín elképze-
lését azonban tanácsosabb a nézői fantáziára bízni: üres színpad, körfüggönnyel és csak
úgy kezdjék el mondani...
Olvasunk "tárgyanimáció"-ról is,
de hát itt egyszerűen eljátsszák Parti Nagy Lajos meséit,
néha ugyan valóban kellékekkel, de a hiteles színészi megjelenítés a lényeg, ami az esetek
győzedelmes kétharmadában sikerül is. Nagy kár, hogy az egymás közötti torzsalkodások,
az anyagcserefolyamatok, az alvás-ébredés képei többször is feleslegesen torpantják meg
a leleményes fabulák áradását.
Kocsis Rozi markáns figurát teremt,
Tengely Gábor éles deklamációval hitelesíti karakte-
rét és mondanivalóját, egyáltalán nincs szükség a csipeszelt képecskékre, a madártávlatú
vetítésre. Rab Viki minimálgesztusokkal hozza a teknősbéka-létet, Ragán Edit-nek sikerül
az elbeszélés dinamikájával egyensúlyba hozni a takarítás felmosórúd-rókáját és a tollsep-
rű-kakast. Kiemelkedő élmény
Pallai Mara lábfejjel abszolvált egér-históriája, melyben az
annyira hiányolt
poézis hangja is megszólalnak.
Dicséretes Pelsőczy Réka merész koncepciója, elképzeléseinket azonban mindig az adott
együttes lehetőségeihez kell igazítani.
|
|
|
|
|
AZ ELVARÁZSOLT DISZNÓ Göttinger Pál Halastó Kórus |
|
Nem messze a magyar Bauhaus minta-házaitól árválkodik Molnár Farkas félbemaradt "Ma-
gyar Szentföld" temploma. Ha felépült volna, a harmincas évek vasbeton-építészetének uni-
kális kuriózuma lenne, így oszlopos félkörívében kortárs meseoperát láthatunk. A legendás
Cupido és a halál után a Halastó Kórus nagyobb fába vágta fejszéjét. Jonathan Dove ope-
rájában nincsen próza, a zenei anyag áthangszerelhető, de az énekszólamok nehézségei el-
kerülhetetlenek. A kiváló kórusban nem minden szerephez található megfelelő énekes, de
a rendezés ötletessége és a mozgalmas látvány elfedi a kisszámú hiányt.
A férjszerzést hadászatilag megoldó Hildebrand király, Nényei Pál grandiózus alakításában
erőteljesen indítja a darabot, bábokkal duplikált lányai közül Szebeni Gabriella lágy tónu-
sával, Pribay Veronika vehemens játékkal, marathoni útjának stációit vascipőben araszo-
ló Vásárhelyi Zsóka állóképes muzikalitásával tűnik ki. A humoros fordulatok az állati vőle-
gény, a disznófejű Rácz Lőrinc drabális bejövetelével komorulnak el, de az esküvő illusztris
vendégserege, a kezükben tartott képekről felismerhető politikusok, hírességek, celebek
ujjongó kórussal éltetik a három királyi párt.
A kórustagokból álló zenekar, Tóth Árpád vezetésével biztos zenei alapot jelent, a billen-
tyűsök: Hajdú Melinda és Hám Bernadette, Madaras Sándor/harmonika/, Biksz Judit/fuvo-
la/, Jankó Dániel/klarinét/, Cserne Klára/szax/, Juhász Éva/koboz/, Gózon Éva/gardon/,
a csellószólista Pribay Valéria és a vendég Tömösközi László az összes ütőhangszereken,
de mindegyik, közben énekkari feladatait is teljesítő szereplő a maximális teljesítménnyel
járul a sikerhez. Hatalmas báb-alteregójával erősítve Joós Andrea Nyanya-királynője lép a
színre és az animális vőlegény elrablásával megteremti a várva várt konfliktust. A férfiak hát-
tal álló sorfala függönyként zárja a felvonást, irány a bukolikus büfé, ahol vajaskenyér, pa- lacsinta és Elvarázsolt Disznós bögrékben szódás málnaszörp vár.
Göttinger Pál, mint narrátor huncut koboldként köti össze a jeleneteket, titkokat sejtet,
megelőlegezi és magyarázza a történéseket,
rendezőként pedig jó tempóban mozgatja a
nagylétszámú szereplőgárdát, sárkánykígyókkal szelet vet, felhőkbe röpít és a vadludak röp-
pályáját is meghatározza. Nemcsak a sürgölődő szolgahadnak van hisztérikus koreográfiája,
de a Nyanya-bábu gesztusai is boszorkányosak.
A férjét kereső legkisebb lány az Északi Szél házába téved, Mitruly Enikő és Turchányi
Márton veszekedő kettősének komikuma, majd Juhász Orsolya és Sztojanov Georgi mon-
dén rocker-párosa az előadás csúcsait jelenti. A Hold imbolyogva lebeg Madaras Sándor,
Meszerics András, Murányi Norbert és Novák István lírai kvartettjének sejtelmes hangjai-
ra, utat mutatva a Tejút kastélya felé.
A túlmozgásos boszorkány-lány Emerencia: Polonyi
Artemisz, energikussága ellenére alulmarad a kitartó szerelemmel szemben, a szőrös kan
herceggé változik, de a mese bűbájos varázsa tovább vibrál a befejező kórusban. melyet
a
már jól ismert, tizenkét tagú gitár-együttes hetvenkét húron kísér.
|
|
|
|
|
CYBER CYRANO Vidovszky György Kolibri Pince |
|
A Dark play óta /meg/osztódással szaporodnak a chat-manipulációs darabok, szemléletesen
mutatva az intrikusi eszközöknek az othellói kendő óta felgyorsult technikai fejlődését. A
hacker Tasnádi István darabjában lány, az osztály Hamupipőkéje, aki jelentéktelenségét
kompenzálja, midőn bosszút áll az őt semmibe vevő kispályás celebeken. A történet nem
fordul tragédiába, ám a befejezés érzékelteti a még keményebb folytatást.
A Bárkában, Kolibriben cseperedett Vidovszky-csapatban garmadával találunk tehetséges,
takarosan képzett színészpalántákat, a rendező minden kockázat nélkül, akár meg is dup-
lázhatta volna a szereplőket. Dér Zsolt szimpatikus kiállású, lendületes ámorózó, de a mé-
lyebb
lelki rezdülések is megjelennek energikus játékában. Az érett színészi eszközökkel bí-
ró Varga Lili éppen most került be a Színművészetire, erős egyéniség izgalmas profillal,
legfeljebb szakmai tanulnivalója
van, személyisége eredendően töretlen hitelességű.
A majdnem professzionális aktorok ellenlábasául, merész kontrasztként Vidovszky György
Nemes Anna
személyében egy szinte civil szereplőt választott. Halkan beszél, jelenléte, ar-
tikulációja teljesen mentes a színpadi emelkedettségtől, szürke egér a sikeremberek köze-
gében, dokumentarista vágókép a barátok közt. Elszánt tekintete, rideg akarata, kívülről fi-
gyelő, érzelemmentes hozzáállása azonban megkerülhetetlenül állítja a cselekmény gyújtó-
pontjába. Szemünk előtt nő fel föladatához, igazolva rendezői pedagógiát és bátorságot.
A személyes találkozást felülíró web-képek, levelezési szövegek változatos háttérül szolgál-
nak, a minimális eszköztár ugyanúgy sikeres, mint a hézagos információ-tartalmú internetes
ismerkedések. A tempó eleven, fokozódó izgalommal lessük, hogyan fog hősnőnk ebből a
csávából kimászni, de nem érezzük át a virtuálisan felsült szerelmesek csalódását, valahogy
nekik se lehet szurkolni. Ám a cselszövőnek, akinek kisszerű furcsaságával mégis sikerül be-
lopni magát szívünkbe, két izmos fiúkart kívánunk az internetpolip sikamlós csápjai helyett.
Fontos előadás: hiába magyarázzuk mi nagyokosok a tiniknek, ne adják ki magukat annyira
a Facebook-on, ne az üzenőfalra írják ki több tucat embernek percenkénti hangulatváltá-
saikat és főleg ne egy bevált jó szöveg, vagy egy fotó alapján lelkendezzenek előre, - nekik
ez a darab élményszerűen, nyilván sokkal több elgondolkodni valót nyújt.
|
|
|
|
|
ANTIGONÉ Gigor Attila Szputnyik Tantermi Projekt |
|
Az osztályfőnök helyett egy komplett zenekar sétál be a tanterembe, gitárok, dobszerelés,
hangfal. Ahogy Ljubimov Hamletjének egérfogó jelenete kezdődött, minden színész kezé-
ben hangszer, amely nem akadálya, gazdagítója a teljes értékű játéknak. Jankovics Péter
bele is vág, krónikásként mesél az előzményekről: - tucatszor láttuk a szophoklészi alapmű-
vet, de most derült ki először, hogy pl. Kreón csak gyámkirály, végső fokon trónbitorló...
Máthé Zsolt, megőrizve az eredeti szerkezetet, mai fülekhez igazította a szöveget, eleven
ritmusú, a karakterekhez illeszkedő textust alkotott, érzékenyen egyensúlyozva a klasszika
és a szleng között. Matkó Tamás dalbetéteihez emelkedetten szellemes, fürge invenciójú
szövegeket írt,
melyek a történet tagolása mellett a cselekmény továbblendítői is.
Gigor Attila az első padtól az utolsóig teljes teret bejátszatja, a fordulópontokon graffit-
tikkel is illusztrál, gondos elemzése az emberi viszonylatok hajszálpontos képét rajzolja fel.
Az együttes
olyan pátosz nélküli természetességgel játszik, mintha egy orrunk előtt zajló,
közvetlenül érzékelhető eseményt látnánk.
A zenei alapot Szabó Zoltán, nagydobbal erősített basszusgitárja adja, de Ő az is, aki az
apjával szembeszálló
Haimónt szikrázó hevességgel állítja elénk. A címszerepben Hay Anna
a tőle megszokott, elsöprő energiájú
játékot ragyogó dikcióval hatványozza, ókori Szent
Johannaként a megszállott erkölcsi
helytállást testesítve meg. Igazsága meggyőző, szuggesz-
tivitása ellenállhatatlan, a mindennapi hősiesség mitologikus ikonjává
istenül. De mennyire
emberi tud maradni! Tudattalan mélységekre rezonáló, fájdalmas blues-ában egy boldog-
ságra termett fiatal lány búcsúzik élettől, szerelemtől. Dalát Pető Kata halk énekszólama
séri, mely észrevétlenül úszik át a gyász-ária gyönyörűséges largo-jába.
A Hirnök alakját Lajos András a dráma gyújtópontjába emeli. Még a harmonikája is fújtat,
midőn a rossz hírrel futva érkezik, szédületes mimikával, pazar gesztusokkal előre mentege-
ti magát, még a nézőket is bevonja önigazoló magyarázataiba. Második jelenésében hang-
szerével kisípolja az idézett obszcén szavakat, kétségbeesetten libikókázik a félelem és a
remény között. A baljóslatot is Ő exponálja, a mobilt az agg jós, Teiresziász csörgeti meg,
a jószimatú előérzet veszélyt jelez: "...mindig mi szoktuk hívni, de most ő jelentkezik !?!"
Sokkal több, mint Hirnök:
a hatalmi téboly, a diktatúra eszelősségei között reszketve lavíro-
zó, túlélésért küzdő nádszál-létünk önképe.
Az utóbbi időkben reményteli divatja támadt a Tantermi Színházaknak. Fontosabbnál fonto-
sabb előadások költöznek az iskolafalak közé, Mohamedként mutatva meg a kötelező szín-
ház-látogatásoktól görcsölő fiataloknak, milyen is a nekik s főleg róluk szóló igazi theátrum.
Ha csak ennyit tett volna az Alternatív Szcéna, - hiszen a legtöbb produkció innen szárma-
zik, - csak ezért megérdemelné a legnagyobb elismerést és támogatást. |
|
|
|
|
APALABIRINTUS Perényi Balázs Káva Műhely Marczibányi MU |
|
Diákokkal ülünk be egy átlagos család átlagos nappalijába, együtt érzően lesve mindenna-
posan ismerős problémáikat. Anyuka a pamlagon eszeget, kamaszfiú, bakfislány csipegeti a
vacsit, a családfő elszántan próbálkozik komolyabb témákkal. Könnyű neki: négy is van be-
lőle, az alteregók füves vetésforgóban váltják egymást.
Most például a fiúgyermek makacsolja meg magát, ő bizony nem jön enni, inkább azon az
átkozott-áldott Facebookon csetel a barátaival. Beindul a nehéztüzérség a vacsora rituális
fontosságának védelmében: először Romankovics Edit szeretetteljes naturalitása győzkö-
dik, majd az apa-figurák egyre hevesebb attakjai következnek. A férfiasság behemót képvi-
selője, Takáts Gábor hamar feladja, békésebb falatozásba menekül, Gyombolai Gábor ra-
cionális érvekkel operál, az ezermester Bori Viktor kézügyességével, míg az érzelmesebb
Sereglei András lelki ráhatással próbálkozik. Hasztalan minden erőlködés, a kiskorú egyed
kedves válaszokkal veri vissza a támadásokat.
Eddig is érdekes, a drámatanár színészek abszolút hitelességgel teremtik meg egy amúgy
normális családi fészek atmoszféráját, a gyermekek is jól játszanak, de nem ez a lényeg, hi-
szen most jön csak a java! A szereplők a közönséggel net-nélküli, direkt csevegésbe kezde-
nek, kérdeznek, tréfálkoznak és lám, alig kell néhány perc és a tinédzserek igazi párbe-
szédbe bonyolódnak velük. "Volt nálatok ilyen?", "Te hogy látod?", "Nálunk ez máshogy tör-
ténne!", "Biztosan ugyanígy csinálnám..." - röpködnek, a vélemények, reflexiók, elevenen
lüktető pezsgéssel telítődik a levegő: valahogy így kellene otthon is szót érteni!
Perényi Balázs rendezése akkurátusan vázolja fel az alaphelyzetet, gondosan kidolgozott
jelenetek, pregnánsan rajzolt karakterek
kerülnek ki a keze alól, a tanmese azonban a né-
zők és a színészek fantasztikus interakciójában válik valóságossá. Megtanulhatjuk, hogyan
lehet megbeszélni, kitárgyalni, megvitatni valamit és hogyan kell odafigyelve, érvelve kiala-
kítani véleményünket. Na meg talán egyszer, a színházi élmény értékelését sem egy kurta
"hát vicces volt"-szerű tőmondattal intézzük el...
|
|
|
|
|
WEBÁRUHÁZ Perényi Balázs Kolibri Pince |
|
Újabb darabbal gyarapodott a tantermekben játszható repertoár, dupla öröm, hogy ma-
gyar kortárs író műve. Németh Ákos alámerült a diákok világába és kegyetlen éleslátással
szembesít azzal a rettenetes ténnyel, hogy a kisdiákok általános iskolájában is veszettül
folyik a gyógyszerezés, ami nemcsak előszobája az aktív drogozásnak, de már maga is az! A
dráma látlelet, igazi konfliktusok nincsenek, de a szituációk sokat mondóak, a karakterek
élesen rajzoltak, a dialógusok elevenen életszagúak.
Perényi Balázs csak az iskolai előadásokban megszokott, bárhol megtalálható padokat, szé-
keket használja, néhány tologatással váltja a jeleneteket, kamaszosan fürge a tempó, apró
jelzésekkel is tökéletesen realizált a helyszín. A szereplők nem cuki gyermekszínészek: a
Bárka és a Kolibri műhelyében edződött, mesterségben kiművelt, tehetséges és már-már
rutinos tinédzserek.
A dílerré előlépő Marcella szerepében, aki a drog-üzlet kitalálója, nagy manipulátor és egy-
ben máris függő, - nem tudunk kőszínházi felnőttet elképzelni, aki Császár Réka extrém
figurájának
zsigeri agresszivitását, koravén dikcióját felülmúlni tudná. Egyszerűen hihetet-
len, hogy az utolsó pillanatban ugrott be, megkerülhetetlen gyújtópontja a produkciónak.
Alárendelt üzlettársa, a csúnyaságát sminkkel kompenzáló barátnő, Kőszegi Mária jól ér-
zékelteti a félszegségből a féltékeny dühkitörésig vezető változást, de hitelesen vált visz-
sza mindig segítő testvérré is. Bárdi Gergő pattogó izomember, aki titkolt lelke mélyén ta-
lán mégis emelkedettebb finomságra vágyik. A legösszetettebb, legnehezebb feladat a to-
lókocsiba bénult lányé, hiába éles eszű, szinte informatikai zseni, teljesen kiszolgáltatott
a családjának, testvérének, társainak, mint lány pedig igazán nem várhat semmi jót. Szép-
séges arca eltökélt jellemet, kemény elszántságot takar, pregnáns artikulációja céltudatos
akaratot: Simon Lea játéka nemcsak szellemi fölényét teszi magától értetődővé, de azt
is, hogy nincs az az elkapatott nőcsábász, aki lépcsőmászás ürügyén ne venné boldogan a
karjaiba. Érzékenyen árnyalt, gondosan kimunkált, sokszínű alakítás. Kosznovszky Márton
az igazi bumfordi lúzer. Félmosolyaival enyhíti kudarcait, botladozó félszegsége állhatatos
kitartását rejti, fantasztikusak hosszan kitartott, méla csöndjei! Jókat kacagunk, de egy
pillanatig sem nevetjük ki: - mintha saját kamaszkori énünk köszönne vissza... Bár mi ennyi-
re nem voltunk ügyesek, hiszen ez a Bálint addig csűri-csavarja, addig
forgolódik tétován
ide-oda, míg végül a legkínosabb helyzetekből is kivágja magát. Amikor elérhetetlen szerel-
mének tárgya rajta kéri számon a házfalara rótt vágyódó üzeneteket, vehemensen tagad,
felháborodva tiltakozik, majd oldalra fordul beijedt arccal: feledhetetlen pillanat!
Nem hisszük, hogy ettől a diákok iszonyodva fogják kerülni a hangulatjavító tablettákat, de
Perényi Balázs és a nagyszerű együttes jóvoltából, belekóstolhatnak az igazi színház nyúj-
totta mennyeibb gyönyörűségekbe. |
|
|
|
|
HELP Horváth Péter Kolibri Pince |
|
A hóviharban eltévedt kamasz-pár föld alatti kunyhóban talál menedéket, a sötétben észt
nyelven monologizálva tapogatózik be a kucsmás fiú, majd a csonttá fagyott magyar lány.
Basic English szókincsük éppen csak a legszűkebb kommunikációt teszi lehetővé, de így a
magyar iskolarendszer hiányosságai sem annyira feltűnőek: a diákközönség pontosan érti
a szűkszavú dialógust. Sallai Nóra és Pomlényi Attila a
legnagyobb természetességgel mo-
zog a hat négyzetméteren, tűzgyújtás, ennivalót keresés közben az esetlen bemutatkozás
is megtörténik. A fiú roppant büszke arra, hogy nem orosz, a lány kételkedik, de az egy-
másra utaltság lassan azért oldja a gyanakvásokat. Horváth Péter és Aare Toikka darabja
a lehetőségekhez képest jól építi fel a minimális cselekményt, igazi konfliktus nem tud ki-
alakulni, a drámai helyzetet legfeljebb a halálfélelem
sűríti. A betemetett kunyhóból ki-
mászva, a dühöngő viharban csapdát
lehet állítani holmi nyulaknak/?/, a tűzrevaló fogy, a
begyújtáshoz már a lánykori emlékkönyvet is fel kell áldozni. A végén már összebújva me-
legednek az egyetlen ágyon, csak a színészi hitelesség tartja ébren az érdeklődést. A ren-
dezés érdeme, hogy a két nagyszerű fiatalból a maximális teljesítményt hozta ki, a passzivi-
tásában is erős kisugárzású Sallai Nóra és a heves artikulációjú Pomlényi Attila lüktető
életet lehel a kissé kimódolt mondatokba.
Felvillannak a felmentő sereg lámpafényei, megmenekül a szimpatikus kettős, mi meg eltöp-
renghetünk: hogyan is viselkednénk egy hasonló szituációban és elhatározhatjuk, hogy ke-
ményen nekifekszünk a nyelvtanulásnak. |
|
|
|
|
KILENC9 Alexics Rita Sz.A.F.T. Zöld Macska Diákpince |
|
Fábri Péter Balladájában Pireneus király elűzi népét, aztán meg búsan árválkodik a síkság-
ból kiemelkedő Pireneusok csúcsán. Kilenc Múzsa látogatja meg és minden csáberejét lat-
ba vetve próbálja életre galvanizálni. A Színházi Alkotók Fiatal Társulata, a Sz.A.F.T.a mi-
tologikus meséből igazán zaftos, az erő és a tehetség nedveitől duzzadó előadást varázsol
elénk.
Müller Ádám, aki egyben a társulat vezetője, királyi egykedvűséggel állja a Múzsák roha-
mát, noha a hölgyek arcát fehér maszk fedi, kezük, lábuk, mozgásuk nagyon is csábító a le-
bernyegük mögött rejtőző animátorok jóvoltából. Uránia sikert és bukást egyaránt jósol,
a Történelem múzsája, Klió tanulságos históriákkal traktálja, Thália pap/nő/jeként Boros
Ádám viharzó komédiázással szórakoztatja.
Eck Attila dramaturgiai segédletével Alexics Rita biztos kézzel alakítja a szituációkat, ke-
ze munkáját dicsérik a bábok és ami a legfontosabb, az arcnélküli színészek mozgatása, az
innovatívan kialakított gesztusrendszerek. Pontosan felrajzoltak a karakterek, szikrázik a
humor, elég egy suta bólintás elmenőben és máris derül a közönség. Könnyű dolguk van a
múzsáknak: egyikük, Eck Attila és Boros Ádám megszemélyesítésében, gitáron négyke-
zes/!!!/ Django Reinhardt-i szólót imitál, az istenien ellenállhatatlan Erato, Birtók Lili ha-
sonlóan, négy Síva-karjával öleli áldozatát, aki végül megtörik, Melpomoné tánca annyira
elbűvöli, hogy ájultan tangózik Lendvai-Nemec Melinda szerelmes ölelésében. A legen-
dás hősök is megelevenednek, Heraklész és az önmagát /sarkán/ kiütő Akhilleusz, a ret-
tenetes amazon: Hyppolita. Utóbbit Manyász Erika játssza, aki később az Epika múzsája-
ként meséli el Orfeusz történetét. Az isteni dalnok lantjának hangjai még az állatokat is
megszelídítik, a kés-villa-olló s egyéb kéziszerszámokban tárgyiasult sereglet boldogan tán-
col, Cerberus ádáz kutyái is kezesbárányokká ájulnak. Végzetes visszafordulása ugyan ha-
lálát jelenti, tátogó feje tovaring a Léthe hullámain, de akkor is fenségesen énekel...
Alexics Rita rendezése a tiszta deklamáció, a látvány és a pantomim elemeit a szerkezet
tömör egységében fogja össze, él a mese és él a komikum, - ki hitte volna, hogy az ókori
mitológia
hőseit ilyen könnyedén közel lehet hozni a diákkorú nézőkhöz... |
|
|
|
|
A KIS LORD Jeles András Szombathelyi Weöres Sándor Színház |
|
A függöny mögül a Narrátor, korhűben: Kikiáltó tudósít a színfalak mögötti készülődésről,
egy korabeli társulat produkciója következik, csak előbb köhögje ki magát mindenki... Így
már az első pillanatban cselekvő részesei leszünk az előadásnak, nagy derültség közben
krákogjuk az utolsókat.
A színpadon az ég világon nem történik semmi. Tempós, akkurátus beszélgetések, jelenték-
telen szereplők, sehol egy konfliktus, sehol a drámai szituáció - és mégis! Ámulva figyeljük
az akvárium-lét titkos izgalmait. Az Észak-Dél háború idején, Szabó Tibor szatócs diskurál
boltjában indián barátjával, akit Kálmánchelyi Zoltán zöld arccal és derekas köpönyeg-
forgatásokkal jelenít meg. A káposztáshordón a leendő Kis Lord trónol, Grünwald Dávid
azonnal feltűnik pompás beszéd-és játék-készségével.
A háttérben felhők, hullámok, csaták lassúsad képei mozognak álomszerűen, a jeleneteket
balladák, western-songok tagolják, élő zenekarral, féltucat énekessel. Kiss Mari komor
dalokat ad elő, a Melis László válogatta-hangszerelte számok varázslatosan szólnak a négy
vokalista, trombita, cselló-gitár-basszus összetételű zenekar jóvoltából. Az összes muzsikus
énekel, olyan nagyszerű színészeket is találunk köztük, mint Poppre Ádám és Lévai Tímea.
Az akusztikus térben halk füttyök, kopogások, fura neszek is szólnak, tovább erősítve az at-
moszféra ködös lebegését.
Jeles András különös színházi stílusát a legendás Mosoly birodalma után nemrég éppen
ebben a színházban csodálhattuk a Nevető ember, húsz év után újrateremtett változatá-
ban. Bachi monotonitás, a tempó fojtott Largo-ja, indulatok, konfrontációk helyett a meg-
álló idő csöndje. A beszédmód sokszor hangsúlyozottan furcsa: Szerémi Zoltán ügyvédje
tanácstalan fejforgatásaival, bizonytalan szüneteivel, az indián torokhangjával, a gyermekét
sirató anya néma sírásával karakterizál. Néhány díszlet-elemmel tökéletes helyszínek alakul-
nak ki, de hát Jeles András-nál még az illemhely is transzcendenciát hordoz... A hajócsa-
var vízszintesen forog a fedélzeti hintaszékek alatt, a hintó imbolyogva döcög a birtok ka-
pujától a bejáratig vezető három mérföldön. A lakájok balettlépésben, a nagykalapos höl-
gyek pipiskedve közlekednek, a hétköznapi egyszerűség talán csak a fantasztikusan hiteles-
ségű Kis Lordot, Grünwald Dávid-ot és bájos mamáját, Csonka Szilviá-t jellemzi.
Több jelenet epizódszerű, mellékesnek is tűnhetne, ha nem lebegne fél méterrel a reali-
tás felett, ha nem lenne révetegen álomszerű, mint az egész fenséges előadás. Mert nincs
semmi, nincs sztori, nincs poén, nincs kifejlet, - csak Színház van, csak katartikus vízió.
A Senkiföldje tengerpartján, hintalovon ülve bóbiskol árnyképünk, csatamezőn araszolunk
a homályos halálba és bársonyruhácskás szőke gyermeknek álmodjuk magunkat...
Balogh János cilinderesen elegáns narrátora tapsra vezényli a társulatot és mi forrón ün-
nepelve köszönjük meg a kiváló társulatnak, hogy világra hozta ezt a költői látomást. |
|
|
|
|
TANTERMI PROJEKT FÜGE 2011 III.19-20. MU Színház |
|
Schilling Árpád Hamlet-jével kezdődött, a Krétakör ebben is példamutató volt: színházat
az osztálytermekbe! A másik uttörő a Kolibri Színház, amely a már legendás Klamm tanár
után most a sajnálatosan egyre időszerűbb Hello náci!- val is jelen van.
A KOMA a több éve futó Plazma mellett bábos előadását, a fantasztikus Sárkány-t hozza,
Manna a többszörösen díjazott Kicsi nyuszi hopp-ot. Utóbbihoz hasonlóan a Nézőművé-
szeti Kft Gyává-ja, Scherer Péter és Kovács Kri sztián-nal a főszerepben szintén a devian-
cia életveszélyes terepén kutakodik.
A Kaposvári Csiky Gergely Színház készülő darabját mutatja meg Takács Géza rendezé-
sében, az Osztályellenség minden bizonnyal a rendezvény
kiemelkedő darabja lesz.
Elmondhatatlanul fontos kezdeményezés, a színházakkal legfeljebb kötelező szervezésben,
a legrosszabb produkciókat látó diákság végre találkozhat a róluk, nekik szóló darabokkal,
ráadásul házhoz jön a csoda és az előadás után vitára, beszélgetésre is nyílik alkalom.
Most már csak nekünk, okos felnőtteknek kellene melléjük ülni a padokba! |
|
|
|
|
PÁRKÁK Göttinger Pál Bárka Színház |
|
Felfújt csúzda, mászóka, pörgők, forgók, al- és felvilági játszótér: Csík György díszlete
virgonc színességével már az első pillanatban megteremti az oldott hangulatot. A vörös
séf-libériába bújtatott, egyáltalán nem félelmetes Hádész Henrik: Gados Béla ármányo-
san kevergeti a kannibál-levest, a három párka heves békétlenkedés közben nyirbálja éle-
tünk fonalát. Rugalmas eleganciával szökken a színre Seress Zoltán, káprázatos mozgása
hatványozza éneklését, mellyel Dinyés Dániel "Nő,nő,nő" songját a toplisták élére lendí-
ti. Szabó Borbála tömény meseszövése, ötletes fordulatai a vágyott kihívást jelentik a ki-
tűnő Göttinger Pál rendezőművészetének. Ütnek a dalszövegek, csattanósak a poénok,
sűrű a tempó, szédítő a forgatag.
Az együttes elképesztő lendülettel játszik, a legapróbb mozzanat, a legkisebb gesztus is a
helyén van, Katona Gábor invenciózus koreográfiájának fokozott igényeit is teljesíti. Vil-
lanásnyi jelenetek élezik a feszültséget, a mindent átszövő zene adekvátan szervül a kon-
centrált cselekménybe. Tangó, foxtrott, swing vagy keringő: Dinyés Dániel bámulatos
könnyedséggel hajózik a stílusok óceánján, kompozíciós képességeinek jellemzésére elég
egy példa: ahogy Grüllé és Haplusz kánonja, földi halandók megjelenésével többszólamú-
vá dúsul, majd az isteni belépésekkel okeghemi multiplicitásban teljesedik ki.
Kálid Artúr vadul meresztgeti tőrét és szemeit Kovalcsik Anikó batman-szárnyaiban, lá-
nyos bájait szőke parókája, gengszter-szemüvege sem rejti, Telekes Péter a nárcizmus
kórképét, később a gyermeki csalódottságot rajzolja meg hitelesen. Szorcsik Kriszta ké-
sei feltűnése csak igazságosztó szerepre ad lehetőséget, Varjú Olga, az emberbarátság
oldalán megpróbál ellensúlyt képezni a gonosz erőkkel szemben, de a végzetességében ké-
jelgő Spolarics Andreá-t csak a bécsi walzer 3/4-e képes megfékezni.
A komikum tobzódása közben átszellemült szépségű Varga Anikó és Ilyés Róbert poétikus
egymásba simulása a földi-égi szférák határán, hasonlóan katartikus a széplány visszaválto-
zásával beteljesülő Philemon és Baucis konstelláció. Az énekben-játékban egyaránt jeles-
kedő Réti Adrienn és a visszafogott pantomimjével remeklő Kardos Róbert kettőse, a
fiatalos tobzódás kavalkádjában, megható kontrasztként jeleníti meg a kortalan érzelmek
szépségét.
Göttinger Pál, mélymuzikális attitűdjéből fakadó ritmusérzékkel alkotja meg a meseopera
arányos szerkezetét, kimunkált ötletekkel gazdagítja, az egységes összmunka erejével tel-
jesíti ki a pompás textus lehetőségeit. A zenés darabok rajongói máris átköltözhetnek a
Bárká-ba, a gyermekek pedig örömmel dúskálhatnak a táncok, a zene, a humor és a játé-
kosság Szín-Házi özönében.
|
|
|
|
|
A GYÁVA Kovács Krisztián - Scherer Péter Nézőművészeti KFT |
|
Beoldalog: srácosan vékony, arcán sebhely, szinte motyog, elbizonytalanodóan rágódik
mindenen. Szenvtelenül mondja el, hogyan fosztották ki a Klauzál-utca sarkán, belőtt álla-
potban, fényes nappal. Egy fiú a házból: furcsa kedvességével Kovács Krisztián azonnal
kontaktust teremt a diáknézőkkel, egyikükkel el is pantomimezi bűntényt. Intelligens, so-
ha nem volt szegény, elhisszük, hogy tulajdonképpen a Színművészeti felvételire készül...-
- ne, ha a súlyos függőség nem akadályozná meg ebben.
A mérnökember apa kétségbeesett tehetetlenséggel próbálkozik, bezárja, fenyegeti, kö-
nyörög és ígérget, se a szép szó, se a dühroham
sem eredményes. Scherer Péter maxi-
mális intenzitással próbálja megállítani a biztos pusztulásba vezető úton, de nem tudja pó-
tolni a gyermekkorban
elvesztett érzelmi biztonságot. Az Anyag erősebb: "leszoktam - visz-
szaestem, tiszta lettem - újra kezdtem" jellemzi a fiú a végzet iszonyú mókuskerekét. Még
elképzelni is szörnyű,
mit tennénk, tehetnénk hasonló helyzetben? Ha gyermekünk, roko-
nunk, barátunk vergődne hasonló szituációban?!? Másfél év Komlón, vagy a vallási fanatiz-
mus segíthet? /Eddig egyetlen közeli ismerősről tudunk, túróscsuszán kezdte /11 adag/,
máktea, fű, kokain és hernyó után végül a gyorsítóknál kötött ki. Vakmerően sárkányre-
pül, siklóernyőzik: negyvenéves már, kevesebbnek látszik...- szerencsés kivétel!/
Gyulay Eszter, Surányi Judit, Gáspár Anna alkotói közreműködésével a két színész dro-
gosok naplóiból teremtette meg a félelmetes szövegkönyvet, amelyet felnőttnek gyerek-
nek, bulifüvezősnek, hétvégi önpusztítónak, partydroggernek egyaránt látni kell.
Kovács Krisztián minden kézenfekvő sablont elkerülve, a veszélyes végletekig magára vé-
ve az egyáltalán nem képzeletbeli figura attitűdjét, lélekszorító erővel jeleníti meg a ret-
tenetes út stációit. Egy perce még pókfutás-párbajban mérkőzött egy nézővel, örült az
elnyert százasnak és máris a nehezen szerzett anyag belövését mondja el, mit mondja! -
halálos kínban vonítja: hol a vénám, a véná..., a vénááá... a borzalom farkasüvöltése hasít
elviselhetetlen percekig. Több, mint színészet, teljes azonosulás a testetlen szenvedés
poklával, melynek dermesztő szuggesztivitása életre szóló hatású.
Ezért kell minden iskolásnak látni, ezért kell kötelező színház-mánnyá tenni. Álszent "pre-
venció, inkvizíciós büntetgetés, gyáva mellébeszélés helyett legyen Tantermi Projekt ez
a rendkívül értékes és még annál is fontosabb produkció! |
|
|
|
|
A SÁRKÁNY Vékes Csaba KOMA Tantermi Projekt |
|
Parti Nagy Lajos neve garantálja, hogy Jevgenyij Svarc meséje nem lesz mentes aktuális
áthallásoktól: a Hősöm tere a mintájára a múlt, a jelen és a rettegett közeljövő árnyai
belengik a tantermi küzdőteret. Néhány iskolapad, Bodor Kata rendkívül karakteriszti-
kus bábjai és a nagyszerű csapat, mely immár a bábanimálásban is jeleskedik: csak ennyi
kell egy életfontosságú, megkerülhetetlen produkció sikeréhez...
Polgár Péter magyar hangján morcos kandúr kelleti magát a kályhasuton, a betévedő sár-
kányvadász és mi is tőle tudjuk meg, milyen sárkányi terror alatt nyög a város. Követke-
ző szűzi áldozata Sármány levéltáros, /Derzsi Dezsö/ szépséges leánya, Elza lészen, de ezt
még egy kiégett, sok diadalt megért harcos sem tűrheti, Láncz L. Ottó, Lancelot lovag
reinkarnációja párbajra hívja az elbizakodott tűzokádót, aki mindössze Háromfejű létére
sem lebecsülendő ellenfél. Megismerkedünk a Drakon-barát Polgármesterrel és a kép-
viselők korrupt bandájával, na meg a vitézünk életére tőrével törő polgármesterfivel.
Nem csoda, hogy a dallamos hangú Lass Bea elbűvöli a megmentőt, Mohai Tamás ravasz-
di legényként, depresszív szövegével azonnal szerelmet vall neki: "...meghempergetett
ember vagyok, (persze, a megszabadított lányok...), hivatásos szabadságkutató, csakis
véres munkámnak élek...", -a szokásos bakfisvakító lila gőz, amely azonban rövidesen iga-
zi etnavezúv hevületű vallomássá fokozódik: "úgy foglak szeretni, hogy magadat is meg-
szereted velem..."
Vékes Csaba rendezése a játék, az animáció, a térbeli mozgatás tökéletes egységét te-
remti meg. A bábuk sokszor az élő szereplők kifeszített tagjain járnak, a padok a piac, a
vár, a szobák színtereit alkotják mobil díszletként, a ritmus és a tempó lendülete folya-
matos feszültséget tart: a Stúdió K produkcióin edződött rendező százszázalékos hatás-
fokkal honosította termékeny tapasztalatait.
Valcz Péter síri hangján pöffeszkedik be a félelmetes Sárkány, két ráncos civil arcával
félemlítve meg a lakosságot és a nézőket, de nemsokára
fejvesztve sem tud menelkülni,
három sárkányfeje is odavész. Nem kis meglepetésre, a Polgármester veszi át az uralmat,
ahogy ez a szabadságharcos forradalmak után szokás, diktatúrája még zordabb szörnye-
teg elődjéénél. Fekete Zsolt bámulatos hangváltásokkal eleveníti meg az új kényurat, fia,
a megszabadított széplány kezére ácsingózó kockafejű Henrikként Jaskó Bálint lubickol
groteszk karakterábrázolás
nagyszerűen kihasznált lehetőségeiben. Szabó Vera besegít a
tűzokádó életre keltésében, a nép soraiban viszont három tűzről pattant házisárkányt je-
lenít meg fergetegesen.
Iskolásaink számára főleg a /Nem Kő'!/-színházak vackait szervezik a tájékozatlan tanerők,
ahelyett, hogy ilyen előadásokat hoznának oda, a tanterembe! A Kikatt és a Klamm tanár
úr után, most a jó irányba mozduló KOMA is megalkotta Tantermi Produkcióját, tessék él-
ni vele!!! |
|
|
|
|
MÉZESKALÁCS Felhőfi-Kiss László Budaörsi Játékszín |
|
A mesebeli királylányt megelevenedett mézesbáb, Kis Domonkos Márk, a bumfordi Mézes
Mackó kíséri kalandos útján Szabó T.Anna zenés játékában. Páder Petra szépen énekel,
bizonyára prózában is meg fogja találni ezt a muzikális könnyedséget. Tilinkószó, hetyke lé-
tezés: Illés Dániel rátermetten vitézkedik mezítlábas pásztorfiúból nyalka huszárrá avan-
zsálva. Felhőfi-Kiss László lendületes rendezésében tempósan bonyolódik a mulatságos
történet, melynek színterét Fógel Adrienn enyhén stilizált díszletei adják. Vibráló vonal-
rajzú a szál-erdő, de kedvencünk a csálé-tetejű boszorkány-kunyhó. Lakója sem akárki: bo-
szorkányban ennyire vonzót még nem nagyon láttunk, Fekete Linda életveszélyesen de-
koltált éjlila köpönyegében játékban, énekben egyaránt lenyűgöző. Csengery Dániel ze-
néjét kiegyensúlyozott dallamosság jellemzi, a varázsos érzelmesség a pokolbeli díszletfor-
dulat után magátó értetődő könnyedséggel vált rock-os tombolásba.
A mézes falatokra érzékeny ördögfiókák eddig is vidították a kis- és túl-koros közönséget,
de most egyből az ördögök királyának tüzes birodalmába érkezünk. A lamellás, lovagi jel-
mez-remeklésben feketéllő
Stubnya Béla, Rácz-Koncz Eszter és Mezei Léda csitrikram-
puszok társaságában kiadós ütésekkel szeretgeti Arzén-apukát, mivel náluk minden fordítva
van: a legnagyobb pofon jelzi a túláradó szeretetet. /Mekkora sikerük lenne Bel-Budapes-
ten.../ A Jó Szavak Méze azonban megteszi hatását, Urmai Gábor, a markánsan diabolikus
fejedelmi főördög, frontemberként pokoli fináléba békíti a teljes társulatot.
A hosszú taps után a kicsik mézeskalácsot is kapnak, a hatványozottan fiatalkorú ElepHán-
toknak be kell érni az ormánycsiklandó illatokkal... |
|
|
|
|
A KITIN KLÁN A KERTBE MEGY Juhász Kristóf KV Társulat FUGA |
|
A turbószárnyakon suhogó énekes Vándorbogáncslepke /Hegedűs Barbara/ és a Led-villo-
gós Jánosbogár /a harcművész Elek Ányos/ pókhálóba gabalyodik. Juhász Kristóf Botsás-
kájának segítségével nemcsak kiszabadulnak, de rögvest meg is alakítják, a bogár- és ter-
mészet-mentő Kitin Klánt. Zságer-Kovács Ákos kit-indulójára, táncra is perdülnek: "Osz-
tott a szemünk, ízelt a lábunk... -Kin van kitin? Mindenkin!" Az ádáz Hőscincér nem csatla-
kozik, a Ganajtúró bogár pedig annyira csúnya és büdös, hogy kínjában a gonosz Szitakötő
szépítőszereire és desodorjára szorul. A globális kozmetikumok azonban abból a szemétből
készülnek, amit a szorgos Kitin Trió szedett össze a kertben. Lázas keresés kezdődik: hová
vitték a hangyaseregek a nehezen összegyűjtött hulladékot?
Juhász Kristóf környezetvédő meséje cikázó fordulatokkal, frappáns bogár-nyelven pörge-
ti a történet fénylő pókfonalát, rendezése szigorú fegyelemben fogja össze a fürgén rajzó
ízeltlábúakat. A tündéri környezet Kovács Nóra látványtervező fantáziáját dicséri, a teljes
játékteret
alul-fölül körülölelő leplek első látásra varázsos hangulatot teremtenek. Nem ki-
sebb gyönyör Horváth Lilla jelmezeit figyelni: Döglégy néninek pikkelyes szárnya, tea-
szűrő szeme van, de Pókanyó potroha, se semmi, kedvenceink a drótkefe-csápok és a
sás-
kalábak collstockjai...
Nincs szüksége aranyos kutikula-kencére: Urbanovits Krisztina gúnyolt bogara igaz való-
jában a karakter-ábrázolás Szent Szkarabeusza!..., de nem felejtjük ízesen teringettéző,
petézésre készülő Döglégy asszonyságát sem! Gombai-Nagy András Zöld Szitakötője, még
a katicapöttyöket is négyszögesíteni akaró dizájner-ragadozóból szelidül ájtatos gyógynö-
vény-üzérré, Száger Zsuzsanna vörösben-feketében, szilaj energiákkal egy egész rovarse-
regletet jelenít meg, vitézkedő Cincértől Katica-lányon át a jóságos Pókanyó-ig.
A kis nézők többször is bekapcsolódnak a játékba, az utat fenyőerdőn, gombán, virágokon
át, végül pedig láncba fogódzva szedik, adogatják a sok csúnya szemetet, a jelszó: "Kert
mindenkiért, mindenki a kertért!"
Gyertek hát Kicsik és Nagyok a KKK-ba, a Kitin Klán Kert-be!!! " - PÁ-frány Veletek!" |
|
|
|
|
PÖTTYÖS PANNI Bozsik Yvette Thália |
|
Legszívesebben szabadversben írnánk: annyira poétikus, annyira szárnyaló, annyira mesés!
Mórocz Adri rátermett játékkészséggel jeleníti meg a nagycsoportos Panni gyermekbe-
tegségeit, melyek között a gyomorrontásban főszerepet kapnak a Hasznos Dóra és Fülöp
Tímea által hajladozva légiesített, féktelen torkoskodásra csábító barackfák. A mozgás, a
zene, a szó és a látvány
egysége már az első percekben Bozsik Yvette világának páratlan
formanyelvén szólal meg. Morcos pedellus-szakiként bukkan elő Vati Tamás, aki, mint im-
máron állástalan színész-táncos, a százarcú díszletként funkcionáló doboz-kollekciót terve-
ző-kivitelező ácsművészként is remekel. A mobil-kockákból folyamatos átrendeződéssel for-
málódik létra, pad, pulpitus, olimpiai dobogó, sőt: iskolatáska/!/, Pethő József fényeffek-
tusai pedig a tér sokszínűségét biztosítják. Szemán Béla Tanító bácsija olyan, mintha egy
Magritte-képből lépett volna ki, Székely Szilveszter stréber eminens Berzsenyi Kriszta
kövérítő krinolin-hasával. Az osztály időzített bombája Kockás Peti: Krisztik Csaba rossz-
csontja durcás tekintetével, akrobatikus nyüzsgésével az előadás virgonc motorja. Beját-
ssza a világosítók erkélyét, reszketünk, mikor veti alá magát egy duplaszaltóval, /képes len-
ne rá.../, tyrannoszauruszi hangbravúrjával diákolimpiát nyer, Ámor nyilát azonban ő sem
tudja kivédeni: áfonyás rágógumival környékezi meg a már egyáltalán nem pöttyös Pannit.
A tornaórából összetett versengés lesz, az állathang-viadal gyorsuló crescendóban csúcso-
dik, szappanbuborék-fújásban
már mindenki győztes, de a színpadi létezés aranyérmét mi
a fantasztikus mimikájú, higany-mozgású Góbi Ritá-nak adjuk. Fizikai versengés mellett a
szellemi is helyt kap: a reményfutamban Horváth Zsuzsa bűbájos nagymamai mesemondá-
sa nyeri el a pálmát. Gombai Szabolcs vasöklű tornatanárjáról kiderül, hogy hajlékony
tangó-táncos, ahogy a teljes társulat is meggyőzően bizonyítja imponáló sokoldalúságát.
Bozsik Yvette koreográfiája, térkezelése, a szituációk pontos kidolgozása magabiztos nagy-
mestert mutat, akinek eszköztára szinte kifogyhatatlan, arányérzéke pedig mindig biztosít-
ja a szerkezeti egyensúlyokat. Kicsiket-nagyokat egyaránt magával ragad az elsodró lendü-
let, robbannak a humor-petárdák, a végén a bimbózó érzelmek is felsejlenek. Kockás Peti
gumi-problémákon rágódik: "Csak barackos van, amit nem szeretsz..." - de az elomló válasz:
"...hát...mindegy!" és ezután a félénk puszi is csókká válik. A Vati-kockák Jákob lajtorjája
a mennyei diszkóba visz és mi boldogan lebegünk a szépség szivárványos óriásbuborékában. |
|
|
|
|
AZ ARANYKULCS Fodor Tamás Stúdió K |
|
Collodi fabábjának újabb kalandjait Alekszej Tolsztoj nyomán Zalán Tibor avatott keze fa-
ragta tündéri mesejátékká, a nyelvi lelemények, szellemes beszólások mulatságos fordula-
tokat színeznek. Nagypál Gábor orrondi iskolakerülője inkább színházba járna, pénz híján
azonban elűzetik: a brusconi brutalitású színházcsináló, Carabas Barabas a konkurrens nép-
szórakoztató egység, a kocsma-kifőzde macskakarmai közé kergeti. Nyakó Juli a rókalelkű
Alissa képében galád fondorlattal, blues-os csábítással próbálja pénzét kicsalni, a retúrban
röpködő tömegközlekedés, Lovas Dániel berregő denevérszárnyaival az utolsó pillanatban
menti meg. Spilák Lajos, aki a létező összes gitárfélén szólaltatja meg Monori András ze-
néjét, a mérgezett tyúkjaival zsaroló Kakas csendbiztos szerepében is bizonyítja szárnyaló
képességeit, de
négylábú Artemon-ként se kutya...
A jelenetek könnyed gördülékenységgel peregnek, Fodor Tamás elképzelései találóan in-
novatívak, a gondos kidolgozás pedig arányos egyensúlyt teremt. "Báb"...miért is használjuk
kicsinyitő képzőként: "bábkormány", "bábként mozog" stb., amikor a színpadon sokkal töb-
bet képes kifejezni, mint az élő ember, mivel semmiféle kötöttsége nincs, valós és stilizált
egyszerre, a külső, a gesztus, az átváltozás lehetősége korlátlan. Németh Ilona és Bodor
Kata töretlen alkotókedvvel karakterizálják az ember-állat együttest, a róka-szakácsnő mel-
lett ne felejtsük el a kandúr-pincért sem. Fémes hálóit szövi az örző-védő pók: Homonnai
Katalin többi alakítása között
a kékhajú Malvina lírikus agresszivitásával jól megfér a retten-
tő görög tájakról zsugorított Tortilla teknős bölcsessége. A fából faragó szegény embert
és kontrasztját, a gonosz színigazgatót Hannus Zoltán testesíti meg, maszkja, hanghordo-
zása bravúros telitalálat.
Kezünkben az Aranykulcs, a Titkok Kapuja megnyílik. A harangok mesés zenéje a földi bol-
dogság mennyei békéjévé oldja zegzugos kalandozásunkat.
Mindig is iskolakerülő rosszcsontok voltunk, hát azért is ilyen színházba fogunk járni, ha
lesz pénz, ha nem! - /Majd viszünk tésztalevest.../ |
|
|
|
|
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Novák János Kolibri Színház |
|
Első változata a MÜPÁ-ban készült, nagyszínpadon, nagyzenekari kísérettel. Mendelssohn
zenéjének tételei teljességükben hangzottak el. A Kolibri barátságos terében, a szimfoni-
kusok impozáns látványa nélkül időnként hosszúnak tűntek mégoly nagyszerű zenék is, mi-
vel a bábszínpad kivetített képei sokszor csak önismétlésekkel tudják az időt kitölteni.
Finom elúsztatásokkal könnyen megoldható ez a probléma, természetes, hogy a stúdiómé-
retek változtatásokat igényelnek. Megéri: az előadás összképe elbűvölő, a két titán művei-
hez a látványvilág, a színészi- és báb-játék egyenrangú alkotóelemként társul.
Az asztalnyi pódiumon hol az Akropolisz előtti téren, hol a tündérek lakta erdőben zajlik
a négy szerelmes párcserés története, egyik szemünkkel Orosz Klaudia bábjait, a másik-
kal plazmavetitős képüket figyelhetjük. Az aktorok nemcsak szóban és mozgatásban jeles-
kednek, de felváltva kezelik a kamerát is, sőt, édes ráadásként arcjátékukat is élvezzük
ősszművészeti produkciójukban. Persze énekelnek is, a muzsika élő részét pedig zongorá-
ján Bizják Dóra képviseli.
Feltűnik a minden lében kanál Puck,
Megyes Melinda manós ördöngősséggel bogozza ki
s be a szerelmi szálakat, lendületes humorral katalizálja a cselekményt, de űrsiklóként is
NASA-i rekordokat döntöget. A lengedező szalagfüggönyök erdejében bemasírozó mester-
emberek próbáját Ruszina Szabolcs ácsolja össze, a szereposztás legszebb álmainkat te-
tőzi. A serényen szerény Erdei Juli a Hold-at és a Fal-at képezi, Tisza Beá-nak jut a sok-
oldalú oroszlán-rész, Bodnár Zoltán szoknyás szerepben a szerelem résnyi lehetőségével
küzd. Tomporának szűk a szamárbőr, de alakításának teljességében briliáns komikai vénája
sugárzik: Tóth Joczó alfától omegáig, Á-tól iá!-ig bravúrosan aknázza ki szerepe összes le-
hetőségét. A beszédes olvasópróbát az erdőben hahotázzuk végig, a királyi pár előtti elő-
adás viszont varázsos pantomimben ingerel tapsra.
Novák János rendezése egységes egésszé ötvözi a szöveg és a zene, a bábokat animáló és
a lényükkel játszó színészek munkáját, a tér és a látvány mozgékony hátterét. Szóra, zené-
re, képre tágul a kicsik szeme, mi felnőttebbek pedig gyermeki örömmel merülünk el a
mesés képzelet tündérvilágában.
|
|
|
|
|
VÖLGYHÍD Bagossy László Kolibri Színház |
|
Baljós expozíció! - Csuklyás angyalok, valami furcsán fura képkeretben aláhulló gyermekbá-
bok, Bach és amitől legjobban irtózunk, (jézusom!): szienkiewiczi megváltó-mítosz... De né-
hány dermesztő perc után, játszani kezd a Kasimir-ből tovább fejlesztett, ezerarcú keret,
fürge váltásokkal változik kollégiumi hálószobává, terített asztallá, telefonfülke lesz avagy
vízibicikli. Megismerkedünk a WC-ben cigiző tanulókkal, akik karcosan életszagú, szellemes
beszólásokkal örvendeztetnek meg. Szanitter Dávid a luciferi örök kétkedő, a mindent ki-
figurázó Deda-ként kamaszosan vehemens, elementáris humorral remekel, barátját, Pétert,
a depressziós hallgatagot Mészáros Tamás hitelesen kelti életre. Azt eddig is tudtuk, hogy
a Kolibri bábszínészei játékban, beszédben is milyen kiválóak, most fordult a kocka: három
prózai színész animálja bábokat, míg a többiek, felnőtt-szerepek eljátszása mellett, a kiegé-
szítő bábmozgatást is végzik. Példás összmunka, igazi együttes-bravúr! A vízibiciklizés után
a stégen üldögélés összehozza a gimnazista párt, Háy János a titkos kamaszgondolatokat
kihangosítva, az egymást kereső kezek tétovázó közeledésével az első szerelem poézisét
teremti meg. Itt már a Máté Passió
is helyére kerül, a lélekbe markoló mezzo-ária motívu-
ma, szüntelen megújuló formában, végig is kíséri
a történetet. Külön értékelést kíván a bá-
bok arca: a született rosszcsont húsos realitása és a hyperérzékeny fiú gyógyíthatatlan
sebzettsége. Bagossy László azonban nemcsak ezzel tűnik ki, rendezése értelmezésben,
szerkesztésben, ritmusban is hibátlan, a térváltások, a képkeret szüntelen metamorfózisai-
val, bámulatos innovációk, a töretlen ritmus is mintaszerű. A szülők, tanárok bemutatása
is találó, legemlékezetesebb az extrém észjárású matektanár Németh Tibor, aki egy hatá-
sos zenei betétben, mint play-back dobvirtuóz is nagyot alakít. Közben a cselekmény óva-
tos sunyisággal halad a tragikus végkifejlet felé, a szörnyű tett motivációit utólag nem egé-
szen értjük, de a színpadi élmény bűvöletében elfogadjuk a lehetséges magyarázatokat. A
retardált kamasz Péter paranoiásan féltékeny, tanárra, barátra, de a lány apjára, bátyjá-
ra is, nyomasztja a családi szeretetlenség és az
iskola, a kollégium légköre, ráadásul barát-
ja a felnőttlét kilátástalanságát jövendöli és hagymázos keresztrefeszítési rémképekkel tö-
mi a fejét. Hiába győzködi a darabban egyetlen normális lénynek tekinthető Zsófi, hiába
rajzolja meg a szerelmes lányt Megyes Melinda az érzelmek skáláján szuggesztíven játszva,
az egyre zavarodottabb lelkületet már semmi sem tarthatja vissza. A képkeret szeszélye-
sen variózó távolodása jelzi a teljes kétségbeesést, a szerelmesek lábai, melyek a csókje-
lenetek végén tündérien billegő sarokemelésekbe animálódtak, most végzetes lépcsőkön
haladnak felfelé, részvétlen angyalok lebegő közegében.
Istenkísértő vállalkozás, vizuális remeklés, melynek vakmerősége elnyeri jutalmát: a célkö-
zönség gimnazisták visszafojtott lélegzettel élték át, csakúgy,
mint a bámulatba dermedt
vájtszeműek. |
|
|
|
|
EMIL ÉS A DETEKTÍVEK Novák János Kolibri |
|
Maga az író Erich Kastner jelenik meg Tóth Jocó kedélyes alakításban, hogy a Combino
villamoson tanulmányozza a hétköznapi emberek életét, így bukkanva rá az éppen kirabolt
Emilre, aki a tettest üldözi. Kicsit zegzugos események után, hosszadalmas kitérőkkel fé-
kezve, végül csak beindul az igazi történet: egy egész gyerekcsapat száll be a hajszába. Az
utcán zenélő kamaszok révén sokat énekelnek, táncolnak, népes seregletükben kitűnik
a mát több ifjúsági darabban látott Bárdi Gergely és a Stúdió K Rácz Viviven projekt-jé-
ben nagyszerű teljesítményt nyújtó Pomlényi Attila. Ruszina Szabolcs gigászi energiákat
mozgósítva lendíti előre a kissé akadozó játékot, Mészáros Tamás Emiljének nem jut elég
föladat, az izgalmas nyomozás java csak a második részben következik. A furfangos detektí-
vek a Kolibri Színházba csalják a mit sem sejtő rablót, aki ráadásul még betörő is és inter-
aktív játszmába kényszerítve, saját erőből leplezik le. Egyszeriben felélénkül a nézőtér: ak-
tív részei leszünk az eseményeknek! Nem nagyon szeretjük a közönség kimódolt, erőltete-
tett bevonását, de itt most valami végtelenül bűbájos, valóban közreműködésre késztető
dolog történik. Piros, zöld, kék jelzésekkel megkülönböztetett gyerek-csapatok verbuvá-
lódnak és az időközben megszökött bűnöző után erednek. Szanitter Dávid, aki megnyerő
külseje mögé rejti igazi gonoszságát, az előtéren át menekül, lépcsőn fel, létrán le, nyo-
mában a fürge üldözőkkel: mindezt élő TV-közvetítésben élvezhetjük benn a nézőtéren!
Bravúros, szépen kidolgozott megoldás, az elfogási jelenet észrevétlenül simul a virtuózan
felépített, énekes-táncos fináléba. Minden jó, ha jó a vége! A pénz meglesz, az elegáns
rabló a dutyiba, a gyerekek meg az iskolapadba kerülnek vissza... |
|
|
|
|
TEKERGŐ Novák János Kolibri |
|
Mi vének székeken ücsörgünk, de az igazi közönség, 0-tól 3 éves korig, zokniban kucorog a
párnákon, a színpad előtt. Szerencsés szüleiknek is jut hely a padlaton, ahol a csöppnyi
örökmozgók alig várják, hogy a történések aktív résztvevői lehessenek. Festékpacás, köny-
nyű, fehér ruhában színészek énekelnek, tollakat lebegtetnek, kezükben kotyog-ketyeg,
a Cage-i preparált zongorát idéző tekergő-arzenál. A vetített háttér aprókat hullámzó vízfe-
lület, amely Gór Erika gesztusai nyomán szinkronban követi az eseményeket. A dalok ze-
néje Novák János-é, a tündéri mondókákat Orbán Ottó varázsolta. Azóta is dudorásszuk:
"Álmában rágcsál egy kicsit, álmodik egy kis párizsit"... A jókedvű koboldok asztalkák alatt
bújócskáznak, kesztyű-bábjaik mellett zokni-lábtyűiket is bevetik tréfás játékukba, - feltű-
nik egy törpe-vízesés, míg a falon toll-vitorlás hajócskák ringatóznak. Evezünk is derekasan,
csapásainkat bugyborékoló gurgulázás crescendoja kíséri, autóval robogunk, a búgócsigá-
ban harangozó vonat döcög, majd árnyképek tűnnek elő a tengeri látképben. Persze mi is
tudunk ám tíz ujjunkkal kutyát, nyulat, farkast idézni, de ki vetekedhet a bálnával, mely-
nek irdatlan testét Ruszina Szabolcs formázza, csapkodó farkát Megyes Melinda, lélegze-
tének szökőkútját Alexics Rita?!? Mészáros Tamás végre leleplezi akusztikus inkognitóját,
nagyszerű gitározással végig ő adja a zenei hátteret. Ki tud ellenállni ennyi édes jónak? A
gyerekek lassan felbátorodva, egyre közelebb kerülnek az áhított tárgyakhoz, majd telje-
sen birtokba veszik a színpadot. Általuk muzsikál már a sok kis tekergő, forog a búgócsiga,
szállong a szappanbuborék, hozzányúlnak ők mindenhez és bizony olyan dolgokat is mível-
nek velük, amiről oksági elménk álmodni sem képes. Mert a kisgyermek nem színházba jön
valamely elvárásokkal, nem a tartalmat kéri számon, nem a húzónevekre kíváncsi és nem a
"kritika"
sugallataira hallgat. Csak elképesztő intenzitással figyel, - csak hall és csak lát: szí-
neket, mozgásokat, mimikát és gesztusokat, titkot talál és varázslat bűvöli el. Átéli a legap-
róbb rezdülést is, átérzi az emberi cselekvéseket, mindent észre vesz, - mindent megtanul.
Korán kezdi: micsoda néző lesz belőle...!!!
A rendezés összhangzó egységbe fogja ezt az univerzális gazdagságot: szöveg és játék, gesz-
tus és hangsúly, zene és ének, tárgyak és játszók, színészek és gyermekek alkotják együtt
a bűbájos létezés csodáját. /Gesammtkunst - összművészet: Novák János a csecsemőszín-
ház Wagner Richárdja!?!/ |
|
|
|
|
AKI HŰTLEN, PÓRUL JÁR Novák János Kolibri |
|
Annyira fontos előadás, hogy még Mária Terézia császári és királyi fenség is ott trónol az
Eszterházy kastély miniatürizált színházának páholyában. A történetet bábok játsszák, de
énekhangjukat ifjú operaénekesektől kapják, akik már az első percben meghódítanak len-
dületes nyitó-quintettjükkel. Arcvonásaik, ruházatuk visszaköszön Orosz Klaudia pompás
karakter-figuráin, a zord apa, méretes állával tátogva, még play-back-elni is képes Kiss
Tivadar tenorjára. Az énekesek, finoman jelzett gesztusokkal, az éneklés szüneteiben is
követik a cselekményt, néha még kézbe is veszik színpadi alteregoikat, a báb- és az élő-
szereplők játéka így teljes egységben hatványozódik meg. A csavaros észjárású Vespinát
Wágner Adrienne, áhított szerelmesét a bariton Kelemen Dániel személyesíti meg mar-
káns eszközökkel. Pataki Potyók Dániel lírai tenorja jól illik az élvetegen csalfa Nencio-
hoz, Celeng Mária kimagasló vokális teljesítménnyel hitelesíti Sandrina gyengéd érzelmeit.
Novák János rendezésében találékony ötletességgel, mesteri összhangban alkot egészet
a bábszínpadi és a vokalizált játéktér, az élőbbnél is élőbbé varázsolt
"néma"-szereplők el-
képesztő létezésére pedig alig találunk szavakat... Bólogatnak, járkálnak,
dülöngélnek, ug-
rálnak, elképednek, rettegnek, csodálkoznak és örülnek, kezük-lábuk mozog, de már az
se meglepő, ha ormányos medveként forgatják fejüket körbe-körbe. Ugat a házőrző, miá-
kol a macska, egy egész birkanyáj fantasztikus metamorfózisának leszünk tanúi, amikor
bá-
rányfelhővé bodrosodik az égen, de az se kutya, midőn a párjára találó lány kacéran fe-
jére húzza szoknyáját és legott szárnyaló léggömbbé változik! A tucatnyi bábszereplő be-
szédhangját egytől-egyig
az őket bravúrosan mozgató színészektől kapja, Szívós Károly és
Török Ágnes animátori virtuozitását legfeljebb a hangbéli múlja felül: káprázatos változé-
konysággal, olykor két különböző alakként társalognak önmagukkal. Próbáltuk szusszanás-
nyira csak az ő tevékenységüket figyelni, követhetetlenül szédületes: szemvillanásnyi idő
alatt cserélnek bábot, pozíciót, hangot
és karaktert, még "nézni is tereh", - vissza is fóku-
szálltunk
egyből a bohókás komédiára... A két nagyszerű bábművész munkássága fényesen
bizonyítja, hogy a bábszínpad mindenre képes, valóságostól a mesés szürreálig,
hajmeresz-
tő groteszktől a szédült abszurdig. Az előadás előképe a kettejük merész elképzeléséből
született Szöktetés a szerájból, melyben különösen Szívós Károly emlékezetes énekesi-
bábosi mivoltában: három férfiszerepet abszolvál fölényes biztonsággal, közülük Ozmin sze-
repében tökéletesen kialakított, emklékezetes karaktert állít elénk.
Eszterházáról lekéstünk, de a Kolibriben mindannyiunknak ott a helye: így lészen a mosta-
ni gyermekekből operabarát! /Ami a szülőknek sem ártana.../ |
|
|
|
|
HELLO, NÁCI! Tóth József Kolibri Pincze |
|
Döngő acéllemez a padló, vaskos plexiszékek, Tóth József díszletében a cellát spotlámpák
fényrácsa határolja. Itt kerül össze egy órára a verekedés után előállított lengyel vendég-
munkás és a kölyök-náci. Feszült kíváncsisággal lessük párbeszédüket: - értjük a komcsivá
vedlett öreg kripto-nyilasokat, a felvételi nélkül bekerült, feleslegesen képzett ifjú törté-
nelemtanárokat, a középkorú Fideszből jobbra szorult karrieristákat, de hogy mitől válik
nácivá egy 17 éves kamasz, hát az bizony rejtély...
Tudjuk, hogy azonnal egymásnak ugranak, tudjuk, hogy a rendőr közbelép, az első megle-
petés az, amikor a siheder tátott szájjal hallgatja a szovjet nómenklatúra luxus-Csajkáinak
felújításából élő autószerelők történetét, a vörös bőr-ülések, a fekete lakk dicshimnuszát.
Mészáros Tamás politikai korrektségre szocializált egyenruhása akkurátusan bilincsel, min-
denkihez van egy kedves és egy keménykedő szava, talán a már régebbről ismert német
fiúhoz húz, de az "idegen"-t is tüntetően "Kovalik Úr"-nak szólítja. A nyakigláb Hitlerjugend
félelmek és kételyek között őrlődik, reá leselkedik a nagyobb veszély, Ruszina Szabolcs
pontosan érzékelteti belső bizonytalanságából sarjadó tétova agresszivitását. Érett érzel-
messég, dacos ellenállás jellemzi Szanitter Dávid lengyelét, alakításának tere és mélysé-
ge van, külön elismerés jár a tört németség bravúros megalkotásáért. Tóth József rende-
zése töretlen tempóval vezet a végkifejletig: szembesülhetünk azzal, hogy a már-már meg-
értő szánakozásunkat kiváltó, Martens-bakancsos legényke még csak félig náci, de a jövő-
ben aztán életveszélyesen azzá válik.
Pedig milyen jól elcsevegtek közös filmélményeikről, még a rend zord őre is beszállt külön-
véleményével: végső fokon egyszerű, kedves fiatalemberek! A híres tömegpszichológiai kí-
sérletben a résztvevők felváltva voltak rabok és börtönőrök és másodperceken belül ved-
lettek át a lehetőségeknek megfelelően, - a nagyszerű előadás a tapsrendben villant egy
hasonlót: ingüket, zubbonyaikat cserélgetve, három variációban hajol meg a fantasztikus
triumvirátus, hiszen bárki lehet
idegen, bárki lehet rendőr és majd' mindenki náci is...
A Bárka Hamletjében értelmetlen truvájkodás volt a sorsolásos szerepcsere, de itt igazán
beleférne! Vetésforgóban, esténként váltogatva kellene játszani! Katonai kellék biztosan
akad,
- sajnos, van kitől kölcsön kérni... |
|
|
|
|
VILÁGSZÉP NÁDSZÁLKISASSZONY Baksa Imre Zsámbék - Új Színház |
|
Litvay Nelli avatott kézzel dramatizálta a legkisebb fiú kalandjait, erőteljesek a figurák,
izgalom és humor is van bőven. A jól felépített cselekményt Wittek Béla zenéje tagolja, a
pengetett népdal-motívumok társulnak változatos ütős-effektusokkal. A legapróbb gesztus
is megkapja
akusztikus hangsúlyát, a zenei háttér az egész darabot összefogó szövetté áll
össze. Baksa Imre irányításával az együttes felszabadultan komédiázik, lendületes a tempó,
töretlen a játékkedv, a tenyérnyi térben, szinte jelzések nélkül realizálódik a királyi udvar
éppúgy, mint erdő-mező, avagy a vészjósló mocsár. Vass György,annyi briliáns karaktersze-
rep
után, kamaszkirályfiként bizonyítja természetes hitelességét, gyermeki rácsodálkozása,
kedves hősiessége egyaránt szívmelengető. A sajnálatosan ritkán látható Molnár Erika jó-
ságos dadusa, bölcs erdei tündére a kezdet és a vég két sarkalatos alappontja, kivétele-
lesen szép deklamációja most is feltűnik. Gyakoriak a villámgyors szerepcserék, ebben ta-
lán Ficzere Béla jár az élen, akinek spektruma a királyi atyától a vérszomjas farkasig ível
és aki minden alakváltozáshoz képes a tökéletes belső azonosulás eszközeit megtalálni. A
bőség zavara: - talán mégis a Mocsári Pribék szerelmetes gonoszságát szerettük a legjob-
ban... Kovács Andrea mesés színpompájú, fantáziadús ruhái eleven látványvilágot varázsol-
nak elénk,
a sok pompás jelmezen túl, a zipp-záras nádszálak sem szégyenkezhetnek... Her-
cegi díszben pompázik, majd végóráit élő paripaként látjuk újra: Kövesdi László-t nem az
egyébként kitűnően funkcionáló szőr-bekecs és lapátfogazat teszi valóságossá. Bicebóca
járás, megtört pillantások, nagyszerű mimika, - totális átlényegülés, amely később, újabb
metamorfózissal szilaj táltos-ménné varázsolja. A színpadi szerepekben ritkán látható szí-
nész felejthetetlen csodalova, bízvást az utóbbi évek legjelentősebb állat-emberalakításai
közé tartozik. A zsámbéki előbemutató után, ősszel már az Új Színházban kerül a kis- és
nagy-közönség elé a kitűnő mesejáték, gyermekek és szülők örömére. |
|
|
|
|
KIKATT Scherer Péter Kolibri |
|
A fantasztikus Pepe: Scherer Péter, aki Klamm tanár úrként már igen nagy pedagógiai
múlttal büszkélkedhet, első rendezésében kiválóan gyümölcsöztette az osztálytermi szín-
házban szerzett tapasztalatait. Most is az iskolai padokban ücsörgünk, egy bukásra érett
diák és egy szerencsétlen tanárnő történetét figyelve. Utóbbit a tanítási kudarcok után
diákja ökölcsapása is a padlóra küldi, kettejük párbaja azonban ezután, más síkon, meg-
lepő fejleményekhez vezet. Pelsőczy Réka egy elhibázott pályaválasztás, egy felismert al-
kalmatlanság és egy kudarcos magánélet minden keserűségét nagyszerűen jeleníti meg,
megmutatva, hogy a pedagógiához elsősorban nem a tudás, esetében a földrajz ismerete
a lényeges, hanem a felfokozott érdeklődés az ember, a gyermek lelkivilága iránt. El is in-
dul ezen az úton s bár tétova kísérlete nem egészen sikerül, alapvető tanulsággal szolgál
az iskolai nevelés kérdésében. Szanitter Dávid sokadik kamasz-szerepében ismét elemen-
tárisan hiteles, rettegő agresszióban égő tekintete, félénk bocsánatkérése, a majdnem
férfi cinkos kikacsintása: egy újabb színészi remeklés emlékezetes pillanatai. Félkézről a
brutális apát is eljátssza, kiben a rettenetes traumák okozóját ismerhetjük fel. Scherer
Péter jó érzékkel szabja meg a cselekmény tempóját, kihasználja a diák-közönséggel való
összjáték csábító lehetőségeit, esélyt ad a színészek kreativitásának, minden lehetősé-
get megteremt a szituációk teljes kibontásához. Szívünk szerint természetesen az érzel-
mi szál kiteljesedésének szurkoltunk, amely csúcspontját a papírrepülők poétikus szár-
nyalásában érte el. De emlékezetes Pelsőczy Réka könnyes keménységű monológja is, a
megoldás emberséges módjának felismerése, vagy az a nézés, amikor egy önfeledt pilla-
natban női szemmel vizslatja szépszál tanítványát. A végkifejlet persze más, mint amit vá-
runk, a megváltás elmarad, de így van min rágódnunk az előadás utáni beszélgetésig.
Mert kis szünet múltán, a diák-nézők elmondhatják véleményüket, nem az előadásról, hi-
szen lelkes tapsukkal azt már kifejezték, de a témáról, a jelenségről, arról, hogy mit szól-
nak hozzá, éltek-e már át hasonlót és főleg, hogy mit tennének ilyen esetben. a Kolibri
Színház, nem eléggé köztudott és nem eléggé értékelt módon, immár évek óta vállal fel-
világosító, nevelő célokat, életfontosságú problémákat jelenítve meg korszerű színházi
eszközökkel, párbeszédet teremtve az alkotók, a pedagógusok és a diákok között. Nem
a széplelkű kioktatás, nem a kötelező kioktatás, hanem az élmény átérzett valósága, az
érzelmekre ható színházi közeg és az egyenrangúan folytatott beszélgetés ad kikezdhe-
tetlen alapot ezeknek az életfontosságú produkcióknak.
|
|
|
|
|
BONI ÉS KLÁJD KEREKET OLD Benedek Judit Kolibri |
|
Nekik legalább rossz anyukájuk volt... Nem szívesen emlékszünk vissza az emberek, barátok
nélküli magányos otthontolanságra, különösen azok az iskola és legalább felületes tanulási
kapcsolatok nélküli, siváran hosszú nyarak!...amikor az egyetlen menekülési utat a heti há-
rom nagyregény elolvasása jelentette. Dani is a híres gengszter-páros életrajzába fantáziál-
ja magát, Boni pedig csak egy jelre vár, hogy felrúgja azt a semmit, amiben él és világgá
fusson. Anders Duus műve újabb példája annak, hogyan tudnak Északabbra ifjúsági színda-
rabokat írni, a kioktató felülnézet helyett, az empatikus egyenrangúság vállalásával. A svéd
gyermekversek óta tucatnyi alkotást ismerhettünk meg a Kolibri jóvoltából, reményünk,
hogy egyszer nálunk is gyökeret ver ez a szemlélet. Benedek Judit fürge tempóban perge-
ti a percenként változó helyszíneken zajló cselekményt, amit átgondolt fényváltások, hang-
és zenei effektusok segítenek. Színészvezetése is példás: két anyai alkalmatlanság élezi az
ellentmondásokra annyira kényes kamasz-lelkek konfliktusait: Tisza Bea a hiszteroid bizony-
talanság kapkodó kórképét rajzolja meg, Erdei Juli önhibáján kívül válik gonosszá érzelmi
fogyatékos merevségében. A hetyke gengszter-ideál és a félszeg kiskamasz ábrázolásában
egyaránt
nagyszerűt nyújt Mészáros Tamás, kihívó mosolya vakít, tétova kisfiúsága tökéle-
tesen hiteles. Mestere az ajtókirúgásnak, művésze az apró gesztusoknak,
rezdülésnyi mimi-
kának. Kettejük közül Boni a felnőttebb, ő küzd az igazáért, ő kezdeményez, őt már a va-
csora-kötelezettség sem béklyózza, pizzát minden sarkon lehet kapni... Megyes Melinda
a süvöltő kitörések mellett az összeszorított szájú halkság szuggesztív eszközeit is megtalál-
ja, a kudarchoz szokott lélek gyönyörűséges csöndjével nyugszik bele
az újabb veszteség-
be. Alakításában szemünk láttára lépi át a lázadó gyermekkor és az alkalmazkodó felnőtt-
ség aláaknázott határmezsgyéjét. Reméljük, nem mindenkiben mozgat meg ennyire mélybe
süllyedt emlékeket,
de mi, minden ésszerűséget vesztve, végig sírtunk.
|
|
|
|
|
GYERMEKJÁTÉKOK Bozsik Yvette Kolibri |
|
Megelevenedik a híres Brueghel-kép, karikázik a kisfiú, ketten meg hordón lovagolnak, rö-
pül a labda, táncolnak a lányok. Szinte percnyi váltásokkal, szédítő tempóban sorjáznak a
jelenetek, a kreátor-rendező minden mozzanathoz talál gesztust, mozgást, figurát. A nap-
színpadon a sugárzó mosolyú Krausz Aliz vezérletével tündéri bakfisok hol táncot lejte-
nek, hol lóháton vívnak kardcsatát. Négy lány, de mindegyik külön egyéniség, amit mege-
rősít az egyforma ruhák, apró változtatásokban megnyilvánuló változatossága. A jelmezter-
vező Orosz Klaudiá-t dicséri, hogy még a villanásnyira feltűnő, pompás mimikájú Vislóczki
Szabolcs vőlegényi zubbonya is gyönyörűséges élmény. A bábokat Török Ágnes és Szívós
Károly animálja, utóbbi bravúros birkózásban még önmagát is legyőzi, de tótágasa is olim-
piai szintü. A Fábri Péter-Novák János szerzőpár dalai egyáltalán nem gyermekiek, kife-
jező szöveg párosul reneszánsz beütésű dallamossággal. Végig szól az élő zene, száll az
ének, lüktet a tánc, pezseg az élet. Vati Tamás klerikális segéderőként először ájtatosan
füstölög, majd a quasimodói púpos harangozó gonosz vigyorával rémít-nevettet halálra. A
Nagy Kaszás helyett lesújt a hóhér pallosa is, majd a vakok menete forrasztja ajkunkra a
mosolyt: Novák János torokszorító sirató-énekére lebegő bizonytalansággal, memento
mori-ként vonul az előbb még annyira kicsattanó vidámságú csapat...
Életre kelteni egy statikus képet, drámai szituáció nélkül izgalmas színházat csinálni, alig-
gesztusokból építeni lendületes koreográfiát: páratlan teljesítmény! Bozsik Yvette meg-
alkotta a táncnyelv bartóki Mikrokozmoszát, gyermekeknek, akik az előadás végén akár
meg is tanulhatják a lépéseket, ahogy a színpadi bábokkal, játékokkal is megismerkedhet-
nek. Így valóban nem "csak" színházban vagyunk hát, hiszen ez mindannyiunknak egy
Reneszánsz Családi Mulatság! |
|
|
|
|
TÜNDÉR LALA Kőváry Katalin Kolibri |
|
Amennyire megszépült a szerelmes természetű Vén Nyanya Csúfság, annyira számítóan int-
rikus Áterpáter lett belőle: Szanitter Dávid ismét érvényesíti fantasztikus színész-egyéni-
ségét. Csodás püspöklila nem-miseruhájában kifinomult eszközökkel, mézes-mázos mimiká-
val hálózza be áldozatait, karrierista gonoszsága ellenére képtelenek vagyunk utálni, in-
kább szánakozva mosolygunk, amikor kisiskolássá lefokozva bűnhődik. A másik gyújtópont
a címszereplő Koloszár András, aki meglepő érettséggel, a született játékkészség termé-
szetességével állítja elénk kamaszhősét. Ruszina Szabolcs negyedperces felbukkanásokból
is képes teljes figurát formálni, hogy aztán Ötnegyedben/!/ ritmizálja penge logikáját. Az
udvari méltóságok körében Mult István mézesajkú főjogásza, Kormos Gyula über-pedagoi-
gosza és a pazarul poéntírozó Gazdag László: Dagi, az óriáskirály jeleskedik, nem marad-
hat említés nélkül Mészáros Tamás, aki most délceg hősszerelmesként nagyszerű.
Kőváry Katalin példás egységbe forrasztva a társulatot, pregnáns tempóban, kimunkált je-
lenetekben realizálja a pompás szöveg adta lehetőségeket. A Kolibri Színház igazán kie-
melkedő vizuális élmény-színvonalában is fényesen megállja helyét Libor Katalin díszlete-
jelmeze. A Gyíkkirály maszkja, a Manók fejedelmének moha-háncs öltözéke, a Vízek Ura
uszonyos kékje csak esetlegesen kiragadott példa a gazdag invenciójú ruhatárból, nem is
beszélve olyan csodákról, mint a beszélő Kispárna, vagy az életrevaló ülőalkalmatosságok.
Az utóbbiak animálóinak is kijár a dicséret, ahogy az éneklő almácska-lányoknak is.
Sokféle formája volt már Szabó Magda opuszának, filmen, TV-n, dián és képregényben,
de minden bizonnyal ez az elevenen lüktető, varázsos változat áll a legközelebb hozzánk.
|
|
|
|
|
SÜSÜ, A SÁRKÁNY Harangi Mária József Attila Színház |
|
Generációk szerették a képernyőn, a mai gyermekek szerencsésebbek: a gonosz hétfejű
TV-sárkány helyett a jószívűen emberséges Színházban ismerkedhetnek meg vele. Virág-
motívumos, mozgékony díszletek /Boráros Szilárd/, de igazi ruhákban igazi manók, igazi
színészek és egy valóságos Süsü, életnagyságban... Harangi Mária biztos kézzel kovácsolja
egységbe a különböző generációk játékstílusát, derűs nyugalommal szövögeti a mese fo-
nalát, ezzel együtt, a kimunkált részletek mellett, végig képes izgalmas lendületet diktál-
ni. Ömböli Pál és Fila Balázs bumfordi katona-kettőse nyitja meg a humor forrásait, de
a mesés szakállú és csodás hermelinpalástban pompázó Józsa Imre sem adja alább kifino-
kultan mulattató játékával. Kovalik Ágnes hitelesen szépséges királylány, Galambos Erzsi
Dadusa remek karakter-tanulmány. Meglepő biztonsággal működnek a gyermek-Gergők,
igaz, Csórics Balázs apai szárnyai alatt könnyen beletanulhatunk a röpülésbe... A most
végzős színiegyetemista hús-vér mesehősként lopja magát a szívünkbe, hangban, tempó-
ban, arányos erőben és fickós furfangban egyaránt tökéletes. Királyfivá való nyíltszíni át-
vedlése és kackiás belépője nem véletlenül ragadtat tapsra, elhíresült egykezes kézenát-
fordulását pedig most sárkányfarkon átbucskázva mutatja be. A szintén még e.h. Gulyás
Balázs és Horváth Andor tág spektrumú faipari tevékenységben jeleskednek, a Három
Manó pedig vibrálóan eleven háttere a cselekménynek. Ők: Bakos-Kiss Gábor, Fejszés
Attila és a pillangóléptű Molnár Gyöngyi, élénk mimikával, kreatív gesztusokkal nemcsak
követik a történéseket, de hanggal és mozgással kedvesen kommentálják is. Az árnyjáté-
kos vetítésben a teljes sárkány-történelmet megelevenítik, színpadi létezésük elementá-
ris intenzitása biodíszlet voltukból az előadás permanens főszereplőivé emeli őket. Osz-
tatlan elismerés illeti Süsü megszemélyesítőjét, aki maratoni távon animálja, szó szerint
súlyos jelmezét. Füstokádva és lángot fújva, lépegetésen, táncon és élethű ajak-mozga-
táson túl, Dányi Krisztián hangjával, játékával nagyszerűen formálja meg emberszabású
őslény-kedvencünket. Alakítása egyetlen szóval jellemezhető: bravúros!
Harangi Mária nagyvonalú koncepciója, hibátlan rendezése újabb lépéssel vitte előre a
József Attila Színházat egy korszerű, újdonságoktól nem riadó, de mindig nézőbarát játék-
stílus felé.
Mi pedig próbáljunk meg lassan elindulni tűzokádó sárkánytermészet harciassá-
gából a barátságosabb egyfejűségbe. |
|
|
|
|
BEKKANKO, A GRIMASZDÉMON NovákJános Kolibri |
|
Casting a Kolibriben: nehéz szerephez jutni Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid mellett,
most is marad a két CzímerÁllat, Bagoly és Nyestkutya képében, de szegény Bekkanko cse-
rébe egyből elnyeri a huhogással, ugatással őt segítő közönség szimpátiáját. A no-színházat
idéző játéktér, a pompás állat- és
emberjelmezek, a varázslatos arcfestés Orosz Klaudiá-t
dicsérik, különösen emlékezetes a háttér gyűrt papírreliefje és az egyujjas fehér lábtyűk.
Asaya Fujita mesejátékának középpontjában Juki, a vak lány áll, Megyes Melinda reb-
benően érzékeny alakításában, nem kell grimaszdémonnak lenni ahhoz, hogy elrablásán ér-
demben elgondolkozzunk. Mészáros Tamás a komikum adta lehetőségeken túl, meggyőző-
en ábrázolja az önfeláldozó szerelem erejét, amely katartikus példájával, a végkifejlet elle-
nére fenségesen pozitív kicsengéshez vezet. Novák János rendezése és zenéje
fokozza a
a japán környezet hitelességét, a humoros gegek, játékos izgalmak mellett olyan poétikus
szépségű képet is tud teremteni, mint a havas hegyek fényében vöröslő juharfákról szóló
szerelmi jelenet. A Hegyistennő, a mágikus hangú Erdélyi Juli "deus ex zsinórpadlás"-ként
tesz igazságot emberek-állatok-démonok között, Mult István zord vadászként, a két Rácz:
Kármen és Kriszta Mókus és Vadliba képében teljesíti be az égi akaratot. A szépséges tör-
ténet, komolysága ellenére sem veszít bájos lendületéből, úgy tűnik, az élénken reagáló
gyermekek mellett a kísérő szülők öröme sem volt kisebb, a poétikus látvány pedig talán
a leghatásosabb csábítás a jóra...
|
|
|
|
|
A RETTENTŐ GÖRÖG VITÉZ Fodor Tamás Stúdió K |
|
A népligeti Vurstliban Paprika Jancsi, Kemény Henriknél Vitéz László verekszi ki az igazát,
Zalán Tibor csodás játékában az ókori Thészeusz kezd hasonló módon karrierépítésbe. Út-
ban Athén felé Periphétész képében egy valóságos B-közép Bunkósember
áll útjába. Bodor
Kata téglafejű izomszekrénye /"magyar" hangja Hannus Zoltán/, megkapja a magáét, ahogy
a másik bábalkotó, Németh Ilona fenyőhajlító rablója is, aki agyafúrt hősünk szálfacsúzlija
által,
szó szerint kettészakíttatik. A páratlan leleménnyel kifundált útonállók, a fordulatos
cselekmény, a pattogó dialógusok a gyermeki fantáziájú szerzőt dicsérik, a színre állítás az
egész társulatot, élén Fodor Tamás-al. Németh Ilona még az ifjú vitéz bájos orczájába is
képes karakter-vonásokat csempészni, Minótaurosza pedig valóságos kezes bárány, annál
félelmetesebb Bodor Kata Öreganyója kocafejű halálos alvilági állatával. Annyira kifejező-
ek a bábok, hogy /ógörög/ feliratozással, akár Spártában is értené mindenki a darabot...
Na de nekünk itt vannak a fantasztikus színészek, akik túl a mozgatáson, hangbéli szerepal-
kotással lehelnek életet beléjük. A lábmosós bitangból Athén urává emelkedett Hannus
Zoltán egyetlen odavetett félmondattal tökéletesen jellemez/"anyád hogy van?"/, Nyakó
Júlia állatsereglete Kocától a Teknősbékáig, Homonnai Katalin hölgykoszorúja gonosz ba-
nyától
a szerelmetes Ariadnéig terjed. Nagypál Gábor, hetyke legénykedésen túl, a gro-
teszk irónia
színeit is fel tudja villantani, Lovas Dániel három figurájában mesteri hangvál-
tásokkal karakterizál. A földi szférák zenéjét Spilák lajos szolgáltatja, aki komponista-elő-
adóként uralja extrém hangszer-arzenálját, mennyei rezgettyűje, doboz-xilofonja és egy-
kezes fuvolajátéka egyenrangú akusztikus paralelje a bravúros produkciónak.
Tanulságos előadás: egymást irtó módszereink cizelláltabb változatai mellett, lassan nem
árt ókor-ókor a bunkósbotot is elővenni...
|
|
|
|
|
OLIVER! Réthly Attila Kaposvári Csiky Gergely Színház |
|
A legendás Kaposvári Színház évtizedek óta híres zenés darabjairól, musicalek, operettek
arattak látványos sikereket a szélesebb közönség és az idézőjeles megjelenítésre is érzé-
keny vájtszeműek körében. Furcsa, hogy most egyes hangok holmi megújhodásként
ün-
neplik ezt az akkurátusan színre vitt, gyermeknek-felnőttnek egyformán kedves produk-
ciót, pedig ez "csak" a hihetetlenül magas kaposvári
alapszint!
Micsoda indítás! Nagybőgőtokként álldogáló koporsók tövében Tóth Eleonóra orgánuma
gyalázza Hunyadkürti György Grimm-mesébe illő temetkezési vállalkozóját, beóvakodik a
csélcsap Sipos Eszter, tercettjük hátterében a felrévedt hullák is énekelnek... Pompás
kép és ez csak a kezdet: a tömegjelenetekben a kis zsebtolvajok, avagy az utca népének
precizen koreografált
örvénylése, a dialógusokban jól formált szituációk, énekben-zené-
ben hatásos hangzatok érvényesülnek. Tóth Richárd markáns brutalitásának ellentétpár-
ja az úri osztályt méltón képviselő Karácsony Tamás, Kőrösi András hangja jobb időkben
pedellusi állásnál többet érdemelne.
Nagy szükség van Szabó Mónika energikus vezénylé-
sére, a natúr és az erősített hangok aránya bizonytalan és sokszor megnehezíti az éneke-
sek dolgát. A nagyszerűen játszó
Kiss Diána Magdolna, aki összetett szerepének legap-
róbb mozzanatát is
hitelesen bontja ki, jobban járna, ha saját, operai szintű hangján szó-
lalna meg: a színpadon, kontroll hiányában, a túl hangos zenekar nehezíti az intonációt.
Ennek ellenére, mindkét számában meggyőzően mutatja meg vokális képességeit, nem is
beszélve az éneklés közben/!/ abszolvált akrobatikáról, melynek csúcspontján, egy kitar-
tott "B" kíséretében, Lecső Péter fej felett kitartott, egykezes nyomásgyakorlatának víz-
szintes súlyzójaként végzi. Kovács Zsolt, aki történelmi hőstől, rejtő jenői figurákon át
a cigánysor kisemberéig, minden szerepében egyedülálló hitelességgel szólal meg, Fagin
tolvajprofesszorként a szörnyű dickensi világban is felbukkanó, furcsa emberséget jele-
níti meg, búcsú-songja az együtt érző katarzis magasába röpíti az előadást. A gyermekkö-
zönség, amely azért nem járt még túl sokat színházba, nem véletlenül, ezt a számot tap-
sojta szinte végig, hogy aztán a finálé után irdatlan dzsungeli őrjöngéssel
köszöntse a tár-
sulatot. Hát él még a Kaposvári Színház? Él még a színpad, a társulat? Addig jó, amíg a kis
tolvajok a színen nyúlják le a lóvét, addig jó, amíg kellék-kincsektől duzzad az orgazda
zsákja...
|
|
|
|
|
KLAMM HÁBORÚJA SCHERER PÉTER !!! Kolibri Pince |
|
A katedrán a szikrázó humorú Pepe, osztálynaplót lapozgat, gyanakodva vizslatja a padokban
gubbasztó nebulókat, azaz minket, a Közönséget, de hamarosan bekeményít és ádáz élet-ha-
lálharcot kezd az Osztály, a Tanári Kar, majd hogy nem az egész világ ellen. Vád és önvád, me-
nekülés és támadás, együttérzés és viszolygás ambivalens érzületei váltakoznak. Kai Hensel
monodrámája nagyszerű játéklehetőséget nyújt, amelyet Scherer Péter maradéktalanul ké-
pes kiaknázni. A szimpatikusan hétköznapi tanárember percről percre többet árul el magáról,
egyszerre tűnik majdnem gyilkosnak és biztos áldozatnak. Ez a feszült kettősség vibrál a gon-
dosan kidolgozott, ezerarcú alakításban, amely a joviális felszíntől a torzult lélek legsötétebb
bugyraiig rajzol hiteles képet egy nem is annyira ismeretlen személyiség-típusról. A kétség-
beesés, a gyűlölet, a félelem, a bosszú tükröződik az őrületes átváltozásokra képes arcon, a
szuggesztív jellemábrázolást változatos gesztusok, dermesztő szünetek, frappáns ritmusváltá-
sok jellemzik. A színész magától értetődően reagál a nézők legkisebb rezdülésére is, így vá-
lunk mindannyian az előadás cselekvő részeseivé. Nevetünk is nagyokat, de olykor hangunk
bennszakad, harsogva díjazzuk az iskolai emlékeinket idéző kiszólásokat, de ránk fagy a mo-
soly a embertelen indulat-kitörések kegyetlenségétől.
Csodálatos monodrámák korát éljük, Ibusár, Magam asszonya, Túlélési gyakorlatok, de biz-
tos, hogy sajnálatosan aktuális témája miatt ez a produkció a legelgondolkoztatóbb. Mert ki
is itt a hunyó? A diák, aki utálkozva battyog reggelente a vesztőhelyre, a tanár, aki mégis ta-
nítani szeretne, de nem tud, a "pattanásos barbárok" osztálynyi hada, avagy a kontraszelek-
tált, alkalmatlan és alulértékelt tanári maffia? Talán a lehetetlen oktatási rendszer, a két év-
szados késésben toporgó eszement követelmények? A humán értékek térvesztése, /annyira
biztos ez ?!?/, a "tömeg-kultúra"-átlansága, vagy tényleg a felnőtteket leköröző, laptopot pö-
työgtatő informatikus érzelmi analfabéták?
Nahát: erről lehet és kell beszélni, vitatkozni... és erre ad óriási lehetőséget ez, a színészi
bravúron messze túlmutató előadás! Tessék iskolákban is játszani, de ne csak a diákoknak !!! |
|
|
|
|
LOCSPOCS, A KIS TENGERI SZÖRNY Novák János Kolibri |
|
Kicsit álmatag a vízivilág, sehogy se akar beindulni az előadás, az úszni tanuló /!!!/ "kis", 190 centis víziszörny hányattatásai az iskolában nem szolgáltatnak elegendő muníciót, bár a ki-
válóan játszó-mozgó stúdiósok növendék-szörnyecskéi és a városi tanácsnokok báb-kara, a
groteszk Polgármesternővel /Tisza Bea/ az élen, reményteli várakozássá izzítják a szünetet.
Mult István hang-bravúrja: a Másfél kalózkapitány erős felütés, amit a langyos vízbe belesis-
tergő elragadó sárkánylány /Tisza Bea!!!/ és a bájos szörny Ruszina Szabolcs szerelmi ket-
tőse tovább fokoz. Végre a levegő sem csak a szélgépben dühöng: a karate-stílben röpködő
Yokomoto
mellett egy kortárs-balett bukdácsolását idéző Pelikán-Postás is feltűnik, ponto-
san kézbesített divatlapját mámoros dallal ünneplik a tüneményes szörny-nénik /Erdei Juli
és - ki is lehetne más?!? - Tisza Bea... !!!/ Megoldódik a rejtély, Hol-Landia is megmenekül,
Tűz a Vízzel összebékül, Novák János ötletgazdag rendezésében / és frappáns zenéjével!/,
újabb sikerdarab született, amelyben a víziszonyban szenvedő szülők is boldogan mártóznak
meg. Móka, kacagás, finálé-fotó: Csíííz!... Nem!: VÍÍÍZ! /A fotós is természetesen az elbűvö-
lően sokoldalú T.B.../ |
|
|
|
|
HATTYÚK TAVA /gyermek-változat/ Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett |
|
A tütüs hóttciki, spiccelő csontvázak, bájkandúr súlyemelők: láttuk mi a Hattyúk tavát a
régi nem is olyan szép időkben, de ez most egy húzósan kedves mese a szerelemről, a go-
nosz varázsló még gonoszabb lányáról, ártatlan fehérből ármányba feketedő hattyútündér-
ről: fekete mágia - hófehér hepiend, Csajkovszkij bűbájos -zenéjével. Érdemes volt kiötöl-
ni a világos, értelmes és végül is a jókat jutalmazó cselekményt. Lenyűgöző a szegediek tu-
dása, tényleg a teljes együttes fantasztikusan táncol és játszik, hiszen ez ma már táncszín-
házi alapkövetelmény, mégis bámulatos és lehengerlő. Haller János a nagyon szerethető
nyakigláb királyfi, akinek szeles cséphadaró-akrobatikája kifejező muzikalitással párosul, a
sátánian energikus Kopeczny Kata robbanékony virtuozitása első intrikus-szerepében, az
eszementen komédiázó vadász-hadász békák: megannyi értékes szuper-teljesítmény az egé-
szen tökéletesre kerekedett produkkcióban. Juronics Tamás sziporkázó ötletekkel, kacag-
tató gegek áradatával elégítette ki ifjú közönségét, de a koreográfiában újra csillogtatta
alkotó tehetségét. A futkosós vadász-jelenet, a kacsacsapat toporgása Finta Gábor sajnos
túl rövidre szabott szólójával, a rabságukban bénán vergődő hattyúlelkek, a látvány és moz-
gás szerkezeti felépítése, mind a fénykorát élő táncszínház-kreátor utánozhatatlan stílusát
mutatja. Palman Kitti spicc-cipő és forgások nélkül is maradéktalanul idézi a klasszikus em-
lékeket, a megejtő kéztartás, a gesztusok lírai tágassága, a poézis ellenére is szilajon vihar-
reográfikus elképézelés brilliáns életre keltése: táncosi csúcs-teljesítmény!
Sajnos, a felnőtt-változatban csak a táncosok bravúros munkáját emelhetjük ki, a darab
egy elhibázott, ál-pszicho erőltetés dramaturgiai csapdájában vergődik, nem kínálja az azo-
nosulás katartikus lehetőségét, míg a mesés táncjátékban éppen ezzel találkozhat, talán
először, a kiskorúak mindenre fogékony drága közönsége és a melléjük szegődött felnőttek
szerencsés csapata. ...Ha nincs gyerek: kérjünk kölcsön erre az örömünnepre !!! |
|
|
|
|
TOVÁBB IS VAN... HOPPart Társulat Nemzeti HáziSzínpad |
|
Betiltották a mesét, a varázsszavakat, a tündéreket, a boszorkányokat...!!! Ide vezettek a
megszoritások: a szépen induló mese-darabot durva kommandósok verik szét, a bujkáló me-
sealakokat pedig terror-egységek fogdossák össze... - Szerencsére egy-két szemfüles ked-
vencünk idejében kereket old és nagytitokban mégiscsak eljátszik nekünk néhányat. Leg-
újabb színházi együttesünk, a frissen végzett Ascher-Novák zenés Csodaosztály HOPPart
Társulat-a, első önálló produkciójával repülőrajttal indult!
Harangi Mária egészséges koncepcióval alakította egységes darabbá a keretjátékot és a
három E.T.A Hoffmann és W.Hauff mesét, amelyek titkos mélye valós lélektani problémá-
kat rejt. A Gólyakalifá-hoz már régebbi szálak kötik, operaházi rendezése komoly feltűnést
keltett, /óH! az a vérforraló tangó, a buja bíborban izzó Szolnoki Appolóniával.../ Frappáns
jelenetek, villogó dialógok, hálás szerepek, merész helyszín- és idősík váltások. Mint rende-
ző aztán hihetetlen ötletgazdagsággal, páratlan leleménnyel realizálta a biztos kézzel gyúrt
anyagot. Játékkocka-elemek szüntelen átrendeződése alakítja a változékony játékteret, az
Őry Katalin tervezte, sűrűn cserélődő pazar jelmezek és Szabó Mónika minden szituációt
találékonyan támogató nagyszerű zenéje, fülnek-szemnek nyújt ideális közeget. Az aktorok
színészi-, énekesi- és mozgás-teljesítménye pedig csak ujjongó felsőfokokkal fejezhető ki!
Megelevenedik a tükör, feleselnek az állatok, álmok lebegnek, csodák fényeskednek, szív-
juk magunkba a fantasztikumot és azt is elhisszük, amit nem látunk. Lendület, kedvesség,
humor, őrület, - szinte örülünk a szünetnek, kicsit kipihenjük a káprázatot. De jön még a
java... Roszik Hella egy személyben játssza el a családi tablót, csúf kisfiútól apáig-anyáig,
Tóth Simon Ferenc népi akrobatikája még az ördöngős Mátyássy Bencé-t is ájulatba ker-
geti, igaz, Ő később fergeteges dervis-hastánccal parádézik. Herczeg Tamás a komor hang-
fekvés és az ármányos indulat mestere, míg Vári-kovács Péter a luciferi rossz szikrázó dé-
mona, Friedenthál Zoltán zsugori kövérként, romantikus szerelmesként egyaránt hiteles,
gólyakalifának meg egészen állat! A vén erdei csoroszlyában szinte felismerhetetlen az égi
Kiss Diána Magdolna, bávatag tündérkéje is istenien butácska, virtuóz pantomimje a me-
chanikus géplény szerepében nem akadályozza Olympia nagyáriájának gyönyörűséges elő-
adásában, amely után még a nagy Offenbach is összecsapná a tenyerét! Kontrasztként a
híres dallam, mint az elhagyott menyasszony fájdalmas panasza, Radnay Csilla lírai inter-
pretálásában, pianisszimóban is elhangzik: dramaturgiai, énekesi bravúr! Bánfalvi Eszter a
szemünk láttára töpörödik törpévé, szédületes koreográfiával, bravúros intonációval, félel-
metes játékkal hitelesíti az Üvegmanó elképesztő figuráját, /igaz, egy derék kolléga kezei
helyettesítik a két lábát.../
Harangi Mária és a CsodaCsapat az év egyik legnagyobb színházi élményével ajándékozta
meg a kicsik-nagyok seregét, biztosak lehetünk, a folytatás sem marad el, Ascher, Zsótér,
Pintér, Mácsai után várjuk a többi arra érdemest, Bagossy-t, Kovalik-ot, Vidnyánszky-t...
Ez a társulat kiköveteli magának a legjobbakat, mert minden elképzelés megvalósítására ké-
pes, sőt, mindig egy kicsit többre is! Tovább is van, mondom még...!!! |
|
|
|
|
PARSZIFÁL TITKA Novák János Kolibri |
|
Arthur király, a Kerekasztal, a Grál...: Wagner és annyi mozgásszínházi adaptáció után sem
ismerjük igazán ezt a monda-kört. Nem baj! Fábri Péter lassúdad léptekkel vezet be a
titkos világba, ahogy kamasz-hőse is lépésről lépésre mozog egyre otthonosabban a lovagi
körökben. Sok izgalmas epizód, kaland, temérdek kis és nagy szereplő, tréfa, dal, párbaj,
móka és kacagás után meglepő módon, a mai színházban igencsak restellet Tanulság-ig jut
el a néző, száraz didakszis helyett eleven emberi szituációk átélése révén. A sokágú cse-
lekmény élményszerű megjelenítése a rendező Novák János-t dicséri. Bábok, színészek,
vetítés, kórus, börleszk és monológ, flashback és animáció. A frissen pergő jelenetek
egy-
szerre és külön-külön is élnek a korszerű teátralitás frappáns eszközeivel, a hihetetlenül
sok részelem gondos szerkesztéssel és minden bizonnyal iszonyatosan nagy munkával csi-
szolódott hatásos egésszé. Szinte filmszerűen kapcsolódnak a szcénák, az együttes minden
tagja példás fegyelemmel és akarással valósítja meg
feladatát, fény, hang, díszlet és az ját-
szó személyek mintaszerű összhangban nagyszerű előadást produkál. Sűrűn cserélődő jel-
mezek, rögbi-mellvérttől az fényes lovagi páncélig, lenge selyemtől durva darócig: Orosz
Klaudia, csupasz elő-gregoriánba oltott markáns dallamok, vésztjósló elektronikával mesé-
sített hang-kulisszák: Novák János !!! Kiemelendő a Terepasztalon kézikamerával háttért
varázsló Bodnár Zoltán és Sallai Virág, sivatag, folyó, erdő és hegycsúcs: kéttenyérnyi
térélmény! Mészáros Tamás szívvel-lélekkel és humorral is állja az örökös vesztes színpa-
di sorsát, Erdei Juli az oroszlánszívű Anya után, vörös Cundrie vulkánikus rapjével a Stone-
henge kőkolosszusait is megmozgatja. Krausz Gábor imbolygó Révésze sokáig emlékezetes
marad, félő, hogy az első betévedő velencei gondolás azonnal elszerződteti... Szanitter
Dávid darabos kamaszából fokozatosan bújik elő az öntudatlan hősiesség gyengéd ábrázo-
latja, sugárzó jelenléte, természetes hitelessége teszi számunkra is megélhetővé az útke-
reső bátorság próbatételeit. Az alterego tükör-figurájának hálátlanabb szerepe jut most
Ruszina Szabolcs-nak, a párjeleneteikben azonban a tökéletes azonosulás ritka teljesítmé-
nyét nyújtja.
Tíztől Százig előre hát mind, aki mese, monda- és színház-barát, ismerje meg mindenki az
fényes Grál lovagjainak történetét... és az egyszerű eszközökkel, óriási munkával és hatal-
mas tehetséggel élővé varázsolt korszerű színházat, amely a Kolibri Színház nagy titka!
|
|
|
|
|
LÉLEKVESZTŐ Tóth Joczó NEM GYERMEKEKNEK!!!..., de Kolibri Színház! |
|
Alkoholista szülők, drogos gyerekek, kődobálók kis gyilkosok, büntetés és bűn-megelőzés:
Kolibri-hagyomány, hogy meredeken belevág a legsúlyosabb kérdésekbe, éppen az ifjú kö-
zönséget szembesítve a számukra leginkább tabunak kikiáltott, de számukra a legtöbb ve-
szélyt hordozó témákkal. Na de családon belüli félgruppen vérfertőzés...: kicsit szorongva
kucorgunk a boltíves Kolibri Pinczé-ben, de percek alatt kiderül, hogy ami Tóth Joczó-t,
a debütáló rendezőt illeti, az nagyon is a helyén van. Térben, fényben, képben és a leg-
fontosabban, a színészben, a színészvezetésben, a szituációk értelmezésében és megjele-
nitésében biztos kezekben van a gyeplő. A szuggesztív gesztusokkal gazdagon átszőtt natu-
rális jelenetek, a rezzenésnyi tempóváltások mögöttes tartalmakat sejtetnek. Erdei Juli
undorító létezésében is együttérzést képes kelteni, méltó ellenpólusa a mérföldes léptek-
kel fejlődő Alexics Rita a következő generációt képviselve. Pillanatok alatt, észrevétlenül
huppanunk a legsűrűbb iszonyatba, amely azért nem taszító, mert az emberi kapcsolatok
szövevényével árnyalt. Mi lesz ebből, nem is sejtjük, de a rendező máris csatát nyert: egy
igencsak rázós expoziciót tett hitelessé, elfogadhatóvá, bizonyítván zsigeri tehetségét.
Megjelenik az Orvos, a Gyámügyes, később, mint Fehér és Fekete Manó, igaz, mindkétszer
egy buzgó rendőr kíséretében, nana!. itt készül valami...!!! A horizont kárpitja meghasad,
árnyak stilizálják el a vérnősző képeket, átlépünk egy másik dimenzióba, a szöveg verses
drámába vált, misztikus, mitologikus, tele rejtett utalással, az emelkedett stílus rítusaival.
És az együttes bírja! Gazdag László és Sallai Virág Tűz- és Föld-iszonyként is böcsülettel
helytáll, Mészáros Tamás pedig szinte lubickol a Víziszony alakjában, Kormos Gyula bru-
tális energiával ábrázolja és karikírozza is egyben azt a földiekkel játszó csalfa Reményt...
Fogalmunk sincs, mi történik, de óriási, különleges és lenyűgöző, csak annyit suttogunk
Juhász Gyula költőnk szavaival: "...nem tudom, hogy mi ez, de jó nagyon...!"
A ruházatok hirtelen változása Orosz Klaudia mesteri kezét dicséri, az ablakokkal tagolt,
jelképekkel titkosított, egyénített és mégis összetartó egységet mutató jelmezek terem-
tik meg a szürreális teret, párhuzamosan az indiai és flamenco-s zenei közeggel /Bornai
Szilveszter/.
Ruszina Szabolcs ütődött Sanyiként újabb bravúros alakításal rukkol ki, a lear-i Bolond
szerepében aztán még tovább fokozza az iramot. Krausz Gábor, annyi pompás kis szerep
után, összetett és megfoghatatlan figurájával, talán a legjobban képviseli a fantasztikus
előadás extrém szellemét.
Hát ki ez a Jónás Tamás ?!? Költőként már ismerős egy kicsit, fogós dalszövegeket is írt,
de hogy ilyen, talán egyedül a nagy Wytkacy-hoz hasonítható drámát adott nekünk !?!
Abszurd, groteszk - szürreál, vízió és naturália, szó szerint Ég és Föld: a téma a lét sará-
ban fetreng, de a korszerű színház szárnyal a felhők fölött.
Lélekvesztőbe ültünk rettegve és öt felvonásnyi értéket sugárzó, 65 percz után kiderült,
hogy gigantikus LélekEmelő-ben röpülünk a Hetedik Mennyországba. |
|
|
|
|
PETRUSKA - PULCINELLA Bozsik Yvette Kolibri |
|
Évekkel ezelőtt a Kamrában volt már egy változat, amely túlzsúfolt, áttekinthetetlen volta
miatt nem bizonyult túl jónak. A katonás színészek diszkrét gesztusokkal alakították a com-
media del' arte szerepeit, a táncosok létezése nem vált szerves a produkció elemévé.
A nagyszínpadi tapasztalás egyszerűsítette Bozsik Yvette térformálását, az ökonomikusan
formált mozgáselemek harmonikus összképet adnak. Színes a látvány, humoros, élénk és
lendületes a hangvétel, záporoznak a finom ötletek, a két társulat egységes csapattá ková-
csolódik. Berzsenyi Krisztina pazar jelmezei eleve megadják a komédiázás alaphangját, kü-
lön kell kiemelnünk Juristovszky Sosa maszkmesteri munkáját. Stravinszkij Petruská-ja so-
ha nem lehetett ennyire hatásos: a koreográfia legapróbb váltásait is szuggesztíven vizuali-
zálja, de a visszafogottabb Pulcinella is maradéktalanul érvényesül. A kolibrisek közül Mult
István tűnik ki biztos pantomimikus karakterformálásával, Mészáros Tamás pedig, több figu-
ra virtuóz megjelenítésével,
az előadás legjobbjává emelkedik. A címszereplő clown-duó-
ban Vati Tamás Petruskája kissé túlzott mimkája ellenére is elragadó, Tóth Joczó test-
ben-lélekben hiteles, Bűvésze elvarázsol, Pulcinellája tragikomikus árnyalatokban is gaz-
dag. A temetés képe transzcendens szférákba szárnyal, Khell Zsolt csillagos ege az átszel-
mült
szépség fénykörébe vonja a játékot, míg végül egy habostortás fejmosás visszahozza
a vérbő komikum szilaj ízeit. A bravúrosan megkomponált finálé aztán lehetőséget ad a ki-
csik-nagyok lelkes közönségének, hogy táncra ingerlő olasz dallamokra tapsolja vörösre a
tenyerét. Bozsik Yvette a 0-3 éves Glitterbird korosztály után, íme, szüleikkel együtt a
nagyobbakat is meghódította és sikerrel vezette be a táncszínház világába.
|
|
|
|
|
CSATÁROK Stefo Nantsou Kolibri |
|
Gimnazista lány mondja, Zsótér KMamá-ja után: "hát nem értem!?!..." Pedig csak két sze-
replőt játszottak váltogatva öten. Megkövesedett színházainkban ennyire idegen a legősibb
színészi eszköz, a sámán-játék , a pantomim alapformája. Stefo Nantsou darabjában úgy 25
figurát jelenít meg három színész-virtuóz, a szerepváltások sokszor nyíltszíniek, a metamor-
fózis tizedmásodpercek alatt történik. Abszolút világcsúcs a pletykajelenet, amelyben a hír
fél perc alatt fut végig a fiúk-lányok-apák-anyák-nénik-bácsilk láncolaton, a tucatnyi párost
hárman játsszák, káprázatos!... és teljesen magától értetődő. Már a Kövek-ben megcsodál-
a szerző-rendező és a színészek rendőr-kamasz váltásait, de ebben a darabban iszonyatos
sebességgel, tökéletes kidolgozottságban, lehengerlő szuggesztivitással zajlik, az már való-
hihetetlen! Az est hőse Megyes Melinda, aki könnyedén játssza el Julit és csatár-fiúját,
szomszédasszonyt, néhány bámész nénikét és nemcsak színészi játékban egyenrangú a fér-
fiakkal, de fociban is... Felejthetetlen jelenet, mikor egy gumiabroncs segítségével szimul-
tán vitatkozik egyszemélyes szerelmespárja. Ruszina Szabolcs hetyke támadónak, törtkarú
lúzernek egyaránt remek, anyukája, Traktor néni az év legjobb női epizódalakítása és hogy
tud eldobott söröskupakként kotyogni...! Szanitter Dávid most lelki borostáit is megmu-
tathatja: kacskaléptű falubolondként szedi a szemetet, saját apjaként bunkókodik, fájdal-
mas mélységeket tár fel egy edzői lélekből. Hókay anyut és különféle vénlányokat megjele-
níteni neki aztán nem kunszt, de a zárójelenetben, Megyes Melindá-val, pillanatok alatt
az igazi katarzis csúcsaira ér fel az előadás. Mit is mondhatunk a rendezőről, aki kitalálta,
megírta, elképzelte és ami a fő: realizálni tudta mindezt. Ötlettel nálunk is tele a padlás,
az egész honi teátrum egy látványpékség, amelyben túlízesített levegő-kenyeret, meg a
a maszek-pecsenyét sütögetik, de azt az étket lenyelni és megemészteni mégis nehéz,
csupa keletlen sületlenség. Mert végül is csak az számít, ami a színpadon meg is történik!
Stefo Nantsou éppúgy érti a szituációk aprólékos kidolgozását, a mimika leheletnyi rezdü-
léseit, mint a vad gesztusok, a kavargó indulatok nyelvét. Színészvezetése fenomenális, a
nagy mérkőzés szédületes iramú perceit pedig elképesztő változatossággal, kifogyhatatlan
fantáziával jeleníti meg. Akik tizenévesen ezt a darabot nézik, nem fognak értetlenkedni
a kortárs-teátrum "modern"-ségén, a legjobb színi-iskolába járnak! / De miért vannak kizár-
va a 3 órakor még robotoló-tanuló nagykorúak ?!? Rájuk is férne egy kis szemtágítás.../
Túl azon, hogy nagyszerű előadásnak örülhetünk, még valami nagyon fontos derült ki,
most már végérvényesen: a jövő színházának partitúráját a Kolibriben írják !!!
|
|
|
|
|
MAMA KERESTETIK Benedek Judit Kolibri |
|
Lehet a halálról egyszerűen, hétköznapian beszélni, melodráma és letargia nélkül? Lehet
az árváknak pótmamát keresni, hirdetés útján és teheti ezt éppen a halálosan beteg mama?
A mi halál-tabutól irtózó köreinkben aligha, de Skandináviában, Irena Kraus merész témájú
darabjában magától értetődő természetességgel, igenis lehet. Rövid expozíciót követően,
a mama távozik az élők sorából, de hogyan ?!?... és ez még csak az első csodája a rendező
Benedek Judit-nak: egy nosztalgikus bigin puha ritmusára, átszellemült boldogsággal táncol
el, a mediterán béke narancsfényű végtelenjébe. Erdei Juli pillanatok alatt képes megmu-
tatni a sorsával szembenézni merő embert, a gyermekeiről különös módon gondoskodni
tu-
dó anyát, felejthetetlenül nagy pillanata, amikor szemének fénye megtörik, arca lehervad:
" eljött az idő..." Megyes Melinda és Ruszina Szabolcs derekesan helytállnak nem minden-
napos szerepeikben, /12 és 14 évesek!!!/, - a váratlanul férfi!-pótmama Tóth Joczó pedig
ismét érvényesíteni tudja extrém egyéniségének hallatlan érzékenységét. Pengeélen tán-
col a nevetségesség és a komikum, a blődli és a groteszk humor veszélyes határán, mégis
elképesztő könnyedséggel
szeretteti meg furcsa figuráját. Amikor feltárul a hősi múlt, moz-
galmi induló gagyizenéje fölött harsogja el a diktatúrával vívott harc és a menekülés közhe-
lyeit, a rendezővel közös érdeme, hogy megformálásában a patetikus giccs igaz legendává
nemesül. A Mama megjelenő szellemével csendesen összenéz a végén, fogalmunk nincs, mi-
től szorul össze a szív, nem is tudjuk, mit jelent, amit látunk, csak döbbenten ámulunk a
színészi szuggesztivitás vakító fényében.
Merész vállalkozás, gyönyörű megjelenítés,
tanulságos este: sokat kell beszélnünk róla. |
|
|
|
|
MACSKÁK TÁRSASÁGA Novák János Kolibri |
|
Csak az első felvonást tudtuk a főpróbán megnézni, de így is, meggyőződtünk arról, hogy a
Kolibri diadalmasan halad előre az Igazi Színház! felé vezető úton. Nemcsak a gyerekek is-
merhetik meg a színházbajárás örömeit, de nagyik, papik és mamik is, ők se járhattak még
túl sok valódi teátrumba. Az Apuka, a Semmiség, a Trapiti után újabb produkció, amelyet
bizvást többször is megnéznek majd a kis és nagy nézők, /nemcsak a SZanDáL-rajongók.../
Nyávogó, éneklő macska-bábok a háztetőn, macskából emberré változott lány a fán, macs-
kabarát ujságíró a padlásszobában. A macskák városi pletykákkal látják el, a főbérlő lesel-
kedik utána, végül még az ármányt és veszélyes vegyszereket keverő gyáros üzelmeinek is
nyomára jut. Ötletes guri-díszletek, gyors kép-váltások és folyvást szól az ÉLŐ!!! zene: hát
igen, ez a korszerű színház! Megállja a helyét a szereplő-gárda, összetett figuráját jól hoz-
za Megyes Melinda, a fenomenális macskaseregből is kiemelkedik Mici néniként Farkas
Éva, akinek nagypolgári tompor-tánca se kutya! A kiscica-kórus fölött loncsos anyamacska-
ként, Erdei Juli soktonnás tálentuma dübörög.
Az egészséges humorú, lendületes számok
magától értetődő természetességgel illeszkednek a cselekménybe, előadásuk pedig egye-
nesen pazar. Ritkán látunk igazi muzsikusokat a színpadon, köszönet a kiváló együttesnek:
Bágyi Balázs/diszkrét! dob/ és gitárokon Baranski László, Kaboldy András, Tóth Tamás.
Bár teljesen kábák vagyunk a nemes elfogultságtól, de nem restelljük, hogy Első Szanitter
Dávid most is elbűvölt, ebben az esetben a könnyed elegancia és a groteszk komikum káp-
rázatos villanásaival.
Alig várjuk, hogy kiderüljön, hogyan is győzik le a macskák a karvaly-tőkét, de az máris biz-
tos: Fábri Péter majdnem T.S.Eliot..., Novák János pedig lenyomta Webber-t !!!
Második, immár teljes látásra csak annyit tudunk hozzátenni, nemcsak a közönyös szom-
széd, a teljes szereplőgárda, de az összes játszótér és iskola is zengi a kis- és nagymacs-
kák cirmos kórusát: Miauuu...Miauu a jó...!!
|
|
|
|
|
TRAPITI Gothár Péter Kolibri |
|
Megsimogatja az orrod és azt mondja: Trapiti! A bűbájos Csonka Szilvia harmadszor bizo-
nyítja kivételes rátermettségét Gothár Péter rendezéseiben. A Vaknyugat csak böcsüle-
tes helytállás volt, /túl fiatalnak látszott 17! éves szerepében/, hiteles fruskát játszott az
egyébként félresikerült Tótékban, de most aztán végleg meggyőzött arról, hogy a kis- és
nagy-lány szerepkört hosszú évekre kisajátította. Sem alkatilag, sem lelkileg, sem színészi
kvalitások tekintetében nincs nála tökéletesebb. Hiteles a játéka, minden gesztusa telita-
lálat, mozgása vibráló, mimikája felülmúlhatatlanul édes, kiabál, énekel, fickándozik: korta-
lan csoda !!! /Talán az Én és a kisöcsémet is Vele kellene inkább játszani, hát még Nyilas
Misit...!/. A társulat teljesíti Gothár kívánságait, Szanitter Dávid káprázatos a Vén Banya
Csúfság szerepében: líraian gonosz, imádnivaló szerelmes, Tallér Zsófia tangójában pedig
a Végzet Asszonya. Sás Péter bajuszán kívül groteszk pantomimjével tűnt ki, a játéktér és
lehetőségeinek kihasználása Gothár Péter páratlan szcenikai leleményét dicséri.
Irány a Kolibri SZÍNHÁZ, mert ezt az utóbbit ki kell emelni: boldogok a kisiskolások, aki itt
találkozhatnak először az igazi színházzal. |
|
|
|
|
LÉTRAMESÉK Bozsik Yvette Várszínház |
|
Napfényes, narancs-zöld tarkaságban harsogó színpad, ügyesen esetlen bohócok, latin
zene mandolinon, harmonikán és vérforralóan könnyed, a legapróbb mozdulatnak is
energikusan komikus hangsúlyt adni képes táncz-csapat. Eleve széles mosollyal nézzük,
felhők fölé röpít ez a közvetlen, természetes báj, gyermekként örülünk a fürgén pergő
jelenetek ötletzáporának és velünk tapsol, nevet, sőt! a szűk székek fogságában bátran
táncolni is próbál az a bizonyos 0-tól 5-ig, kis- és nagycsoport... Hinta, kötél és az ács-
mesternek is páratlan Vati Tamás végtelenül változatos létra-építményei, megelevene-
dő Weöreös-majmok, Csukás-sünök, Tamkó Sirató-rigmus, József Attila-sorok, na meg
a Háromlábú Tánczosok...
Észrevétlenül tanulunk bele a kortárs táncz nyelvébe: ezek a gyerkőcök aligha fognak
majd értetlenkedni, ha a "felnőtt"-táncszínházzal ismerkednek... de jót tesz ez a játé-
kos előtanulmány a szülői kíséretnek is.
Mindenki a helyén van, mindenki kreatívan azonosul feladatával, nehéz itt bárkit is ki-
emelni. Először láthattuk a társulatban Góbi Ritá-t, sünihöz igazán nem méltó, kápráza-
tosan vibráló hetykesége: feledhetetlen! Vati Tamás egy odavetett félmondattal, villa-
násnyi mimikai gesztussal bizonyítja, a jövőben remélhetőleg egyre több lehetőséghez
jutó, nagyformátumú színészi tehetségét.
Bozsik Yvette ismét korszakosat alkotott, talált egy új területet, ahol teremtő fantázi-
ája az önfeledt boldogság közegében villódzhat. Sóvárogva várjuk az EU-programban
ígért, többrészes folytatást. |
|
|
|
|
KELEKÓTYA JONATHÁN Fodor Tamás Stúdió K |
|
Most meg irdatlan klepetusok függenek előttünk, ordas nagy zsebekkel: Németh Ilona
mindig tartogat váratlan meglepetéseket és még meg sem jelentek a báb-emberkék, köz-
tük az enyhén intrikus Naftalin, aki, /véletlenül?!?/ a rendező idealizált arcvonásait vise-
li... Szilágyi Andor gomb-meséjéhez varrta a zegzugos történet nagykabátját, amelyet
Fodor Tamás vezényletével, megszokhatatlanul fantasztikus szinten játszik, énekel s ami
a legfontosabb, bábokkal izeg- mozog le a Studió K színészeinek báb-tagozata. Különle-
ges hangszertárgyak adják a zenét, Spilák Lajos ütős-művész azonban végre szóhoz is jut,
vehemens zümmögéssel spilázva egyszerre négy molylepke-fit. Hannus Zoltán szerethető
gonoszsággal mézez-mázoskodik, Nyakó Juli pedig végre megtalálta igazi szerepkörét: ár-
mányosan gonosz Moly-királynő. A Zöldlámpás Ház-ban minden bábos előadás igazi öröm,
csak "az a baj...", hogy a régebbieket soha többé nem láthatjuk.
|
|
|
|
|
FAFEYE, A TENGER ÉSZ Pelsőczy Réka Kolibri |
|
Jobb későn: a címszereplő-csere igen nagyot lendített Egressy Zoltán példásan megalko-
tott komédiáján, amelyet némi, /éves-téves.../ késéssel, tapsikolva örvendeztünk végig. A
legendás Popeye-t nem sokan látták a maiak közül, talán nem is értik a vetített film-címfel-
iratot, de megnyugtatunk kicsit-nagyot, ez az igazi, ez a fafey-ű! Szabó Győző immár nagy-
mesteri szinten adja az izmos hajótöröttet, aki azért néha a fejét is képes törni: sziporká-
zik a börleszkben, de a fiát veszetten kereső tengeri medve jelenetében, bepillantást en-
ged a lélek rejtett mélységeibe is. A Vajdai Vilmos válogatta zenei háttér aktív szerep-
lője a geg-özönnel sodróvá formált cselekménynek, a nagyszerűen interpretált ének-szá-
mok megint csak Novák János stílusérzékeny invencióját dicsérik. Pelsőczy Réka megle-
pő magabiztossággal hajózott a bohózat és a paródia sziklái között, pompás ritmusban, át-
gondolt szituációkkal, találó karakterekkel teremtett hatásos előadást. Tóth Jóczó gyen-
géd emberséggel remekelt
a zödséges-apuka szerepében, groteszk telitalálat a sunyin haj-
longó, nyálkás mosolyú Bittner, Simon Attila parádés pantomimelésében.
Csak azt kívánjuk, örökké játsszák ezt a gyöngyszemet, hiszen felnőnek az ötévesek, meg-
nézik újra kamaszként , de jönnek a még ifjabb generációk Fafeye-rajongó szüleikkel is... |
|
|
|
|
MOMO Csáki Csilla ATP Junior Stage |
|
Michael Ende meseregénye kedves olvasmány, Csáki Csilla adaptációja, rendezése, a ka-
maszkorú szereplők által, jelentős színházi eseménnyé emelkedik. Mert nemcsak ráter-
metten lelkesek, de képzettek és kiműveltek is, érezni rajtuk az előző produkciók alakí-
tó hatását, a közös munka éveinek tapasztalatát. De jó is lenne! minden oskolában egy
ilyen színjátszó csoport !!! Túl az emberformáló pedagógián, a színészképzés alapveté-
sén, lendületes, múlatságos, pompásan élvezhető előadás született, amely a korszerű
megjelenítés számos eszközét épkézláb módon használja. Vetítés, árnyjáték, narrátor,
Kiss Zsuzsanna szinte a semmiből varázsolt jelmezei, /néhány tekercs csomagoló-fólia és
hullámpapír.../, mozgalmas tér-használat, karakterjelző pantomim-elemek. Talán zenél-
ni mégse kellene /így!/, egyébként a lányok állják a sarat, még a fantasztikus Elek Feri-
Szanitter Dávid csoda-páros társaságában is. Elöbbi Beppo utcaseprő gyengéd lassúsá-
gát teszi szerethetővé, kedvenc SzanDál-unk pedig ismét, immár hányadszor! igazolja
jellemábrázoló képességének sokoldalúságát. Most éppen egy kedvesen léha, lustálko-
dásra termett, sikerről, gazdagságról ábrádozó ifjoncot hozott, aki azonban a beteljesü-
lő showman-karrier csúcsán sem veszíti el emberségét és egy váratlan pillanatban, drá-
mai dühkitöréssel védi meg szegénysorban szerzett barátját. Mert Othello, sőt, Lear is
tud lenni! Biztos, hogy az ifjú csapat több tagjával találkozunk még színpadainkon, ve-
zetőjük, a rendező Csáki Csilla nevét máris megtanultuk és nagyon bízunk abban, hogy
ez a tűzről pattant előadás máshol, mások számára is látható lesz.
|
|
|
|
|
HAMUPIPŐKE Stúdió K Nemzeti Színház Stúdió |
|
Rettegve ültünk be az akusztikailag elátkozott terembe, félelmünk azonban néhány perc múlva elillant. A Studió K-nak sikerült elérni azt, ami Pintér Béláéknak nem jött össze: a hangosztály nem a zenekart erősítette, hanem kizárólag az éneket, azt is alig észrevehe- tően, példás önmegtartóztatással. Igy maradéktalanul érvényesült a társulat kifinomult já- tékkultúrája, színészetben, bábanimációban, énekben egyaránt.
Mosonyi Alíz humorral átszőtt, fordulatos darabot írt az ismert meséből, Fodor Tamás
pedig a legapróbb mozzanatig gondosan kidolgozott rendezéssel jelenítette meg. A szereplők által /zenére !/ mozgatott építőkocka-díszlet feledtetni tudta a barátságtalanul ásító színpadot, de a fő érdem minden bizonnyal a csodálatos Németh Iloná-é, aki immár egész sorozatát alkotta meg hasonló, élőszereplős bábdaraboknak/pl. Csipkerózsika, Rózsa és Ibolya /. Az ő bábfigurái arcukkal, ruhájukkal, mozgásukkal akár hangtalanul is hitelesen eljátszanák a bűbájos mesét !!! Hát még ha egy ilyen nagyszerű színészcsapat adja hozzá szívét-lelkét, szavát és énekét, Darvas Ferenc meg a teljes operairodalmat ironikusan idézgető szellemes muzsikát. A Rossini-trió bebizonyította, hogy nem sokaság, hanem az invenció teszi hitelessé a színpadi zenét /is/.
Kiváló előadás, pompás szórakozás kettő éves kortól az aggastyánokig... Szombatonként gyermek zsivajtól lesz hangos a 2-es villamos !!! |
|
|
|
|
HÓKIRÁLYNŐ / Goda Gábor / Várszínház Ápr.23. 10.30 és 15 óra |
|
Annyi alternatív és avantgard után Goda Gábor és nagyszerű csapata, az Artus most táncos mesével lepte meg a gyermekeket. Andersen nyomán: hógombócfejű egerekkel, csodaszép jégszívű Hókirálynővel, pirosruhás Lánnyal, aki nekivág a világnak és minden akadályt legyőz. Persze ebben sokan segítenek, varjú-pár, rablólány és egy egész rénszarvascsalád. Gyönyörűség és ötletek tobzódása jelmezben, képben, pantomimben és táncban. Lehetne kicsit gyorsabb, de hát a gyerekek és mi is szívesen néztük minél tovább. A zene sokat húz vissza, a primitív motívumok ezerszeres ismétlése igen fárasztó---, amikor viszont Kiss Erzsi variál rá, azonnal érdekessé válik.
Igazi családi kikapcsolódás és törpék öröme, Artus-ék világszínvonalán. |
|
|
|
|
|
|