FILM: MAGYAR

     2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008  2007 2005-2006  2004-2003

 


2 0 1 7


Hetedik alabárdos
             8
Pappa Pia
                       100

A tökéletes gyilkos            9
Brazilok                         100
1945                            1000!!!   
Kincsem                           99
Az állampolgár                100


AJÁNLÁSOK    2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008  2007 2005-2006  2004-2003

 


2 0 1 6


Sohavégetnemérős            
8

A martfűi rém               100!!!
A pofon - Joczó              100
Tiszta szívvel                 100

Éjszakai festés  
               10
Paperworld                    100
Zero
                               8
Félvilág
                          10


AJÁNLÁSOK    2014  2013  2012  2011  2010 2009 2008  2007 2005-2006  2004-2003

 


2 5 0 1

Hajnali láz                        10
Szerdai gyerek                  10
Veszettek                          8
Víkend                              8
Saul fia                         1000     fekvő 8-as: plusz végtelen
Melegek a hideg...            10



AJÁNLÁSOK  2014  2013 2012  2011  2010   2009   2008   2007   2005-2006  2004-2003  

 


2 0 1 4


Friss hús     Betonzaj        10
Van valami furcsa             10!
Senki szigete                    4
Utóélet
                            8
Fehér isten                  Nulla
Ítélet Magyarországon      10
Fekete leves    
               7
Viharsarok                       9
A berni követ                   8


A J Á N L Á S O K  2012    2011    2010    2009    2008    2007   2005-2006   2004-2003

 


2 0 1 3

Regina                       10
Aglaja                         9  
A nagy füzet              10!!! 
Isteni műszak            100


HETEDIK ALABÁRDOS                         Vékes Csaba                        magyar film
 

Körülményes az indítás, túl van magyarázva minden. Pedig az alabárd-zuhanás ígéretes po-
énként nyitná a sztorit. Túl sok az egyébként eredetien izgalmas  Bánki Gergely, töpren-
rengéseiből a harmada is elég lenne. Hát még amikor  Vékes Csaba  színházimádó tirádáit
hallatja rogyásig...
Ám mindez bocsánatos, amikor az egytől-egyig telitalálat karakterek megjelennek. Ujlaky
Dénes,
a tompára alkoholizált Nagy Öreg,  Murányi Tünde, a bukott színházi Notre Dame,
László,  a rezzenéstelen arcú ügyelő.  Ónodi Gábor  epizodistának egy szava
mindenképpen megmarad: "...bedughatom?",  Pálos Hanna újdondászi gyorsreagálással ve-
tődik a kisvárosi celeb Othello nászágyába.
A rendező íróként akkurátusan bonyolítja a sztorit,  bennfentes dialógusai jól ülnek, leg-
nagyobb erénye a bátor színészválasztás.  Dióssi Gábor TTT, a rettegett kritikus maszkjá-
ban remekel,  Mohai Tamás  platina szőke törtetője PÓThellóként is imponálóan hisztizik.
Csúcsjelenet  a riválisok gyilkos verekedése,  Nagy Ervin, mint hájas húzónév szívatásban,
bunyóban, filmszínészi munkában egyaránt nagyszerű.  Bezerédi Zoltán a hajdani Gőzfür-
dő Igazgatóját kelti  hatványozottan életre,  fájóan igaz jelenkori karikatúra. Méltó párja
a szimpatikusan korrupt Polgármester, kétarcú figurájában  Ruszina Szabolcs  nagyot fut.
Sárközi-Nagy Ilona  bűvölő szépségben, fondorlatos mimikában  ígéretes új színt jelent a
a hazai filmhősnők galériájában.
Az alabárdos slemil,  Bánki Gergely pattogó ritmusú játékkal dicsőül meg a címszerepben,
noha ilyesmi, sajnos, csak "tízezer évente" történhet meg. Legközelebbi filmjében  Vékes
Csabá-
nak csak egy  kérlelhetetlen dramaturgot kell még találnia, filmes pályakezdése így
is figyelemreméltó.
Fokozatosan belelendülő, egyre komikusabb színfalak mögötti történet, csattanós befeje-
zéssel. Színháziaknak, színházfüggőknek, színházdroggereknek kötelező!!!

PAPPA PIA                                  Csupó Gábor                                  magyar film
 

Hiába húzták le  a műfajfóbiában szenvedő firkászok,  minden ízében nagyszerű zenés film-
nek örülhetünk. A sztori jelenidejűsége húsbavágó: éppen hasonló ingatlanpanamák miatt
dúlják szét a csodás Római-partot.  Divinyi Réka  forgatókönyve  változatos fordulatokkal
követi a beruházó tőke és a civil ellenállás  látszólag kilátástalan harcát. A cselekmény ép-
pen annyira reális,  amennyire ez egy zenés kommerszfilmtől elvárható,  a karakterek meg-
rajzolását azonban jóval nagyobb igényesség jellemzi.
A Godfather Wizy,  Stohl András  imponálóan árnyalatgazdag,  elementáris alakításában ra-
vasz, cinikus ellenfél, arcátlan kivagyisága  egyből a háromgenerációs csónakház-tulajdono-
sok mellé vezérli szimpátiánkat.  Nagy Feró  erőtlenül játszott,  ám énekkel, személyesség-
gel mégis ütős, hajdani kóborzenész Nagypapi,  az Apa menő hivatalosság,  Tomi, az unoka
szintén zenész világcsavargó,  akinek haveri köre és zenekara biztosítja  a kritikus ellenálló
tömeget.
A film legnagyobb erénye  a múlt és jelen magyar örökzöldjeiből alkotott  zenei kollázs. A
"Kell, hogy várj"-tól, a "Nem leszek a játékszered"-en át  a "Most kéne abbahagyni"-ig  régi
slágerek sorakoznak, melyek mellett a jelen sikerein kívül még  eredeti számok is hallható-
ak. A betétek ügyes dramaturgiával illeszkednek a történésekhez,  kiválóan hangszereltek,
(Rakonczay Viktor) és ami a legfontosabb, nagyszerűen éneklő színészek,  valamint sodró
erejű kórusok által szólalnak meg.
A hatalmas stábot  Csupó Gábor kiemelkedő rendezése irányítja, a casting, a szervezés, a
jelenetezés a legmagasabb szinten professzionális, Tóth Zsolt kamerája veszett ritmusban
pergő látványt teremt. Egészen elragadó a vágás, a dalok vizualitását bőkezűen válogatott
szemszögek dinamizálják . Mind a 16 betétszám más és más közegben szólal meg, az éneke-
sek plánjai mellett villanásnyi vágóképek fűszerezik,  így például mindössze néhányszor ug-
rik be a lézererősségű  Magyar Attila, Sáfár-Kovács Zsolt, Stubnya Béla-vokál.
A szűkebb társaság és a nagy tuttik koreografálása  Seres Attila  pompás munkája, melyet
a táncosok kirobbanó energiával, vulkanikus lendülettel realizálnak. Nem hallgatok rockze-
nét, nem kenyerem a könnyű műfaj, de hát Stockhausenre nem lehet táncolni,  pedig az
az életbenmaradás alapkelléke. Dübögött is a padló lábaink alatt a moziban...
Jól megírt szerepében Mara,  bennfentes titkárnőként,  talán kicsit  túl keményre sikere-
dett, ám  Ostorházi Bernadett  privátban és szerelmesként szimpatikusan emberi tud len-
ni,  játéka, éneke, mozgása  egyaránt megnyerő.  Kováts Vera  hetyke villogása emlékeze-
tes,  Mózes András Tibója keményen rajzolt figura,  Miller Dávid a kisfiús Petiként tűnik
ki szuggesztív létezésével.  A gyújtópontban  Szabó Kimmel Tamás  briliáns alakítása fény-
lik, lehengerlően hiteles,  mimikája hihetetlen /azok a szemek!!!/,  éneklése, előadásmód-
ja a legesetlenebb dalocskába is váratlan emberi tartalmakat képes sűríteni. Van egy sztá-
runk a javából!
A Pappa Pia  a második évtized  Made in Hungáriája,  ifjúnak, aggnak  egyformán vonzó, a
nagyközönség  százszázalékos kedvence,  a magyar film újabb,  minden fanyalgást elsöprő,
fantasztikus sikere.

1945                                        Török Ferenc                                    magyar film
 

Fenyegető szörnyként, a falusi állomásra lassan gördül, fekete mementofüstöt okádva a
424-es mozdony.  Sok idő eltelt  Lumiere-ék óta, kicsit mégis megborzongunk.  Két láda és
két ünneplőbe öltözött ember, egy rabbi és egy fiatalember érkezik.  Znamenák István, az
állomásfőnök rosszat sejt:  visszajönnek a zsidók?  Biciklire pattan,  viszi a hírt  a polgármes-
ternek, míg a két férfi, a ládákat vivő kocsit követve, gyalog indul az órányira levő falu felé.
Lagzira készül a falu, éppen a polgármester fia nősül, aki 44-ben megkapta az elhurcolt Pol-
lákék illatszertárát.  A szállítólevelek szerint kozmetikumok vannak  en gros a ládákban, fel-
tör a félelem, a két embert a volt tulajdonos küldte előre.
Rudolf Péter  hitlerbajszos, izzadón kopasz, billegő járású kövér,  fizikai és színészi átalaku-
lása elképesztő. Erélyesen szervezi a védekezést,  míg a lovaskocsis menet, méltóságteljes
lassúsággal halad a falusiak ijedt tekintetétől kísérve. Van mitől félni a helybélieknek, a de-
portáltak házát, ingóságaikat kapták meg. A mereven kemény  Szirtes Ági azonnal el is rej-
ti az ezüst evőeszközt meg a többi harácsolt tárgyat, legalább az maradjon meg, ha a házat
vissza kell adni.
Szántó T. Gábor  elbeszélése biztos alapja  a forgatókönyvnek,  nagyszerűek a karakterek,
hatásosak a dialógusok, az eizensteini  párhuzamos történések fokozódó feszültséget ger-
jesztenek.  Török Ferenc  castingja tökéletes, a legkisebb vasvillás parasztasszony is hite-
les.  A vékonybélű,  apailag lebénított vőlegény,  Tasnádi Bence  öntudatra ébred,  nem
kell az aljas módon szerzett üzlet és a házasság sem,  váratlanul világgá megy. Kustár, a zú-
zott arcú  Szarvas József, aki feljelentőként szerzett házat, bűntudattól gyötörve alkohol-
ba menekül.  A cselekmény három órányi, a film kettő, majdnem real time zajlanak az ese-
mények.
Ragályi Elemér kamerája a nosztalgikus szürkék helyett kontrasztos fekete-fehérben tart-
ja a látványt,  azonban az élfények sem élesebbek  az arcok fehérségénél. A parázs fölött
remegő lég vibrálásán át fényképezi az utcát,  kameramozgásai adekvátak, mestermunkája
hatványozza  a nagyszerű rendezői munkát.  Szemző Tibor zenéje  torokszorító effektjei-
vel és a végső sirató dallammal teremt döbbenetes akusztikai teret.
De hová viszik a ládákat és mi lehet bennük? A pogromra gyülekező bikacsökös falusiak sö-
tét árnyként követik a poroszkáló lovaskocsit. A félelmetes alakítást nyújtó Rudolf Péter
polgármestere minden eshetőségre készen, gátlástalan aktivitással mozgatja a szálakat.
A drámai szerepkörre érő  Sztarenki Dóri  most mezítlábasan fut nagyot, cserbenhagyott
menyasszony, aki Öldöklő Angyalként áll lángoló bosszút.
Több színház játssza a  Mi osztályunk-at, a lengyelek  már filmben is szembesültek gyilkos
bűneikkel: Ida, végre nálunk is megtört a hitvány hallgatás jege.  Török Ferenc  rendkívül
erőteljes, minden másodpercében lenyűgöző alkotása, ha témájánál fogva nem is fog min-
den magyarnak tetszeni, bizonyára elindítja a szégyenteljes felismerés fájó folyamatát.
Órák alatt drámai változások, kitörés, bosszú és halál,  tragédia a hármas egység jegyében.
És a vonat kipöfög  a pályaudvarról, fekete füstje  auschwitzi mementóként  sötétíti el az
eget.

A TÖKÉLETES GYILKOS                   Pacskovszky József                  magyar film
 

Még hogy megtört a magyar filmek sikerszériája?!?  Az ostobák nem veszik észre, hogy ez a
film más műfajú, mint az akciódús Tiszta szívvel, vagy a valós bűnügyi Martfűi rém. Olyan,
mint a nyomozócsoportos skandináv krimik,  aprólékos kutakodás az igazi tettes után. Van
súlya, atmoszférája, épkézláb sztorija.
Egyetlen tehertétel a főszereplő nyomozó megjelenítése, László Zsolt színpadon erős, já-
téka is jó,  de arca egészen más karaktert jelez.  Nem baj, hogy drogos, az se, hogy öreg,
de lehetetlen azonosulni vele. Mégis valahogy hőssé kell válni,  úgy ahogy Harry Hole Nes-
bonél, így csak egy ellenszenves roncsolt fizimiska. Hát nincs más széles ez országban? Már
hogy ne lenne, ajánljunk?!? Nem kéne mindig a "bevált" sablonokhoz ragaszkodni...
Telitalálat viszont két pompás nőfigura. A rég nem látott  Rudolf Teréz  harminc év múltán
nagy ajándék, keserű mimikája, tragikus kitörése nagyszerű.  Hőrich Nóra Lili  már a a Pa-
repülők-ben feltűnt, azóta beérett,  védhetetlen szuggesztivitású, rendkívül érzékeny, ki-
tűnő játékkal válik a film izzó gyújtópontjává. Nemcsak szép, változékonyan izgalmas is, kár,
hogy szinkronizálták,  természetes hangvétele  lenyomta volna  a férfiszínészek  színpadias
beszédmódját. (Azok a szóvégi, ropogtatott mássalhangzók!), kivétel a tökéletes hitelessé-
gű  Nagypál Gábor.  A másik, szomorúságra okot adó tény:  ezek a férfiak  jó 15-el többet
mutatnak koruknál lepusztult homeless tekintetükkel,  alakjukról meg szó se essék...  Sze-
rencse, hogy kedves színésznőink nagyon is adnak magukra, legyenek ők a példaképek!
Ne hallgassunk hát a kritikusbaglyokra, nagyon is helyén van ez a film, Pacskovszky József
könyve és rendezése kitűnő,  Hőrich Nóra Lili  pedig egy szívderítő felfedezés!

KINCSEM                                   Herendi Gábor                                 magyar film
 

Semmi magyarkodás, semmi hungaricum,  ez a gyerekkorában kisemmizett  Blaskovich báró
személyes konfrontációja  az apját megölő  Oettingen tábornokkal.  A negyvenes aranyifjú
halmozza a kudarcokat, csak a nők terén sikeres,  furcsamód érez rá  a zabolátlan kétéves
kanca, Kincsem képességeire, zegzugos úton végül hozzá kerül, az apjától eltanult módon
sikerül nemcsak betörnie, de elképesztő gyorsaságú versenylóvá is nevelni.
A rendező és Hegedűs Bálint  fordulatos cselekményt épít, tombol a Victor Hugo-i roman-
tika, szerelme természetesen a tábornok lánya lesz, riválisa a régi barát, de felbukkan min-
den izgalmas kellék, titkos alagúttól  az elorzott csodareceptig.  Nagy Gábor  látványvilága
illúziót keltően  mutatja meg  az Opera,  az udvari bál és első legjobban a lóversenyek kör-
nyezetét, a bécsi utcaképben még a félkész  Dóm-kupolának állványzata is hiteles. Nagyvo-
nalú kompozíciók, meggyőző kiállítás,  melynek erejét tovább fokozza a  Bárdosi Ibolya pa-
zar jelmeztervezői munkája.  A fantasztikus  Petrik Andrea  szürreál vonalú kalapjai, vörös-
ben tobzódó ruhacsodái varázserejűek,  de külön ki kell emelni  Nagy Ervin rusztikus bőr-
szerelését, lilásbarna bőr/!!!/ cilinderét és a mindent takaró fekete látcső-szemüveget.
Herendi Gábor  fölényes biztonsággal vezényli a grandiózus jeleneteket, castingja kápráza-
tos,  színészvezetése hibátlan.  Kis villanásokban  olyan színészeket csodálunk, mint  Lázár
Kati,  a csavaros eszű  Scherer Péter, a  jóízű jóbarát  Gyabronka József. Az ellenoldalon
Gáspár Tibor  gentleman gonosz,  Keresztes Tamás egyre taszítóbb intrikus,  Fekete Ernő
elegánsan visszafogott Ferenc József.
A szerelmi bonyodalmak és a párbaj izgalmait semmissé teszi Kincsem első versenyének kö-
zeledte.  Az edzéseredmények biztatóak, még  Kovács Lehel  világelső zsokéját is meggyő-
zik. Az első sikert egyre fontosabb derbyk első helyezése követi, az intrikákkal, magánéle-
ti kilengésekkel párhuzamosan élhetjük át a lóversenyek izzó feszültségét. Az operatőrök,
Gulyás Buda, Szatmári Péter és Tóth Zsolt  teljesítménye fenomenális!  Vágta közben kö-
vetik, közelképben, felülnézetben, nagytotálban egyaránt lenyűgözően rögzítik az esemé-
nyeket. Kiegyensúlyozottak, arányosak az enteriőrök, vonzóak a természeti képek. A ver-
senyek belső lüktetése hatványozódik az egész film tempójában, amely egy pillanatig sem
engedi visszaesni a néző figyelmét.
A dicséretesen visszakarcsúsodott   Nagy Ervin  meglepően férfias, bár alakításának meg-
határozó erénye inkább az antimacsó érzékenység, empátia megjelenítése, a kételyek és
elbizonytalanodások  mesteri ábrázolása.  Operatőri bravúr, hogy általában élettelen sze-
mét legtöbbször jótékony árnyék borítja,  ám a gesztusok élénksége és a határozott dek-
lamáció pótolja ezt a hiányt.
A Reveláció, a Csoda:  Petrik Andrea.  Színpadon , filmben eddig is meghatározó volt, de
most delejes gyújtópontként uralja a produkciót. Nem egy fruska, nem egy széplány, ma-
ga a Nőiség Kvintesszenciája,  a Femme Fatale, a Végzet Asszonya. Nem egy arc, nem egy
csábos alak,  - ezerféle tekintet,  jelenetről jelenetre változó jelenség.  Minden premier
plan más, közönyös, durcás, érdeklődő, ravasz, vagy éppen mohón vágyakozó, fölényesen
cinikus, gúnyosan lenéző.  Szépsége gránitba vésett, mosolya lézersugarú, ellenállhatatla-
nul uralja érzelmeinket.  Persze a csodaló  Kincsem,  persze a vakmerő vágták és poétiku-
san lassított himnikus befutók, de a film érzelmi kincsestárát a csodálatos  Petrik Andrea  
lenyűgöző figurája rejti.
Bravúr, Világsiker, a magyar film újabb nagy ünnepe! Nincs korhatár és nincs határa az uj-
jongó lelkesedésnek,  Herendi Gábor  és stábja amerikai profizmussal, európai hozzáállás-
sal, művészfilmek szintjén igazi közönségfilmet alkotott.

AZ ÁLLAMPOLGÁR                          Vranik Roland                          magyar film
 

Családját kiirtják Afrikában,  hazánkban  honját keresi,  dolgozik, lakik, él,  barátja a sarki
hentes, csak a bevándorláshoz szükséges  magyarság-vizsgán bukik el folyvást. Ostoba, ne-
vetséges ez a "vizsga": száz magyarból jó, ha egy le tudná tenni... /"Beszéljen a magyar hu-
manizmusról!"  "Mi a magyar jogalkalmazás lényege?" - és így tovább...  Gyalázatosan  hülye
kérdések, fennhéjázó hozzáállás, provinciális hungarikumok.
De dr.Cake-Baly Marcelo,  aki önmagát játssza a filmen, nem adja fel.  Tanárnőt és szerel-
met talál, a tudásleckék légyottba torkollnak. A már nyugdíjas pedagógus otthagyja vérszí-
vó nagyfiait, az idillt azonban igencsak megzavarja a lakásban ideszült gyermekével bujkáló
iráni fiatalasszony.
Máhr Ági  csodálatos sugárzású alakításában  kibékíthetetlen ellentmondások találkoznak.
A sorstársát segíteni akaró férfi,  állampolgárként elvenné a kismamát, de hát "akkor én a
tanú leszek?" " és a gyereket a nevedre veszed?"- horgad fel a feudálkispolgári mentalitás.
Csupa ostoba elő- és utóítélet!  Egy menekült tudja, semmit sem számít a "papír": csak ez
az egyetlen megoldás. Ám az ízig-vérig magyarember máshogy látja ezt. Ráadásul államunk
is késlekedik  a sikeres állampolgársági vizsga ellenére:  a gyönyörű szerelmi történetet a
sorstragédia szele érinti meg.
Vranik Roland  témája, könyve,  rendezése a legmagasabb szinten valósul meg, konfliktus-
érzékenysége, filmes látásmódja tökéletes. Hiteles a színészvezetés,  a kisebb szerepek is
pontosan ülnek,  de még fontosabb, hogy a kérdések felvetése  hosszú elemzést követel
meg,  tisztázó viták sorát kívánja  a napjainkban  egyre kínzóbb probléma.  Miért vagyunk
ennyire szűkkeblűek? miért félünk mindenkitől? Netán magunkat látjuk bennük? Vagy csak
a gengszterpolitika éleszti szunnyadó ellenérzéseinket?  Háromszor voltam üldözött, - sze-
rencsére nem ebbe a mai országba kellett érkeznem...
Ezért nézze meg mindenki.  Nem baj, ha berzenkedik is utána.  Hátha gondolkodni is fog.

A MARTFŰI RÉM                               Sopsits Árpád                           magyar film
 

A véres jelenetek nem érdekelnek,  nem néztem.  Annál inkább érdekelnek a nyomozás iz-
galmai, a bűnös és az ártatlanul elítélt indítékai,  na meg az 56 utáni évtized  fullasztó leve-
gője.  Sopsits Árpád  forgatókönyve,  a dokumentumokból kiindulva, gyűrhetetlen anyagot
szőtt a sokszálú történésből.
A sorozatgyilkolás örvényeibe hulló kéjgyilkos frusztrált egója, az érzelemmentesség hideg-
sége alatt lappangó tomboló ösztönvilág tökéletesen tükröződik  Hajduk Károly  merev mi-
mikájában,  melyet csak az akasztófa alatt színez egy fölényes mosoly. A másik fantasztikus
telitalálat  Jászberényi Gábor, fénytelen bádogszemei,  a tétova mozdulatok, a totális szí-
nészi azonosulás elementáris erővel tükrözi a bűntudat és a beletörődés fagyos poklát.
Balsai Móni a szörnyű valóságra rádöbbenő feleségként,  Szamosi Zsófia a mindvégig kitar-
tó testvér szerepében jelzi a két férfi minimális emberi kapcsolatait.
Nálunk nincsenek sorozatgyilkosok!, a főelvtárs adja meg a csapásirányt, de még ő is páni
félelemben él, csak a  WC poloskamentes terében  mer beszélni.  Az 56 utáni tisztogatást
megúszó Nyomozó tudja,  hogy az elítélt ártatlan,  a nyilvánvaló ellentmondások  hét évig
kínozzák.  Anger Zsolt alkoholba menekülő, két tűz közt őrlődő figurája pompás karakter-
remeklés,  ahogy a végre  igazi jellemábrázoló föladathoz jutott  Trill Zsolt  is érzékletes
játékkal hozza a karrierista ügyészt.
Az igazságkereső fiatalságot  a sugárzó szemű   Bárnai Péter  képviseli,  lendületes gesztu-
sai és a forgatókönyv írója által bravúrosan átkötött tiszai búvárkodások imponáló aktivitá-
sát dicsérik. A professzionális casting  a legkisebb szerepek esetében is mesteri,  Sopsits
Árpád  
csalhatatlan biztonsággal mozgatja  a nem mindennapi kihívásokat  derekasan álló
együttest. A fekete alapon artisztikus élfények, változatos beállítások , vészjóslóan vissza-
fogott színek teremtik meg a bűnfilm atmoszféráját, Szabó Gábor operatőri munkája csak
ámuló felsőfokokkal jellemezhető. A falu kihalt utcái, a gyári belsők, a nyomasztó helyszí-
nek minden szélsőség nélkül kifejezőek,  a lepukkant rendőrségi miliő kontrasztja  a már-
ványfalú párttitkári toalett.
Ne kifogásolja senki a borzalmakat, nem muszáj nézni, másodpercekre nyugodtan lehuny-
hatjuk a szemünket,  a rettenetes képek viszont a thriller nélkülözhetetlen kellékei. Vé-
gül is igen kevés van belőlük, annál nagyobb hangsúlyt kapnak a diktatúra közegének jel-
éegzetességei. Az izgalomkeltés feszültsége pontosan arányos a társadalmi korrajzhoz ké-
pest.
Érdemes volt kivárni  a lehetőségeket,  Szabó Gábor  kameráját,  a technikai apparátust
és a nagyszerű szereplőgárdát, az író-rendező  Sopsits Árpád  filmje, túl a közönségsike-
ren, méltón képviseli majdand külföldön a magyar filmgyártást, még az Oscaron is.  2016

SOHAVÉGETNEMÉRŐS                        Tiszeker Dániel                      magyar film
   

A Cseh Tamás koncert-film után nagyon bíztunk  Tiszeker Dániel-ben, az az anyag zeneileg
nagyságrenddel fajsúlyosabb volt,  ám a bizonyítás  a jó ötlet és az eminens casting jóvoltá-
ból sikeresnek mondható. Hét fiatal pár ismerkedését követjük, címükben a szituációra va-
lamelyest hajazó Wellhello slágerekkel körítve.
A balatoni hajnalban a lebilincselő játékstílusú  Ötvös András  ismeretlen lánnyal, (Trecskó
Zsófia)
acélos csuklókötésben ébred, a kényszerhelyzet kimenetele bizonytalannak ígérke-
zik,  talán a pacekba nyomott lángos jelent némi reményt.  Három lány indul párkereső ol-
dalon szervezett randira, a szolid  Molnár Nikolett-nek csak egy "begel" nevű/?/ fánkocska
jut, az érzéki domina,   Roszik Fruzsina  elmenekül  a könnyesen verselő udvarló elől. Kis-
lányos  az ijedten fülelő,  bájos  Zsigmond Emőke,  Molnár Gusztáv  félelmetes karizmával
vezeti elő káprázatos követelmény-monológját.
A zenekar közben turnéra száguld,  Fluor  kedvesen hiteles, a  banda rátermetten szekun-
dál. Ők is útba ejtik a híres lángos-standot,  Csombor Teréz szigorúan harapós  Ica nénije
csak hozzájuk aztán igazán tud mosolygósan kedves lenni. Kidolgozottak a jelenetek, nagy-
szerű a színészvezetés, a dialógusok lehetnének rövidebbek,  ennyire nem kellene életsza-
gúnak lenni.  Ez sokszor bénítja az egészséges tempót,  pedig a mesteri vágás  pattogó rit-
must sugall.
A csemegepult mögött vonzó lányka, Orosz Ákos rá is indul, közben fejben lejátssza a kap-
csolat jövőbeli stációit. A robbanékony hisztérika  Hartai Petra temperamentumos viselke-
dése rémületes, színészileg fantasztikus teljesítmény!  Sztarenki Dóri  most is betonzajos
lendülettel fut, facebookon lekövetett intimitásait  Lábodi Ádám próbálja hódításra hasz-
nálni, a vesszőfutás végpontján  Rózsa Krisztián  masszív rendőre Őriz és Véd.  Végre egy
vidéki város,  Debrecen a színhely, a széles főutca Champs Elysée-jén zenekarok, artisták,
kiülős helyek közt rohan  Pataki Ádám  kamerája,  befogva a napsütötte panoráma teljes
szépségét. És még a villamos is Wellhello-san kúszik tova...
Rainer-Micsinyei Nóra és Tolna Hella nem hagyják cserben gipszben szenvedő barátnőjü-
ket, online jelentkeznek a Volt Fesztiválról, valahogy egy fánksütő fiú is bekapcsolódik, a
meglepve tűrő  Mészáros Blanka  tízperces premier plánban villantja fel ezerarcú mimiká-
jának szédületes csodáját.
Mosolygunk, nevetünk a mindannyiunkat jellemző botlásokon,  élvezzük a húzós zenét, át-
éljük az izzó koncert-hangulatot és még a stáblista is tartogat meglepetést, az alkotókat a
szőke bombázó  Edvi Henrietta sugárzó mosolya öleli körül.   Tiszeker Dániel  filmje nem-
csak ifjúsági csemege, új szín a magyar filmek meglepően gazdagodó palettáján.

A POFON - JOCÓ           Dési András György - Móray Gábor              magyar film
 

Az outsiderként indult  szerző-rendező páros első két kisfilmje  egyedülálló remeklés. A to-
vábbiakban már filmgyári háttérrel dolgoztak, a hajszolt eredetiség és a színészi munka visz-
szaesése középszerű alkotásokat eredményezett. Ez a kettő mindennek ellenére beírta ne-
vüket a magyar film aranykönyvébe.
A sárhányón tükröződik az elsuhanó utcakép.  Csukás Sándor  már az első beállításokkal bi-
zonyítja klasszisát,  a fölényes szerencselovag és a hajléktalan párbeszéde  tömény izgalma-
kat sejtet. A lágymányosi Duna-part holdbéli tája borzongató háttere az egyre furcsább di-
alógusnak.  Mucsi Zoltán és Anger Zsolt kora kölyökkorukban meresztgetik oroszlánkörme-
iket, a rendezés tizedmásodpercnyi pontossággal realizálja a pompás textust. 2002, a video
előtti boldog celluloid-idők... A nappali fény mesteri derítéssel rajzol nagyszerű portrékat,
az előtérben és a távolabb álló figura  árnyaltan képezi le  a sűrűn változó  erőviszonyokat.
Első filmjükben  Dési András György és Móray Gábor  az ütős ötletet  kiváló forgatókönyv-
vel, hibátlan tempóval bontja ki. Elsőfilmes mestermű!
Szerencsésebb lett volna az edzőtermi képsorral indítani, a disznótoros poén-cunami után
nehéz fenntartani a feszültséget.  Tóth Joczó  a nevét címében viselő filmben páratlan je-
lenléttel, nüanszokból épített, fergeteges komikummal teremti meg  az utóbbi húsz év leg-
markánsabb monológját, melyet a példásan ellentartó, hitetlenkedő  Mucsi Zoltán  faarca
ellenpontoz. A kis-zsaru Háry János fékeveszett meséjében  hasfalszaggató humorral alkot-
ja meg fabula-univerzumát, látszólagos eszköztelensége  hangváltások, mimikai bravúrok ar-
zenálját rejti.  Kár, hogy az éppen akkoriban megroppanó hazai filmgyártás  nem használta
ki a fenomenális színészben rejlő lehetőségeket.  Ha csak ennyit tett volna a nagyszerű al-
tópáros, ez is elég a legmagasabb fokú elismeréshez és a megkülönböztetett figyelemhez.

TISZTA SZÍVVEL                                Till Attila                                 magyar film
 

Esztétikai fasizmus:  A szépség, ügyesség, a fiatalság egyáltalán nem píszi imádata,  minden
tudati erőlködés ellenére, sajnos ösztönösen munkál bennem.  Ezért az első perc nagyon
kínos, tömegverekedés a nyomik otthonában, apokaliptikus látvány.
Aztán a két fiú története emberi és átélhető, a fogyatékos élethelyzetéből bérgyilkolással
kitörni igyekvő, extűzoltó Rupaszov megjelenése  egyből sűrű izgalommal telíti a történése-
ket.  Elhagyott parkolóban várja gengsztereket, rövid tűzpárbajban végez velük. Megbízója
a rivális drogdíler,  a négy mínusz egy kutyáját futtató  Dr. Vitanovics Dusán  karizmatikus
megszemélyesítésében sátáni háttéralakja a filmnek.  A fiúk laza asszisztensekként szállnak
be a buliba, mely a pénzen túl az életrevalóság próbáját is jelenti. Till Attila forgatóköny-
ve  mértéktartó dramaturgiával fogja össze a szálakat,  megismerjük Rupaszov múltját és ki-
látástalan érzelmi jelenét,  Zolika dilemmáját az életmentő operációt illetően, néhány kép-
-ben a járni tanító ápolók  sziszifuszi munkáját.  A rendezés kifejezetten imponáló,  szeren-
csére szó sincs a balga ítészek hiányolta "realizmus"-ról, natúrbrutál váltakozik veszett pisz-
tolypárbajok szürrealizmusával.
Micsoda helyszínek: a töltéses Duna-part, a maffiózó villája,  avagy a Bazilika tere azzal a hi-
hetetlen szuggesztivitású kerekesszékes gyilkossággal.  A szálak mesterien végigvezetve, így
a játszadozásra szolgáló tűzoltópalack, mely a végjátékban stratégiai fontosságot kap. A fiú
rajzai tagolják a cselekményt,  előre vetítik, színezik,  kommentálják az eseményeket. A de-
réktól bénult  Fenyvesi Zoltán tiszta okossága, ritka mosolya beragyogja a vásznat, apollói
felsőtest és hatalmas lelkierővel viselt mozgáskorlátozottság.
Annyival könnyebb  Fekete Ádám-nak,  hogy csak a járása kacska,  szelleme éles,  humora
sziporkázó, máris szállóigévé nő a folyóparti kirándulás monológja:  "Ez a Természet?!? A bo-
torkálás a sáros susványosban, itt a sásban?!? A vágy elérhetetlen titkos tárgya Danis Lídia,
mennyi csodálatos színésznőnk rejtőzik ismeretken homályban?!?
A fegyveres akciók őrületein között  a megindító poézis jelenetei.  A fiúk szarkazmusba rej-
tett tragikuma,  az ápolónős buli fájdalma szeretetéhsége.  A műlábon odatámasztott Rupa-
szov csöndes kudarcba fúló randevúra várakozása,  az esküvői felköszöntő tragikomikus szo-
rítása. Thúróczy Szabolcs, annyi fantasztikus figura magalkotása után,  ambivalens szerepé-
ben  a magyar filmszínjátszás legnagyobbjai  közé emelkedik.  Rezzenéstelen arccal gyilkol,
az utolsó pillanatban retten vissza barátai megölésétől, szerelemre vágyik, minden erőfeszí-
tést vállal, kocsistól veti le magát a felüljáróról, de az utolsó lélegzetvételig küzd életéért:
végtelen ellentmondások hányunkat is jellemző emberi halmaza...
Ami jó a nyugati kommerszben,  ami jó az európai zsánerben, amit szerzői filmjeinkben sze-
retünk, bravúros kevercs, amellett még kérlelhetetlenül igazságosztó, egyértelműen humá-
nus, keménysége ellenére mégis a remény optimizmusát sugározza, Nagy Film!
A forgalmazó félvállról veszi a propagandát.  Sehol egy szórólap,  pedig többoldalas leporel-
lót kellene nyomtatni a filmben láthatóm nagyszerű grafikákkal!!! /Ki is a szerző?!?/

 
ZERO                                     Nemes Gyula                                      magyar film
 

A mézgyár lenyalt frizurájú igazgatója,  Kovács Krisztián  nem hajlandó  még több E17-tel
szennyezni a terméket, triciklire pattan, elvonul az erdőbe méhésznek. Abszurd groteszk
stílben, pompásan muzsikál a film, az állatvilág nagytestű szekcióját  egy szarvasmarha kép-
viseli. Persze hogy szerelem is akad, a nagyhatalmú multi mobiltulaj  kalandra vágyó lánya
lelkesen követi depressziós hősünket.
Közös témájuk a méhek világa,  mézszínű fényben erotizálnak,  nem sajnálva meztelen tes-
tükről a mennyei mannát.  Martina Krátká bűbájos alakját belepik a méhek, de még a fül-
bevalója is  egy kedves méhecske.  Nemes Gyula  és az operatőr  Dobóczy Balázs  poéti-
kus érzékenységgel  a magyar filmtörténet  legeredetibb, legszebb  szerelmi jelenetét al-
kotja meg.
A közeli mobiltorony sugárzása elpusztítja a méheket, a szelíd remeték bosszút esküsznek.
Anarchista eszméikhez egyre többen csatlakoznak, kitör a forradalom. Elsötétülnek a váro-
sok, kihunynak a fények, leáll a közlekedés, bedöglik az internet. A TV-t is csak lábbal haj-
tott generátorral lehet életre kelteni,  a lázadók fegyvert is szereznek,  szétlövik a békés
vásárlókat, felrobbantják a hivatalokat, kiégnek a plázák.
Dühöngve lőnek célba a híres politikusok dinnyére tűzött fotóira, Putyintól Merkelig mind
megkapja a magáét,  csak a mi szeretett kis vezérünk ússza meg,  a cenzúra golyóstollal ki-
satírozza nemes vonásait.  A kék fényben derengő multivilág megadja magát , a mobiltársa-
ság igazgatója bevezeti a postagalambos kommunikációt.
A beporzást szorgosan végző méhek és egyéb rovarok nélkül kipusztul a növényvilág, nincs
mit enni, vége az Ember vandál évezredeinek.  Az apokaliptikus látomást filmhíradók, doku-
ment-anyagok felhasználásával, bravúros vágással realizálja a rendező. Félelmetes montázs,
Politzer Péter  vágó mestermunkája, melyet  Zányi Tamás  hangművész akusztikai tere hi-
telesít.  Az anarchista forradalom  a biztos halálba vezet, inkább mentsük a méheket, pró-
báljuk meg megállítani az élővilág pusztítását. A Városligetben kezdjük, ha már a József ná-
dor tér elveszett.

 
ÉJSZAKAI FESTÉS                        Grosan Cristina                         magyar kisfilm
 

Biflázásban,  buliban,  vizsgadrukkban együtt töltött évek után  búcsúzóul kifesti albérleti
szobáját a három lány.  Éjszaka talán könnyebb, dumcsizva fut az idő,  ki-ki vérmérséklete
szerint dolgozgat.   Grosan Cristina  szikár pontossággal élezi a szituációkat, tömör, céltu-
datos, arányos forgatókönyvet használ. A szűk térben racionálisan keresi a nézőpontokat,
castingja meg egyenesen kitűnő!
Rainer Micsinyei Nóra keserű humorú fehér bohócként a legjelentéktelenebb pillanatból
is képes  poént csiholni,  így lesz a  "három másodperces szabály"-ból  a hullott édességet
ehetővé varázsló "tíz másodperces..." A szigorú pedantériát a nyársat nyelt Bohoczky Sára
képviseli,  persze, hogy ő fázik rá a végén, majdhogynem egyedül kell befejeznie a muszáj-
munkát.
A nem nevető, dacosan durcás nagykamasz  Barta Ágnes,  aki szuggesztív jelenléttel, aktív
játékkal figurája rejtett mélyrétegeit is érzékeltetni tudja.  Ritka mosolya sugárzó, ám sze-
mének komor villanása tragikusan tágas tudatalattit sejtet.  Cserfes és lelkes, gunyoros és
bántó, mégis valamely végtelenül szerethető bakfislélek lakozik benne.
18 percben egy mikrovilág ezer színe, Grosan Cristina kisfilmje nem véletlenül lett az egyik
legjobb a Második Friss Hús Fesztiválon.

 
FÉLVILÁG                                  Szász Attila                                     magyar film
 

Köbli Norbert  forgatókönyvének legnagyobb erény,  hogy eltávolodva a ruháskosár-bulvár-
tól, általánosabb érvényű bűnügyi sztorit alkotott.  Erőteljesen rajzolt figurák, találó szitu-
ációk, tömör dialógusok.  A szűkös anyagiakon túllépve, Nagy András ködös utcaképei, tö-
kéletesen világított premier plánok és a stílérzékeny képkivágások  százszázalékosan a múlt
századelőt idézik.  Szász Attila nagyszerű castingja, érzékeny színészvezetése és a hibátlan
ritmusú tempó újabb rendezői diadal. Közönségbarát zsánerfilmet csinál a legmagasabb esz-
tézikai igénnyel.
Még a színészileg bizonytalan  Gryllus Dorka  megfelelő, legalább tépett arca adekvát. Mé-
gis felvetődik a kérdés,  miért mindig ő?,  - rengeteg 35 körül,i féktelen tehetségű színész-
nőnk van... Néhány villanásban is meggyőző  Sándor Péter,  Bözsi szolgáló  Sztarenki Dóra,
a mindent látó pap   Hajduk Károly, kupleros Cili mamaként   Bordán Irén  remekel.
Sokfélémnek láttuk már a  Kulka János-t, de az acélszívű nagypolgár Schmidt báró szerepé-
ben újabb meglepetést képes okozni. Fagyos nézése, éles szavai, fenyegető nyugalma elké-
pesztő erejű.   Nem mindennapi  nehézségű  Kovács Patrícia  föladata,  csodaszépen buja,
végtelenül rafinált,  mégis valahogy  tiszta érzelmileg  ebben a kaotikus fertőben. Mozgása,
hangja élmény, színészi biztonsága hihetetlen.
A két nagy színész mágikus erőterében  a kis cseléd Kató csodálatos természetességgel lé-
tezik.  arca csiszolt kavics,  szemében suttogó vágy,  lényében lüktető sugárzás izzik. Óriá-
si fölfedezés!!!   Orgánumának ha tizedét használja itt,  (tudjuk, elementárisan énekel!!!),
egyszerűségében monumentális,  csak Őt lehet szeretni  ebben a történetben, de őt vég-
telenül! Döbrösi Laura!!! Tanuljuk meg ezt a nevet, filmen és színpadon előtte áll a világ.
Szász Attila  bebizonyítja, hogy első sikere nem volt véletlen, nagyon kell ő a közönség fe-
lé újból nyitó hazai filmművészetben. A  Félvilág  múltbéli, de szűkítve magába foglalja em-
berségünk, embertelenségünk minden vonását. Nemcsak a vájt szemeknek, a legszélesebb
publikumnak is szól.                                                                                          2016

 
HAJNALI LÁZ                               Gárdos Péter                                magyar film
 

Szeretjük a regényt,  elképzeltük minden sorát,  féltünk is  egy kicsit a filmtől, de  Gárdos
Péter  alkotása legszebb álmainkat is felülmúlja. Az utolsó kockáig átkomponált, mívesen ki-
dolgozott. Ami a könyvben néhány mondat, elven valósággá transzformálódik, így, már az el-
ső percben szíven üt  a tengerparton biciklijüket támasztó, süteményeket hozó svéd asszo-
nyok képe, amely a le-fel imbolygó csónakból nézve, fokozatosan bontakozik ki.
Nem fekete-fehér!  Milljom árnyalata a szürkésfehérnek,  de nem tompán sivár, pászmás fé-
nyek szabdalják,  derengő ködök lebegtetik.  Seregi László  operatőri remeklése homályos
reményt sugall, poétikus atmoszférába emeli a földön járó történetet. Hihetetlenül sok be-
állítás!  Észrevétlen részletek jutnak szóhoz,  a vasúti "Foglalt" felirat, a heringes tál, a leve-
lek. A férfiak kórháza kivilágított kubus,  a hölgyeké gömbölyded verandájú kiskastély, a pá-
lyaudvarok kedvesen régiek. A kamera a mozdony kerekei között lapul,  a várakozók bizony
háború utániak:  a korabeli filmkockák megkülönböztethetetlenül szervűlnek a képsorokba,
pedig 7, azaz Hét/!!!/ percnyi épült be észrevétlenül!
Az orvosok, a  törtmagyar  Máté Gábor  és a perfekt német  Gyabronka József  tárgyilagos
pesszimizmusát az épphogy életben maradt, 35 kilós ifjú mániákus élni akarása ellenpontoz-
za: 117 lánynak ír, feleséget keres. Fogatlan ámorózó, grafomán költő, hithű szocialista, aki
már nemk akar zsidó lenni.  Schruff Milán  szerény személyiségének átható szuggesztivitásá-
val felejthetetlen figurát teremt.  A Kiválasztott Lány,  Piti Emőke  kitűnő,  kicsit túl sok a
kényszeredett mosoly,  neki ábrándos szeme él,  sugárzó tekintete,  ahogy a telefonba be-
szél, vagy ahogy keményen odavágja: "Miért, maga ott volt?!?"
Az anyai narrátor,  Gila Almagor  a színes izraeli háttér előtt mesél,  kiteljesítve az időbeli
dimenziókat, a többi szerepben nagyszerűen kiválasztott hazaiakat látunk.  Élénk mimikával
operál  Kovács Lehel,  Ruszina Szabolcs  fotográfusa  pantomimmel.  Páll Zsolt  rettegése
maga a holokauszt iszonyata,  Tóth Anita  humánus okossága maga az emberség.
Kockáról kockára idézhetnénk  Gárdos Péter  filmjét, az első találkozás ráismerő pillanatát,
a futást az erdőben,  a "Miklós! Miklós!" kiáltásokkal közeledő lámpafényeket, a váratlan ta-
lálkozás  ölelve körbefogón védő tömegét,  a fotón elmosódó szellemarcot.  Az eisensteini
montázs iskolapéldája az esküvő - vasúti híd párhuzam,  a robogó vonat és a köröző arcok,
a megtaposott pohár és a halálugrás kontrasztja.
Bölcsen rafinált pillantásaival fantasztikus  Scherer Péter,  biblikus elszántságot vegyít öko-
nom gyakorlatiassággal, Gold Judit  regénybeli szerepét  Petrik Andrea  nagyságrendekkel
hatványozza. Hisztérikusan érvel, intrikusan ámít, sötét szobra az anyai ösztönből, szerelmi
vágyból,  vak féltékenységből gyúrt gyűlöletnek,  premier plánjai  az ellentmondásos érzel-
mek döbbenetes Szondy-tesztjei.
Seregi László  operatőri csúcsteljesítménye,  Gárdos Péter  írói-rendezői legjobbja, az él-
n iakarás szerelmi himnusza, lázban fogant, gyönyörűséges alkotás.                           2015

 
SAUL FIA                              Nemes Jeles László                              magyar film
 

A múlt szennyes homályából  sietős szellemalak közeledik.  Az élesség hátán vörös X-szel je-
lölt auschwitzi foglyot mutat,  aki a rámpáról a  gázkamra felé tereli a deportáltakat.  Kolla-
boráns?  Kápó?  Hiszen a halálgyár működését aktívan segíti!  A vetkőzőben kiderül,  hogy a
Sonderkommando tagja, rab, mint a többi, a munkája a hullák kivonszolása, égetése, a tett-
hely takarítása: három hónap múlva ő is odakerül, ha megtagadja, azonnal kivégzik.
Erdély Mátyás  kézikamerája jóformán csak arcát, tarkóját mutatja, a majdnem kockaalakú
képkivágásnak csak a szélein látunk életlenül valamit a szörnyű háttérből.  Elég az, amit hal-
lunk: a zuhany utáni levessel, kávéval nyugtató német szavakat, a sonderesek fojtott félsza-
vait, a gázkamra vasajtajának döndülését, a dörömbölést, a halálsikoly infernális kórusát.
És ez csak az expozíció, jön a stáblista, de már letaglózott a látvány, nem magunk előtt lát-
juk képként,  bele vagyunk szorítva, lenyom az alacsony mennyezet, a fogasok akasztófája,
benne élünk az elképzelhetetlen irtózatban, nem Ausländer Saul rabbal azonosulunk, még
éppen élők vagyunk a haláltáborban.
Nemes Jeles László és Clara Royer  forgatókönyve sonderesek  elásott visszaemlékezései,
túlélők és egykori SS-ek beszámolói,  négy ott titokban készült fénykép(!)  és egyéb doku-
mentumok felhasználásával íródott, a történések is valós alapúak. Talán a főhős őrült elha-
tározása, hogy a gyermekének vélt holttestet  vallásos módon eltemeti:  fikció, de éppen
ez az őrült megszállottság, a hihetetlen megkísértése teszi dermedtlelkű, élőhalott robot-
ból emberré. Kilép a sonderkommando kiváltságokat, biztonságot jelentő teréből,  rabbit
keres a rituális szertartáshoz.  A folyóba a kemencék hamuját lapátolók közt majdnem le-
lövik, a boncteremből kilopja a tetemet, a közvetlenül árokba lövendők között, életét új-
ra kockáztatva talál egy szakállas férfit, kimenti,  miközben csak a véletlennek köszönheti,
hogy nem dobják a tűzbe. A film tizenöt órája alatt tucatszor szembesül a halállal, az irre-
alitás poklában kiszámíthatatlan másodperceken múlik az élet.
Nemes László  rendezése a környezet mozgásainak centiméterpontos megtervezésével a
kevéssé látott történések rendkívül hatásos szuggesztióját alkotja meg. A direkt borzalma-
kat felülmúlják a képzeletünkben aktiválódó képek, melyeket tovább élez a  Zányi Tamás
alkotta, közvetlenül az érzékelés tudattalanjába hatoló,  elementáris intenzitású hangtér.
Elveszítjük tájékozódásunkat, mi merre van, mi van fönn és mi van lenn. Egy fixa idea hajt,
el kell temetnünk halottunkat, akár a fiunk, akár nem.  Egy rossz irány a halál, egy jó szó
az élet.  Kitör a felkelés, golyózáporban menekülünk hátunkon a zsákkal,  veszettül ásunk,
majd úszva vonszoljuk terhünket a folyón át. Odavész, minket kihúznak, magunk elé mere-
dünk a percnyi pihenőben: nem sikerült.
És akkor  egy arra kószáló falusi kisfiúban  meglátjuk gyermekünk alteregoját.  Félelmetes
pillanat!  Röhrig Géza  kiégett arca eddig is száz árnyalatot mutatott, de most először és
életében utoljára,  lassan, szélesen elmosolyodik.  Égi ajándok,  hogy nem francia színész
lett a főszereplő, végre egyszer jó volt magyarnak lenni. Még idegenszívűnek is.
Nagydíj és világsiker.  De nálunk nem lesz vetítés  minden iskolában. Mi viszünk el minden-
kit. A kitörölhetetlen képek szembesítenek múltunkkal és őrzik az áldozatok emlékét.

 
VESZETTEK                              Goda Krisztina                                  magyar film
 

Az első jelenetekben minden létező hibát elkövet a forgatókönyv.  A rendőrök nem veszik
észre, hogy a szobor aligha tűnhetett el a fiúk zsebében, a menekülők elégetik a marihuá-
nát,  amikor egyszerűbb lenne  eldobni a bűnjelet,  égő könyveket dobálnak ki az ablakon,
hogy nácizmusra utaló, fogós vágókép legyen... - Goda Krisztina  professzionális rendezése
azonban ebből a selejtből is nagyszerűen vágott, izgalmas felütést produkál.
Silány korunk hőse,  a belügyileg kinevezett  Lucien de Rubempré,  el nem bukó sisakban
néz le a szocializmus félhalott szellemvárosára, amely rövid időn belül lábai előtt fog hever-
ni.  Égből pottyant,  váratlan vendégként toppan a tehetetlen rendőr-közegbe,  terrorcsa-
patot szervez a kallódó fiatalokból,  ármányosan maga alá gyűri a polgármesternőt, majd az
egész városi vezetést.
Rettegnek tőle a tolvaj, zsebes, rabló, eufemisztikusan "telepiek"-nek titulált cigányok, ün-
nepli a lakosság és a kárvallott üzletemberek,  akiknek úgy látszik, nem tellett biztonságiak-
ra. Vagy csak olcsóbb a harciasra fanatizált proligyerek, aki így lehet "valaki". A fiúk szorgo-
san "járőröznek", önbiráskodnak talpig feketében,  Martens bakancsuk dübög a mellüket a
mellüket visongva mutogató lányok erkélye alatt.
Soraikban a legfrissebb színészgeneráció meghatározó arcai,  Béli Ádám,  Bán Bálint,  Fitz
Attila,
  de még a villanásnyira felbukkanó  Novkov Máté avagy  Jéger Zsombor  is emlékeze-
tes. Cippolájuk,  Fenyő Iván  eleinte lenyűgöző nyársatnyelt atlétizmusával,  aztán görcsös
mosolyaiba merevedik.
Az ellenoldalon a virtuóz késforgató  Nagypál Gábor villog, kimagasló színészi jelenlét igazol-
ja  Nyáry Oszkár emberséges figuráját. A "sötétebbik oldal" hölgyei közt  Bata Éva  kocsma-
tündéri szőkesége világít, kár, hogy a dramaturgiai önkény ostoba aszex-jelenetbe kénysze-
ríti.  Törőcsik Franciska  mosolyát, szépségét végre nagyszerű alakítás hatványozza.
Most,  hogy már alaposan leszedtük a keresztvizet az alkotókról,  ki kell jelentenünk, hogy
végeredményben mégis igen erős, hatásos és izgalmas film kerekedett a logikátlanul ellent-
mondásos anyagból. És ennek oka minden bizonnyal  Goda Krisztina  színészvezetése, a szi-
tuációk pontos felrajzolása, az arányos ritmus, a magabiztos plánozás. Gyönyörűség az alag-
úti ismerkedés, dermesztő a helyszín visszatérése az emelkedő feszültségű biciklizés képso-
rában. Mutatósak a verekedések, bárki bármi mond: hitelesek a dialógusok.
Mindent eldöntő tényező a főszereplő testvérpár.  Klem Viktor, az acélkemény báty foko-
zatosan válik brutális alvezérré, de veszett agresszivitását a végkifejletben csak megakaszt-
ja a testvéri együttérzés. A  Czető Bernát László  regényéből átlépő Kiskakukk, a jóra ösz-
tönösen fogékony kamasz, a különös hanghordozású, különös egyéniségű  ifj.Vidnyánszky
Attila személyében emblematikus alakká növekszik.  Végigfutja a filmet, köröz a salakpályán,
átlohol a hajnali városon,  menekül a lepusztult gyár rothadó falai között:  Rajt-Cél győzel-
met arat, az első perctól a Hősök-terei bizonytalan befejezésig  fehérizzásban világító gyúj-
tópontja az alkotásnak.
Nem indul "Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében",  győz a hatalom, az erő-
szak, a diktatúra.  Nem Gárda-film!  Félelmetes látlelet:  Magyarországon nem a szélsősége-
sek, hanem a kormányzat emberei szervezik a bikacsökös szabadcsapatokat ... - és mi csak
nézzük:  a filmet.

VÍKEND                                   Mátyássy Áron                                   magyar film
 

Fanyaloghatnak a Hollywood-mérgezett mozi-idióták,  ez a film nemcsak a mienk,  de jó is.
Alapötlete irreálisan merész, ám a cselekmény felépítése, a szituációk és az eredeti karak-
terek végül pompás forgatókönyvet eredményeznek. Tobzódnak a csavarok, a torokszorító
titkok, végre hitelesen mai nyelven beszélnek a szereplők, szerencsére a sok sötét alakkal
még pillanatokra se lehet azonosulni. Csak a hamleti végkifejlet felé iramló történet penet-
ráns izgalma szögez a székhez, bizonytalan előérzetünk fokról fokra csodálatba vált.
A helyszín magában félsiker,  a Kárpátok ködös képei,  a végtelenbe vesző erdélyi távlatok,
a barlangok, szakadékok, hegyi patakok  fojtott extremitása,  Hérincs Dániel  tompán bor-
zongató zenéjével megfejelve, rövidesen nyugati filmstábok légióit fogja vonzani.
Mátyássy Áron  rendezéséről  csak szuperlatívuszokban szabad beszélni. Gondosan árnyalt
tempó,  változatos kameraállások , a leleplező elemek fokozatossága.  Filmnyelvi gazdagság
felülnézetektől  a lassított felvételekig.  Gothár Márton-t vágása  egyenrangú alkotótárssá
emeli,  a legfőbb érték azonban vitathatatlanul  Győri Márk  operatőri munkája. A völgyzá-
ró gát félköríve,  a dermesztő haladás a fatörzsek fenyegető sorai között,  de leginkább a
varázsos tájak ködös totáljai.  Megbabonázó perspektívák, reflektoros üldözések, titkokat
rejtő gépmozgás.  Érthetetlen, hogy a premier plánok miért gyengébbek,  itt a világítás is
indokolatlanul lapos. /Talán néhány szereplő totális alkalmatlansága a ludas.../
De ez csak a főszereplőre párra érvényes.  Nézhetetlen arcok, színészi alkalmatlanság, pe-
dig a szerepek jól körülírtak, nemzetközi profikkal díjnyertes alakítások születhettek volna.
De a többiek egytől egyig, jobbnál jobbak!  Lengyel Tamás  elegánsan gusztustalan, találó
mimikájú sikerember, a hazai pályán kiváló színészek hozzák a hegylakókat, hiteles  Bárnai
Péter rapsic  legénye, magasan kiemelkedik  Szabó Domokos  visszafogottságában brutális
erejű figurája.  Már régen feledésbe merül a film, amikor erre a kalapos-szakállas figurára
még mindig emlékezni fogunk. Ahogy az Utolsó idők felejthetetlen félnótás lánya, a lenyű-
göző aurájú  Vass Teréz is megkerülhetetlen fontosságúvá teszi a szófukar Alina létezését.
Félrehajtott feje,  merev tekintete,  konok csöndjei többet árulnak el  minden szóbeli il-
lusztrációnál, karizmatikus atmoszférája  Kati Outinen-i nagyságrendbe sorolja.  Katartikus
jelenlét, alakításnak nevezni lefokozás lenne, ez maga a képzelttel való teljes hasonulás.
Ha nem kötötték volna az alkotó kezét casting-kényszerek, világraszóló siker lenne. Így is
komoly visszhangra számíthat,  csak a hazai közönséget kéne valahogy becsalogatni,  - aki
nézi,  nem tudja kivonni magát a film elementáris hatása alól.  Magyar Thriller, de nem ki-
csi és nem savanyú:  lédús VérNarancs a javából!

MELEGEK A HIDEG DIKTATÚRÁBAN               Takács Mária             magyar film
 

Ahogy Mundruczónál láttuk a  Nincsen nekem vágyam semmi-ben,  a fiúk enyhe csípőmoz-
gással kellették magukat a Korzón ama híres illemhely környékén.  Az idős érintetteket in-
terjúvoló fiatalemberek el is játsszák az ismerkedés rítusait, Takács Mária élővé idézi a szi-
tuációkat,  beülünk a legendás Egyetem presszóba,  nyaralunk az áhított jugoszláv tenger-
parton.  Három ifjú kérdezgeti a Hét Nagy Öreget, hogyan ébredtek rá  szexuális identitá-
sukra, hogyan éltek melegként a kádári átkosban.
Tölgyesy Zoltán, megannyi sikeres produkció nőimitátora be is sminkeli magát, közben mo-
solyogva mesél a nem is olyan régi szép időkről.  Két úr több évtizedes kapcsolatuk kezde-
tére emlékezik,  Láner László  az első szervezet alapítására és az első Pride, Capellából in-
duló, százfőnyi lelkes vonulásra.
Takács Mária  a párbeszédek, korabeli snittek,  monológok és a jelenkori történés váltoga-
tásával nagyszerűen működő szerkezetet épít fel, a lendületes tempó, a szavak, tekintetek
pulzáló ritmusa,  a kiválóan válogatott szereplők  lenyűgöző hitelessége teszi a filmet mara-
dandó élménnyé.
Beindulna a mostani állapotokat illető magyaros panaszlavina, a bölcs  Nádasdy Ádám teszi
helyre a dolgokat:  azért, mert nő a gyűlölködés és a másság elítélése, ez mégsem hasonlít-
ható a hideg diktatúra  általános kirekesztettségére.  Ma /még!!!/ nem fröcsögő nácik ha-
tározzák meg a létet! A költő-professzor egyébként is sztárja a produkciónak, ahogy biszex
fiatal éveit idézi,  helyt állott a másik nemnél is,  érzékeny gyengédséggel,  azzal a lassított
tempóval, melyet a közben fortélyosan alkalmazott, férfiakról való fantáziálás generált. (Íme
a heterók briliáns lehetősége: tessék fiúkra gondolni, ez bizonyára késlelteti a véget).
A húsos arcú, égszínkék szemű házigazda gulyás-partira invitálja a stábot, párja mellette ül,
hosszú bürokratikus huzavona után jutottak el a megelevenedő élettársi esküvőig. De még
ennél is szívderítőbb  Pálfi Balázs, az évekig folyó, majd letiltott rádiós műsor szerkesztőjé-
nek családi állapota:  partnerével kettesben  valósággal örökbe fogadták  egy nőismerősük
apátlanná vált kisfiát: Bendegúz két apukáját még az iskolatársai is elfogadják...
Senki ne szabja meg, ki kit szerethet, ki kivel élhet és hogyan!  A mi hűvösödő diktatúránk-
ban sem!!!

VAN VALAMI FURCSA                           Reisz Gábor                         magyar film
 

Hiába van Facebook, hiába kereshetünk rá bárkire, bármire, ma is hányódnak kapcsolatke-
resésben béna ifjak köztünk.  Ez a filmbeli és életbeli Áron  fantasztikusan izgalmas figura,
fogalmunk sincs, miért,  de annyira szimpatikus, kedves és hiteles!...,  első premier plánja
után beleszeretünk.
Igazi magunkfajta jó fejek veszik körül, volt osztálytársai, családilag viszont nyomott, az ag-
gódó,  örökké gondoskodó Anyuka lenevelte az önállóságról.  Sokat nevetünk mindennapi
balfácánkodásain, ám derűsen együttérző, megértő módon.
Reisz Gábor  pontosan kidolgozott forgatókönyve teszi lehetővé az irigyelt spontaneitást,
saját életünkbe kukkantunk be romkocsmától az állásinterjúig. A civil szereplők nagyszerű-
en kiválasztott karakterek, de még köztük is megállja helyét  Makranczi Zalán és a vágyak
bűbájosan titokzatos tárgya:  Bach Kata.
Teljesen mindegy, hogy   Ferenczik Áron  jó színész-e, vagy egyszerűen éppen ilyen: film-
beli létezése elképesztő, emblematikus, felejthetetlen!  A sűrű epizódok nem vetik szét a
mű szerkezetét, a laza tempó fondorlatos szuggesztióval tart bűvkörében.
Az operatőr Reisz Gábor, /ki lehetne más?!?/, észrevétlenül követi az eseményeket, nincs
világítás, nincs hókusz-pókusz, anyanyelvi szinten használja a filmszem grammatikáját.
Ifjúkorunkban még ennél az Áronnál is bénábbak voltunk a lányokkal, megnyugtató, hogy a
világ alig változott. Persze, ha olyan haverunk lett volna, mint a filmbéli,  aki tétova gesztu-
sokból, egy hátravetett hajfürtből képes a kiszemelt áldozat hajlandóságát kifürkészni...
A Ma filmje,  a Mi filmünk!  A független filmkészítés ragyogó diadala!!!  "Fejlesszenek" csak
a pénzeszsákok fura urai, amíg ilyen "VAN" létezik, van remény!!!

 
FRISS HÚS                       Legfiatalabb magyar filmesek                   Örökmozgó
 

Csak egy szűk válogatást láthattunk,  remélhetőleg a jobbakból,  bizonyos általános követ-
keztetések talán mégis levonhatóak. Az egyikben a taxisofőr férjet, váratlan szexelés miatt
kizárják,  bolyong  az éjszakában,  majd reggel  visszamegy,  hogy a felszarvazó unokaöcsöt
hazaszállítsa... /?!?/.  A távoli tanyára érkező böllérnek  nem tűnik fel, hogy a disznóölésre
egymaga érkezik, az ólban tartott embert kéne leszúrnia, ám az inkább kútba ugrik.../?!?/.
A testvérek Skype-on tárgyalják meg a gyermekkori emlék - hinta sorsát, több, mint érdek-
telen...
De még az atmoszférájában, stílusában hiteles  A kamaszkor vége  is ellentmondásos. A lá-
nyok utálják pronyó szüleik csirkepaprikását /?/, inkább chipset rágcsálnak,  a strandról a
költői tópartra viszi őket egy helyes fiú /Olasz Renátó/, akin természetesen összekapnak.
A baj csak az, hogy a "kamaszlányok legalább 20 évesek... Kiváló az operatőri munka, mely
sikeresen hosszabbítja meg az alkonyi fényhatások idejét.
A  Terek, Erkel Bálint filmje  érdekes nézőpontból figyeli az utca életét, eredeti ötlet. A
történések érdektelenek,  de csak úgy, mint a mindennapok.  Nagyszerű a szereplő-töme-
gek mozgatása, mivel a több száz járókelőt egytől-egyig instruált emberek játsszák.
A ritka nevű  Kovács István  Betonzaj-a a vitatható sztori ellenére igen erős rendezői kvali-
tásokat mutat.  Kick-boxer lány profi karriert ígérő viadalra készül,  az utolsó 14 napot kö-
vetjü végig. Kiderül, terhes az edzőjétől, maximum két napos, amivel vígan edzhet tovább,
de neki  muszáj orvoshoz menni,  hogy felvetődhessen a hamis ál-probléma: megtartja-e a
magzatot. A szokott klisé dramaturgia által vezérelt nagy mérkőzést  persze nagy nehezen
megnyeri, ám a ringet ájultan hagyja el, elment a gyerek,  vagy az edzővel ketten ők men-
nek el a nyugati szerződés álomvilágába?!?
Fantasztikus képek, keményen összefogott jelenetezés, hibátlan ritmus:  Kovács István na-
gyon jó lesz, csak ne aláfejlesztett forgatókönyvekkel próbálkozzon.  Sztarenki Dóri  gyé-
mántkemény arcéle, lenyűgöző létezése, nagyszerű játéka csodálatos ajándék!!!

 
UTÓÉLET                                  Zomborácz Virág                            magyar film
 

Divatos szellemjárás, falusi zsánerek, kuszaság, esetlenségek, mégis: figyelmesen végignéz-
zük, váratlan fordulatok színezik, néhány kitűnő jelenet feledteti a hiányosságokat.
A főszereplő rossz választás, mennyi nemrég végzett színiegyetemista vár egy jó szerepre,
csak néhány monogram P.Á., Á.P., és D. Zs!!! Gálffi megbízhatóan jó, megkapó halotti kö-
zömbössége. A gonosz nagynéni teátrálisan túlzó, majdnem giccsesen maníros.
Félig bejön fehér galamb szimbóluma, vagy tán egészen? Legjobb az örökbefogadott kis ci-
gánylány, arcban, hangban tökéletes.  Néhány eszement momentum halványítja a karácso-
nyi színjátékot, már a szekrénybe zárás is őrület,  a hidalva befogadott szentlélek-sperma
aztán kiveri /na nem az ifjú teológusét/, - a biztosítékot.  Tüzet gyújtani mindezek nélkül
lehetett volna...
Pohárnok Gergely  munkája most is hibátlan, bár a mitesszeres, ráncos közelieket nagyon
utáljuk, attól semmi se lesz hitelesebb... Az erőmű füstölgő kéménye, a hullámok fodrozó-
dása emlékezetes zárókép.
Sántít a dramaturgia, bár ez a fésületlenség néha még üdítő is a kiszámítható hollywoodiz-
mus ellenében.  Egy erőteljes alakítás:  Petrik Andrea  minden rezdülése bámulatos, egy-
maga indokolttá teszi az egészet. Brutálisan izgalmas, ellenállhatatlanul szuggesztív egyéni-
ség, mindig ő legyen, mindig neki írjatok szerepeket!

 
SENKI SZIGETE                                Török Ferenc                           magyar film
 

Az Évtized Legrosszabb Forgatókönyve! logikátlan ökörségek, esetleges véletlenek, úgy hülyeség, ahogy van. De a rendezés, különösen az ifjú szereplők nagyszerűek. Jakab Juli első nyilvános megjelenése reveláció,  Mohai Tamás  fickós mosolyával zseniális! A nagyobb nevek égnek, sok volt már a szegény  Stohl, Schell, Thúróczy.  Telitalálat,  pluszpont a ren-
dezőnek a Kisfiú!!!
A Vajna-brutál "forgatókönyv-fejlesztése"-e megbukott, térjünk vissza aszerzői filmekhez.
Török Ferenc többet érdemel. Csak a Mohai-fanok és a leendő Juli-fanok nézzék!!!

 
ÍTÉLET MAGYARORSZÁGON                     Hajdú Eszter                    magyar film
 

Másfél évig nem találják a gyilkosokat. Nekik falaz az állambiztonság, nyomaikat tünteti el a
rendőrség, félrevezetni próbál helyszínelő, mentős és tűzoltó.  167 tárgyalási nap, négy év
után születik meg az ítélet.
A gyilkosok öntudatosan néznek a kamerába, a hatósági bűnpártolók fekete csík mögé rej-
tik arcukat, bár van köztük olyan is, aki nem szégyeli.
Országos szégyen, nemzeti gyalázat, ami addig történik. De még mindig van annyi erő a füg-
getlen bíróságban, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki. A hatóságok, akiket nem lehet
és a nép,  akit hiába is próbálnánk megvádolni,  megszégyenülten távozhat.  Vajon magába
fordul egyikőjük is?!? Aligha.  De mi, akik nézzük,  Te, aki látod, csak elgondolkodsz egy kis-
sé. Ezért most itt nincs helye elemzésnek, műbírálatnak, nem hangsúlyozzuk az alkotók em-
berfeletti teljesítményét.
Azért szólunk, hogy Mindenki!!! üljön be a moziba, egy gyilkos szembesítésre.

 
FEHÉR ISTEN                      ERŐSEN ELLENJAVALT!!!                     magyar film
 

Írni? - Erről?!? - Nincsenek eléggé csúnya szavak. Csak azért mégis, hogy megóvjuk a gyanút-
lanokat. Ilyen rosszat még soha sem láttunk. Mert 20 perc múlva távozni szoktunk. De most
a honffydrukk okábul végigszenvedtük, gyakran a padlóba bújva.
Inkább egy amcsi kommerszet, romaFIKÁt, gagyigengsztert. Az szakmailag még jó is lehet.
Ez hazug, hamis giccs. Szégyen és nemzeti.

 
VIHARSAROK                                Császi Attila                                magyar film
 

Zsarnoki apja  futballkarrier reményében Németországba űzi, ott se barátja, se barátnője,
csak az idegen közeg, örököl egy házat, hazaszökik.  Nemigen csajozott itthon se, még ha-
verjai se maradtak, a kifosztott ház magányában az első emberi lény,  a tetőfedésben segí-
tő Áron éleszti fel lappangó vágyait. Elszereti kedvesétől, a falusi futballkopaszok megtorol-
ják másságát.
Sütő András Miklós a rendező telitalálata. Magába zárkózó, furcsa fiú, nemes arcéle sokat
sejtet, legritkábban látjuk csak a szemét, rejtőzködő, talán önmaga számára is nehezen ki-
ismerhető egyéniség. A film alapritmusa beszorítva visszatartott, hosszú kivárásokkal tagolt,
amely pontosan tükröződik Szabolcsunk mozgásában.  Kevés a szó,  kilúgozottak a dialógu-
sok, mintha a móriczi világ lélektelen tompasága köszönne vissza a távoli múltból. Vergődik
itt mindenki,  a másik fiút beteg anyja köti a faluhoz,  az apai szigor árnyékába szorultat a
menekülési kényszer. Csak a csordanépek vidulnak két sörmeccs között, számukra az áldo-
zat bántalmazása a legkedvesebb szórakozás.
Császi Ádám mesterien teremti meg a szűkhorizontú létezés fullasztó atmoszféráját, óvato-
san adagolja a feszültséget,  jó ízléssel komponálja meg az erotikus jeleneteket is. Kérdés,
hogyan lehet ennyire naiv  egy mégiscsak  Magyarországon felnőtt ember,  hogyan képzel-
hette,  hogy a rendhagyó kapcsolat  nem szúr szemet senkinek. Viselkedése egyébként is
ellentmondásos, illetve rosszul megírt: miért is telefonál számkivetettségében német klub-
társának, akihez semmi sem köti, aki egyszerre csak megjelenik,  felkínálva a visszatérés le-
hetőségét? - De mindezen furcsaságokat felülírja a fojtogató hitelesség,  a szereplők nagy-
szerű játéka, (Horváth Lajos Ottó, a delejes pillantású apa, Varga Ádám, a két tűz között
vergődő falusi fiú és a  Horváth Kristóf, a hidegen józan báty). A képi világot a magyar táj
síkjába nyomott,  horizontális architektúra jellemzi. A kiváló  Rév Marcell  országúti hátte-
terében egy elnyúló fekete facsoport, a puszta semmijében a düledező ház, a folyó nádas
partvonala előtt úszó, hattyúfejes Lohengrin-vízibicikli határozza meg a kompozíciót. Súro-
ló fények a belsőkben, alulvilágított fénypászmák, érzékeny közeliek, takarékos gépmozgás.
A tetőcserepezés totáljának világtól védő szelíd tágassága.
A végkifejlet totálkáros. A lehetetlen szituációnak nehéz a feloldása, de egy teljesen indo-
kolatlan gyilkosság semmiképpen sem az. Ám az utolsó percekig töretlen erejű alkotást lát-
hatunk, amely a bugyuta viccelődés hazai termékei ellenében, a homoszexuális létezés ha-
zai kilátástalanságát és általános problémáit érett eszközökkel fogalmazza meg.
Meg kell nézni,  beszélni kell róla,  a film és a mindennapok viszonylatában  egyaránt.  Re-
ménysugár, hogy ez az értékes munka a mai Magyarországon, a jelenlegi filmdiktatúra ide-
jén születhetett meg.

 
A BERNI KÖVET                                 Szász Attila                             magyar film
 

Mi lehetett  a két lelkesen naiv fiatalember akciójának indítéka?  A kód megszerzése, amit
Köbli Norbert forgatókönyve állít, soványka cél, persze a lényeg a vakmerő hősiesség, mely
mindenképpen együttérzést vált ki.
Szász Attila  szerény eszközökkel realizálja  a félig dokument-értékű eseményeket,  egyet-
len biztos ütőkártyája a kiváló színészgárda.  Kulka János  utálhatóan nomenklatúra-csinov-
nyik, ám  Szikszai Rémusz beépített ÁVÓ-sához képest  még így is elfogadható. A követség
alkalmazottjai között  Takátsy Péter koros és  Lábodi Ádám  ifjú karrieristája hiteles, kitü-
nő  Balsai Mónika, a parvenü feleség szerepében.
A szimpatikus terroristákért való aggódás  lassan fokozódó feszültséget gerjeszt,  a végkifej-
let az akció értelmetlenségét mutatja meg.  Kádas József izzószemű forradalmára és a józa-
nul mérlegelő  Szabó Kimmel Tamás azonban erős kontúrokkal rajzolt hősökként maradnak
emlékezetesek. Néhány tünékeny premier plánban  Lovas Rozi bizonyítja belsőleg vezérelt
játékkészségét,  a korabeli frizura és a könnyű nyári ruhácska  még inkább kiemeli az ígére-
tesen szuggesztív egyéniséget.
Pozitívan történelmi, tanulságosan izgalmas, vitára ingerlő és végre egy követendő példa a
TV-film támogatások ösztönzésére. Több alkotást, ezeret! - a mi színészeinkkel,  a mi témá-
inkkal...                                                                                                           2014

 
A NAGY FÜZET                            Szász János                           magyar + stb film
 

Ki kéri számon Huszárik Szindbádján Krúdyt? Pedig ott nincs cselekmény, laza füzére csodá-
latos jeleneteknek,  míg a Nagy Füzet fejlődésregény,  térben,időben meghatározott. Kife-
jezetten a kőszegi országhatár mellett játszódik, a világháború alatt és után. IIyen értelem-
ben nem általánosítható, lehetne Kolumbiában avagy Dél-Tymorban?!?
Agota Kristof, (kéretik nem Ágotának és Kristófnak írni, származásilag ugyan magyar, állam-
polgársága svájci és:  franciául írt!!!), nehéz eset, ha filmre kell vinni.  Tőmondatai géppus-
katűzként terítenek le, kegyetlenül szikár, elviselhetetlenül igaz.  Fantáziánkban olyan kép-
sorokat generál, melyek a vásznon tűrhetetlenek lennének.
Szász János  az elbeszélő metódust alkalmazza,  nem választhatta a két fiú szemszögét, kár-
pótlásul szolgál a címbeli füzet szövegeinek, rajzainak animált megjelenítése. A rendező ké-
pekre, arcokra, jelenetekre épít,  arányosan kimunkált forgatókönyve a maximumot teljesí-
ti.  Jelentős mondatokat emel át,  megtalálja a tökéletesen adekvát környezetet,  érzékel-
tetni képes  a történelmi hátteret is.  A félelmetes írói stilizáció paralelje  Horváth Csaba
fizikai színházában  kongeniálisan teremtődik meg,  a film naturális közegében  azonban ez
nem kérhető számon.
A realizálás sarokpontja az ikerpár.  Sikerült megtalálni az elképesztő érzékenységű testvé-
reket, nem játszanak,  ám hihetetlen módon érzik át a szituációkat.  Magában ez rendezői
bravúr,  de abszolút hiteles  Bognár Gyöngyvér  anyája,  Kiss Diána  a rettegett fürdetési
kép késélen táncoló ambivalenciájában, vagy  Kovács Krisztián elkínzott tekintete egy né-
hány másodperces jelenetben.  A tiszt szeretőjét játszó német színész  egyetlen premier
plánba sűríti a féltékenység drámáját,  a Nagymama létezése pedig filmtörténeti esemény!
Évtizedes gyűlölettel "szukafattyazik", rideg és parancsoló, döbbenten álmélkodik a próba-
tétekkel acélosodó fiúk ellenállásán,  végül védi,  talán még meg is szereti őket. Száz arca
van ellentmondásos lelkületének,  Molnár Piroska  színészi munkáját  nevetséges lenne já-
téknak nevezni, az az átlényegülés emberi csodája.
Töretlen a tempó,  kiemelkedően jó  a szerkezeti felépítés és a ritmus tökéletes összhang-
ját megalkotó vágás (Ruszev Szilvia).  Christian Berger  operatőri tevékenységének  legna-
gyobb erénye az észrevétlenség.  Színtelen tónusok, szép képek helyett finom beállítások,
a két fiúarc bármelyik együttes képben uralja a vizuális teret.  Elfelejtjük a kisebb tévedé-
seket,  (a cipész megölése,  a vörös zászlóval, csatárlánccal (?!?) közeledő szovjet tank), az
érdeklődést folyamatosan,  növekvő feszültségben tartó adaptáció  megkerülhetetlen erő-
vel állítja elénk Agota Kristof múlhatatlan remekét.
Az jár jól, aki el is olvassa, avagy úgy veszi elő újra,  ahogy három évtizede, öt évente, egy
ültő helyben olvassuk újra elképedt gyönyörűséggel.

 
ISTENI MŰSZAK                                Bodzsár Márk                                magyar film
 

Már a  Levegőt venni  megmutatta az író-rendező vitathatatlan eredetiségét, ebben a film-
ben újra csodáljuk  Rába Roland szuggesztív egyéniségét. Tűélesen poéntírozott mondatai,
csöndjei mélyén egy kiégett, cinikus amoralitás, mégis megérthető: a szörny emberi formá-
ban áll előttünk. Élet-halál ura a mentőautóban, isteni inkarnáció a színészetben.  Csúcsje-
lenet,  amikor "fehér testvér"-ként, végtelen empátiával fékezi meg  Nagy Zsolt, félelmete-
sen primitív, gyilkos náciját.
Bodzsár Márk  forgatókönyve, témájában, szerkezetében, kidolgozottságában egyaránt pél-
dás. Frappáns felütés, a történések fokozatos megvilágítása, színészálom karakterek, a mor-
bid humor,  a gátlástalan szóhasználat félelmetes dialógusai.  Minden szál elvarrva, a megér-
demelt bűnhődés(?) kiosztva, látlelet és diagnózis egyszerre.
A rendező még ennél a szuperszintnél is  magasabbra hág.  Keményen csattanó jelenetek,
a rövidre vágott szituációk feszültsége, észrevétlenül bevillantott, hitelesítő apróságok. Az
első drámai helyzet: gégemetszés, gyümölcsláda borul, szemtanú ájul, kiskutya elfut, - alig több néhány másodpercnél, abszolútum. És minden megmozdulás ilyen!
Pontosan adagolt Keresztes Gábor zenéje, tizenhatod pontosságú a vágás /Kovács Zoltán/,
az operatőri teljesítmény pedig koloritjában egyedülálló. Az éjszakai aszfalt, a hidak, alul-
járók, rakpart-falak sárga fényben égnek, nemcsak a sárga mentőkocsi száguld, a sárga Tra-
bant is.  Premier plánok filmje, élnek az arcok, lenyűgöz a mimika.  Reich Dániel munkáját
nem elég  szuperlatívuszokkal jellemezni,  snittenként kellene analizálni.  Az együttes elké-
pesztő, csak nem kellett volna, bűnös módon, letiporni a hazai filmművészetet,  mennyi ra-
gyogó tehetségnek adott volna lehetőséget!
Most a majd' harmincas generáció jut szóhoz. Ideje. Keresztes Tamás elvadult figurájában
egy végletesen negatív karakter ábrázolásában bizonyítja eddigi szerepein messze túlmuta-
tó színészi tálentumát. Csak szerb nyelven, csak telefonálva,  Stork Natasa megnyerő lány-
alakot formál, hangja, mosolya, belső ritmusa varázsos.  Ám a legkisebb epizód is a helyén
van, egészen a kampóra ítélt halottak, fekete szemfedős arcképcsarnokáig. Kulcsszerep a
ragyogóan felépített temetkezési vállalkozó, sajnos, itt a színészválasztás nem szerencsés.
Pálos Hanna  drogos véglénye,  Orosz Ákos  katartikus halála,  összehasonlíthatatlanul is:
egyik jobb a másiknál.
Fél évtizede végzett, remekelt Egerben (Velencei kalmár, Elkéstél,Terry), erős monodrá-
mában( A csemegepultos naplója), komédiázik énekelve (Virágos Magyarország), meghatá-
rozó egyéniség a végre új utak felé tapogatózó Katonában.  Ötvös András  szétver egy te-
lefonfülkét, heves szerbnyelvű szóváltásai felirat nélkül is tökéletesen átjönnek az átlelke-
sített arcjáték mágikus terében. Koporsóba zárva is töretlen jelenlét, szótlan nézéseiben
is a belső történések szuggesztív kivetítése. Egy picit talán lehetne vékonyabb, de csecse-
mőarca, sportos termete, ragyogó deklamációja így is  az ideális fiatal férfiszínészt testesí-
ti meg. Óriási öröm, hogy végre a nagyközönség is megismerheti!
2013 a magyar film hajnala?!? Ez már, uramisten!, már a második hazai sikerfilm...
Szakmának, filmkultoknak, vájtszeműeknek,  - krimiseknek,  a jónépnek és az egész széles,
még moziba járó közönségnek: lélegzetelállító élmény!

AGLAJA                                      Deák Krisztina                               magyar film
 

Aglaja Veteranyi  valóban hajánál fogva függött és keringett a cirkuszi kupolákban,  Deák
Krisztina 
jó érzékkel fogta meg a mutatós anyagot, forgatókönyve,különösen a kamaszkori
részben terjengős,  de a gyermekkori indítás,  íróilag, rendezőileg,  magában is lenyűgöző
teljesítmény.  A hiteles környezet megteremtése tökéletes,  vándorcirkusz,  nagycirkusz,
menhely, a 90-es évek zavaros viszonyai, a poros Kelett és a glancos Nyugat ellentétei.
Máthé Tibor  remekel a cirkuszi képekben, ám premier plánjai,  a gyönyörűséges kisgyer-
mekarc ezer variánsa is kiemelkedő. A színész-együttes ragyogó,  Kamarás Iván végre gusz-
tustalan karakter,  Bálint András,  Keresztes Tamás kiváló,  Ónodi Eszter is megbirkózik a
szerep kihívásaival.  Bogdán Zsolt  civilben és bohócként  a porondon egyaránt emlékeze-
tes.
A cselekmény fordulatos,  vakmerő váltásokkal halad előre az életúton.  A dramaturgiai kö-
vetkezetlenségek a sors szeszélyes alakulásából adódik, elképesztő, hogy egy 8 éves gyere-
ket 7 évig nevelő-intézetbe csuknak...  Móga Piroska  árnyaltan jeleníti meg a bakfislányt,
a végkifejletet persze nehéz elhitetnie. Nem tehet arról sem, hogy kiskorú elődje annyira
érzékletesen varázsol el!
Jávor Babett  sebzett tekintete,  tragikus szakadékokat rejtő szempárja,  sugárzó mosolya
örökké beivódik  elbűvölt emlékezetünkbe.  Ahogy a kútba nézve  istenét kérdezi,  ahogy
gyermeki szerelmét megéli,  ahogy apa-anya között vergődik!  Deák Krisztina  fantasztikus
érdeme ez a feledhetetlen jelenlét,  az egész film gyémánt-tengelye.  Bonyolódik a törté-
net, váltakoznak az izgalmasabbnál izgalmasabb cirkuszi események,  de egyre csak azt vár-
juk, hogy újra felbukkanjon ez a makacs magányú, szívszorítóan gyönyörű arcocska.
Hamar eltűnt a mozikból, pedig igazi közönségbarát film,  megtalálja benne a magáét értő
szem és jóra vágyó néző egyaránt.  Zsánerfilm is lehet művészi értékű alkotás, magyar film
is lehet koprodukciós siker.  Ebben az évben már a második!  Micsoda gazdagság, micsoda
szégyen...

 
REGINA                                       Groó Diána                                    magyar film
 

A weimari köztársaság németjei  messze nem voltak annyira antiszemiták, mint a Hothy or-
szágának polgárai. Zsidótörvények voltak, vitték az embereket a koncentrációs táborokba,
csakúgy,  mint a szocdemeket, kommunistákat, melegeket,  az  Endlösung népirtása pedig
teljes titoktartással történt.  Berlinben még 1943-ban is tömegesen bujkáltak,  éltek az ül-
dözött népcsoport tagjai, (l. többek között Aimé és Jaguár), Therezienstadtról meg olyan
hírek jártak, hogy ott jobb élnek, mint valaha.
Könnyű volt ezt hinni:  Berlinben tízezres nagyságrendben vegetáltak,  iszonyatos nyomor-
ban olyan emberek, mint Regina Jonas utcai árus apja, akinek a temetéséhez még a legol-
csóbb rabbit sem tudta a család megfizetni. Igaz - és ez volt mindig is a zsidó közösségi tu-
dat legnagyobb ereje -, a gyermekeket minden áron taníttatták,  így válhatott a rendkívül
fogékony Reginából, élesszemű professzorai segítségével, teológiát végzett hittantanár.
Groó Diána  a gigászi munkával kiválogatott filmdokumentumok  frappáns montázsával,  pá-
ratlan érzékenységgel  mutatja be  a 30-as évek nagyvárosát,  a poétikus ívben röpülő lég-
tornász, a varieté gépként pulzáló tánckara, a nyomornegyed képei, az utca hemzsegő tö-
mege kaotikus kavargásban érzékelteti a kor atmoszféráját.
Zsidó is, nő is,  ráadásnak azzal a nyílt törekvéssel, hogy rabbi akar lenni:  lehetetlen élet-
helyzet. A Regináról fennmaradt visszaemlékezések, még élőkortársak vallomásai ellenállha-
tatlan kisugárzású,  rendkívüli szónoki képességekkel bíró,  empatikusan kommunikatív em-
berként jellemzik.  Az országból elmenekülő,  táborokba hurcolt rabbik megüresedett he-
lyeire muszáj volt valakiket állítani, így végül Ő is megkapta kinevezését.
Az egyetlen róla készült fotó születését is, az újszerűen használt eizensteini montázs alkal-
mazásával  mutatja meg a film.  A különböző helyekről származó képkockák hiteles egésszé
állnak össze. Kalapos hölgy a villamoson, héber ábécét tanulólány a táblánál, a széles főút-
ca néptelen perspektívájában sétáló alak: magától, értetődően Őt látjuk,  noha az az egy
valós fénykép, egyre halványulva, jó, ha háromszor bukkan fel.
A fantasztikus ritmusú vágáson kívül, áttűnések, egymásra kopírozások is a filmnyelv élő al-
kotó részei, talán még annál is hatásosabb mindez, mintha játékfilmet látnánk.
A prófétai hivatásának élő Regina Jonas, égi ajándékként, 32 évesen találkozik a szerelem-
mel. Választottját elhurcolják,  később Ő is ugyanabba a terezienstadti átmeneti táborba
kerül, de a férfit akkor már Auschwitz gázkamrájába vitték, ahogy nemsokára mindenkit a
propaganda célokra glancolt potyemkin-faluból.
Groó Diána lebilincselő feszültségű, témájánál fogva életbevágó, megkerülhetetlen alkotá-
sa az utóbbi évek létező, /és el nem készült/, magyar filmjeinek sorából is kimagaslik, vég-
leg nevetségessé teszi  a fiktív és a dokumentum filmek közötti különbségtételt. Csak egy
kategória létezik:  az igaz, hiteles és szakmailag, művészileg magasrendű filmeké.  Amilyen
az évad egyetlen magyar bemutatója, a Regina.                                                  2013

 

A J Á N L Á S O K      2011    2010    2009    2008    2007    2005-2006    2004-2003

 


2 0 1 2

Riksaláz                                 10
Csak a szél                             101!!! 
Final cut                                10


 

A J Á N L Á S O K       2010      2009      2008      2007     2005-2006     2004-2003

 


2 0 1 1
 
A vizsga                                  10!
Apacsok                                   9
A Zöld Sárkány gyermekei        10
Pál Adrienn                           100 !!!     


CSAK A SZÉL                    Fliegauf Benedek                  operatőr: Lovasi Zoltán

 

Ápoltak hosszú körmei, kesztyűben szedi a szemetet, otthonában a víz a kútról, mobil csak
az iskolában tölthető. Két helyen dolgozik konok kitartással,  szatyrosan gyalogol a világvé-
gi parlagfüves tájakon. Hétköznapi, rendes ember, mégis dögszagúnak csúfolják, akárki be-
leköthet a kocsma előtt: cigány. Nagylánya összeszorított szájjal biflázza az angolt, Kanadá-
ban dolgozó apjával  web-kamerás neten beszél,  dekoratívan rajzol, körmeit színesre pöty-
työzi, a kislánynak virágkoszorút köt,  néma és elszánt,  de a busz nem áll meg neki, utána
kell futnia.  Mindennapos szegények,  akik ki akarnak mászni a posványból.  Jó, a fiú iskola
helyett csavarog, az elhagyott házból lopott dolgokat  titkos búvóhelyén rejtegeti, hátha
egyszer menekülni kell.
Polgárőrök, elsötétített ablakú fekete autó, az erdő fácskái Rengeteg-ként zúgnak, forrón
sűrű a levegő, a fakó utak kopáran kanyarognak,  a kitartott képek nyomasztó atmoszférát
sugallnak.  Lovasi Zoltán  kamerája  szinte rátapad az arcokra,  a lepusztult belsőkben kö-
vethetetlenül cikázik, a tompán sötét közegben villanásnyi vörösök. Hajnal van, delelő, al-
kony, alig észrevehető élfényekkel kontúroz  a bágyadt koloritban.  A menekülés lihegésé-
ben, a végzet bakancs-dübögése fölött  csak a fegyvercső acélos reflexe és a torkolattűz.
Szűkített eszközök hatványozzák a hatást,  a kézikamera hitelessége, az együttmozgás való-
disága. Ám a mező fölött sárgás köd gomolyog, a tó vizén szupernovaként rebben szét egy
buborékos habfolt.
Tört dialógok, félszavak,- beszédes tekintetek. Egyetlen párbeszédben magyar valóságunk
borzalma: "itt én mondom meg, kit kell "megcsinálni", hogy átjöjjön az üzenet"- oktatja vá-
rosi kollégáját a falurendőr,  mintha a kóbor kutyákról beszélne.  Félelmetes keménységű
profilok,  színészek natúrban,  civilek tökéletes azonosulással.  Extrém kísérletezés és sor-
vasztó kommersz-giccs után  Fliegauf Benedek  egyedülálló tehetségéhez méltóan reagál
a véres aktualitásra,  sajátos stílusának minden erényét összpontosítva  a lehetetlen válla-
lásban. Szerzői film, de ennél erősebben semmi sem lehet társadalmi fontosságú.
Nem egy gyilkosság anatómiája,  nem krimi és nem kell a tetteseket keresnünk. Látlelet a
az országról, zuhanás közben. De az időben záró nyitóképben újra felkel a Nap, az angyal-
testű fiú jő réteken átszökellve: a túlélő, akinek ükunokája még államelnök is lehet.
Mielőtt megnézzük, mélyedjünk egy kicsit magunkba, roskadjunk be és vegyünk egy mély
lélegzetet. Utána képtelenek leszünk.                                                                2012

FINAL CUT                               Pálfi György                                  magyar film
 

Végy 450 régi filmet  DVD-n,  lehetőleg ismert és nagysikerű alkotásokat,  gondolj ki egy
szimpla kis férfi-nő sztorit, válogasd össze a rokon snitteket,  párosítsd gátlástalan fantá-
ziával a sztárokat: izgalmas kollázs jöhet létre.
Persze csak akkor, ha olyan társakkal rendelkezel, mint  Pálfi György, aki az egyedülálló
ötleten túl  sok ezer órás türelemmel,  elképesztő kreativitással alkotta meg a filmtörté-
net /pénzben/ legolcsóbb fesztivál-sikerét.
Mert ha már mozikba, jogdíj-problémák miatt nem kerülhet, remélhetőleg elkápráztatja
a nemzetközi filmvilágot.  Aki nem láthatta a zsugorított Filmszemlén, még megpróbálhat
beiratkozni a Színház- s Filmművészet Egyetemre, miután névleg ennek az intézménynek
az "oktatófilm"-je. (Esetleg önkéntes éjszakai portásság is számba jöhet).
Egy füst alatt  a fantasztikus társaság  egy szkeccset is felvállalt a  Magyarország  2011-
ben, tízperces stáblistával bizonyítva fenomenális humorérzékét.

RIKSALÁZ                            Somogyvári Gergő                            dokument-film

 

Majdnem hatvan éves, világcsavargóként próbál szerencsét Amszterdamban, hajléktalanból
albérlő lesz, könyvtári kompjuteren angolul tanul: a riksás legfontosabb munkaeszköze a vá-
rosnéző  basic english.  A lábpedálos idegenvezetők  körbe karikáznak  a nevezetességeket
mutogatva, a gyalogos zónába is bejutnak, éjjel meg az elázott turistákat viszik haza.
99-en vannak engedéllyel, de már felbukkantak illegálisak is, természetesen magyarok, akik
a románokkal együtt uralják a piacot.
A pesti flaszterről néhány napja érkezett egyetemista,  a házbővítésre gyűjtő erdélyi, vagy
az ex-rockzenész, aki képesítés híján végre itt találja meg életformáját, - a kalandvágy és a
nagyobb kereset,  a főnök nélküli szabadság és a fű vonzásában  tarka képet mutat a kulivi-
lág. A románok mosolyogva pörgetik, a magyarok még itt is gondterhelt arccal tekernek.
Jó svádájú barátunk járművébe  három túlsúlyos hölgy szorítja be magát,  a négy mázsa te-
her sem akadályozza  a gördülékeny guide-ot. Komoly teljesítmény!  Titkos előéletünkben
triciklis,  sőt quadriciklis szállítóként száguldottunk  a világot jelentő utczákon, ez a jóléti
hájtömeg bizony felér egy pianínóval, súlyosabb, mint egy autokláv...        
A helyszínen,  Horváth Balázs riporter társaságában,  Somogyvári Gergő  jól szervezett te-
repmunkát végez,  hetekig interjúvolja  szimpatikus alanyait,  megtalálja  a legérdekesebb
embereket,  a legizgalmasabb sztorikat.  A sűrű anyagból  Feszt Judit  vágóval alkotja meg
a mindvégig változatos, feszes tempójú filmet.  Egy év múltán visszatérnek, a harmincas fér-
fiút, aki családalapításra hajt,  nem várta meg a menyasszony,  mégis marad, ha meglesz az
alaptőke, kerül majd asszony is.  Újra nagyszakállú homlesz lett az örök csavargóból, elitta
a riksa-bérlet árát, kisátrazott hát a városszéli mocsárba.
A jól szabályzott társadalomban még a peremvidéket is biztonság jellemzi,  nincsenek vere-
kedések, nincs maffia, a Vajdaságból jött újoncok  tojásdobálós flash-mobját természetes
nyugalmú rendőrlányok büntetgetik. Pedig legál a fű,  úgy élsz,  úgy jársz, ahogy akarsz...
Jól mondja a tanári gályázást surranó riksára cserélő diplomás: "miért nem ezt utánozzuk?"

A VIZSGA                          Bergendy Péter                        operatőr: Tóth Zsolt

 

Minden lakásban a karácsonyi gyertyák fénye vibrál,  a sötét ablakok  sötét titkokat rejte-
nek. Fekete Pobjeda a kihalt utcában, húszéves koromguano feketéllik  a hajdan vöröstég-
lás falakon,  az ötvenes évek házainak utcafrontja bánatba szürkült,  lepusztult a folyópart
a Rómainál.  Tóth Zsolt  komor képei jelenítik meg  az  '56 utáni légkört, kemény kontrasz-
tokkal világít, félelmetesen nyomasztóak  az ÁVO-központ  földalatti bunkerképei, dermesz-
tő a három temetői snitt fagyos fehérsége, /látványtervező: Hujber Balázs/. A premier plá-
nokon, vidámabb filmekből ismert kedves hőseink arcvonásai zsigeri embertelenséget, a ha-
talmi helyzet fölényes gátlástalanságát, a parancsra teszem önkényét tükrözik. Atmoszféra-
teremtő, elsőrangú operatőri munka!
Köbli Norbert  korrektül felépített forgatókönyve,  a kettős játék csavarjai közt lavírozva,
fokozódó izgalmakat keltve mutatja meg az elnyomógépezet önmagát is megfigyelő, sztálini
működését. A középkorú spanyolost, miután túlélte a 37-es moszkvai tisztogatást és a Rajk-
pert, a megkopott eszme  tehetetlenségi ereje hajtja, az ellenlábas csinovnyikot a puszta
karriervágy, a faluvégi parasztlegényt a fanatikus janicsár-hit.  Bergendy Péter  mesterien
adagolja a szimpátia és az ellenszenv momentumait, azért embereknek /is/ látjuk ezeket a
könnyen férgeknek tekinthető lényeket, jelenetépítése, ritmusa példás, képsorszerkesztő
professzionalizmusát már a nyitó karácsonyi anziksz bizonyítja. A verések, kínzások, üldözé-
sek dinamikája  Király István  vágót dicséri, a bunkerfolyosó hosszú fártja, a cella-ajtókból
bevillanó nyomozókkal, a kimunkált story-boardot.
Bedöcög a 9-es busz, ülőkalauzzal!, a vitrinben szalagos NDK-magnó forog, a tárcsás telefon
kattogásai elárulják a hívott számot: hitelesen érdekes a tárgyi környezet.  Nagy Zsolt  ar-
cát is korhűvé varázsolja a maszkmester,  típus-öltönye szinte gúzsba köti, kalapjának kari-
mája csüggedten konyul.  Hideg tekintettel vizslatja filmes besúgóját,  /na ki is lehetett?/,
a patkány megveti a kisebb rágcsálókat, mégis szeretjük, amikor tésztát szaggat körmök he-
lyett, átéljük szerelmét, hogy annál jobban gyűlöljük alávaló árulását.  Nem mintha főnöke
jobbat érdemelne, szadista verőlegény, szegény  Elek Ferenc ártalmatlan zongoristáját in-
dokolatlan kéjjel gyalázza,  gáláns könnyedségét  Kulka János  remekül megtalált karakter-
rajzának köszönheti, de kizárólag a nagyúri külső különbözteti meg  Scherer Péter vizsgáló-
biztosának aljasságától. Tóth Anita  feledhetetlen sipákolással alkotja meg az Örök Házmes-
né vajákos figuráját, sokáig visszhangzik álnaív kérdése: "Maguk ÁVÓ-sok?!?"
Krimi-fordulatok, rejtélyek,  horror és humor,  valós tartalom, az utolsó figyelmeztetés: vi-
gyázzunk ezzel a diktatúrával!  De reméljük, átélni csak  Bergendy Péter méregerős filmjé-
ben fogjuk... - (Még TV-n keresztül is engedélyezett!!!)                                          2011

PÁL ADRIENN                         Kocsis Ágnes filmje                   o.: Fillenz Ádám

 

Rövid, de boldog életünkben egyszer töltöttünk el  egy hosszú délelőttöt kórházban, fek-
ve viszont soha.  Látogatni is csak a végső esetben megyünk,  emberfélében pedig a "gon-
dolkodó nádszál"-at szeretjük. Bár a film messze elkerüli a szokásos, hazai kórházi állapoto-
kon való szörnyülködést,  a legmagasabb nívójú ellátást mutatva,  fenti okokból az első ne-
gyedóra keserves mellénézésekkel, csöndes ellenállással telt.
Aztán elsistergett egy 70 éves sárga Stuka-villamos  valahol a város peremén, a megállóban,
a csenevész kiserdő előtt ott feketéllett a  Piroska-monolit - és akkor elszakadt valami, az
elkövetkező 120 percet  fojtogató belső zokogással éltem át.  Fogalmam sincs miért,  sem-
milyen racionális okot nem találok, a legvédtelenebb, legtitkosabb tudatalatti szakadékok-
ba nyitott rést.
Rettenetesen kopogó léptek a sápadtfényű kórházi folyosón,  döngő liftajtó, az ismétlődő
alászállás a boncterembe, - értelmetlen újraélesztések,  haldoklók panorámája, túrós koc-
kák rituális zabálása az éjszaka csöndjében. Otthon uram-parancsolóm hétvégi hazatérése,
vasúti terepasztalának bel cantóval fűszerezett élvezete, kikísérése a pályaudvarra,  8 óra-
kor pedig  a napi rendes, ellenőrző jellegű telefonhívása  a vidéki munkahelyről. Kényszer-
öröm az evés:  állandóan, gépiesen, sokat.  Eléggé taszító még, de a képsorok ritmusa rej-
tett zeneiséget hordoz.
Hirtelen meglódul a cselekmény, egyre lázasabb nyomozás kezdődik: a 20 év előtti barátnő
keresése.  Elindul: a kertvárosi utcákat rója, volt osztálytársai bukkannak fel, mindegyiktől
megtud valamit, egyre inkább magáról,  mint az eltűnt Pál Adrienn-ről.  Esti utca tágasságá-
ban közeledik,  áll a nógrádi falu  templomdombja alatt,  metrólépcső ezüstszürkéje kúszik
vele fölfelé:  Fillenz Ádám  külsői szűkspektrumú szépséget hordoznak,  az enteriőrökben
világítás nélküli hatást keltő, árnyalt természetességet. Egészen megkapó a képek színdina-
mikája, a blúzok bumfordi virágossága és a környezet koloritja vice versa összehangolt, ha-
lovány tónusból  fokozatosan megyünk át az élettelibb kontrasztosságba. De minden fehér
felületnek, - köpeny, lepedő, papír - , erőteljes textúrája van  a színtelenség  fény-árnyék
mátrixában.  Észrevehetetlen a kézikamera:  az ócskavas-telep daru-totálja  hosszú követő-
mozgás után bújik a szűk iroda néhány négyzetméterébe,  annyira bravúr, hogy észre sem
vesszük!
Szó sincs nyomorról, a panelkomfort tökéletes,  enni lehet a padlóról, vagy éjjel fridzsider-
világítás mellett, az emlékek válogatására a csempefényű toalett-ücsörgés is alkalmas. A ré-
gi ismerősök arcképcsarnoka  egytől-egyig érdekes portrékból áll,   Kocsis Ágnes  tudatos
koncepcióval találta meg a valódiságukban tökéletes szereplőket.  Horváth Ákos  elkínzott
értelmiségije,  Thúróczy Szabolcs elképesztő hitelességű pincére, Sarkadi Kiss János jovi-
ális műszakija egytől-egyig közeli ismerősünk,  Keszég László nagyvállalkozója viszont annyi-
ra figurateremtő, hogy nem is ismerünk rá a színészre. Pomponos papucsáig talpig narancs-
ban,  Urbanovits Krisztina irigyelt eleganciával társalog újgazdag miliőjében,  Margitai Ági
a kihagyó emlékezet bravúros epizódját formálja meg tolószékes magányában.
Aki végigvezet a befelé tartó stációkon, Piroska a krónikus-osztályról  Gábor Éva, aki teljes
átlényegüléssel teremti meg emblematikus extremitását.  Élő szobor, amely feltárja titkait,
miközben maga is  egyre többet lát magából.   A szenvtelensége mögött szemében sötétlő
győzhetetlen kíváncsiság, a lassúdad váltás a katatón motyogásból a célzott kérdések éles-
ségébe, az orgánum ellenállhatatlan vonzása teszi létezését múlhatatlanul izgalmassá.
A monitorfalon egy atomreaktor adatgörbéi helyett  az utolsókat verő szívek pulzálása raj-
zolódik elénk,  de mi inkább hosszan figyeljük  furcsa hősnőnk szemmozgását, amely végül
összekapcsolódik ámuló tekintetünkkel.  Sikerül elkerülni az elcsépelt szívhangokat,  mint
minden, ez is vizuális jellé manifesztálódik  Kocsis Ágnes  képnyelvében.
Szokás értékelni a filmeket, de ezt most nem pontokkal mérjük, hanem "fokokban, mint a
lázat, karátban, mint a gyémántot" /Szép Ernő/. - Huszonnégy karát.

A ZÖLD SÁRKÁNY GYERMEKEI                           Miklauzic Bence      

 

Valami zaftos krimit sejtünk: kínai maffia a józsefvárosi piacon kontra multi ingatlanspekulá-
ció...: de nem!  Egyszerű történet a barátságról,  köznapi poézis, gyengéd humor,  furcsa-
ságok mögött az annyira hiányzó emberi érzelmek. Az ügynök lepusztult lúzer, a vélt ellen-
fél szerencsejátékba bukott futball-zsonglőr, a gengszterfőnök racionális üzletember.
"Elkergetsz a munkahelyemről, de nap mint nap együtt várakozunk, végre van társaságom"-
gondolja a kínai raktáros, "Gyanús nekem az ittléted, akadályozol,  de ősi bölcsességekre
tanitasz, barátságos zugot építesz itt nekem" - véli a raktárépület eladásában érdekelt ma-
gyar fél.  Célba-, majd jól be is rúgnak, kaszkadőrködnek a tetőről ugrálva, még vetélytár-
sak is lesznek egy tétova szerelemben.
Miklauzic Bence az Ébrenjárók arcképcsarnoka óta nem jutott filmhez, pedig mi sem len-
ne manapság fontosabb,  mint egy gyilkos  Hősöm tere, 32 perc helyett nagyjátékfilmen...
Gondosan árnyalt dialógusai külön elismerést érdemelnek: mintha Ágota Kristóf tőmonda-
tos kommunikációja jelenne meg,  másrészt a megértést még képeskönyvfigurái is segítik.
Az ötletes szituációk a leghétköznapibb eseményekből nőnek ki, csúcspont a kávé-tea pár-
baj, amely az ókori kínai tanmese, káprázatos vágásokkal sűrített realizálása.
Bánfalvi Eszter pizzafutárja meggyőzően motorozik, belevaló keménysége imponáló, éppen
ezért nyugodtan lehetett volna kevésbé kontrasztosan, szebbé fotografálni. Rátóti Zoltán
az ötvennek látszó magyar negyvenes prototípusa, játéka meggyőzően hiteles, visszafogott
tempója egyedien markáns. Lengyel Ferenc, Egyed Attila extrém egyéniségét adja, a las-
san alternatív sztárrá emelkedő  Thúróczy Szabolcs  húzónévként erősíti a produkciót.
Telitalálat  Yu Debin  Wu szerepében: az egyre szimpatikusabb létezés, a gömbölyű stílus,
a sugárzó kedvesség iskolapéldája. Neki elhisszük a Zöld Sárkány meséjét, tőle elfogadjuk
a Vasat Verő Róka közmondását,  - a teljes foci-/al/válogatottat  elküldenénk hozzá testi-
lelki-gyakorlatra!  Nehéz színészi munkának értékelni  a zsigeri önazonosulás, a látszólagos
eszköztelenség ritka csúcsteljesítményét!
Nem fogják sokan megnézni, nincs píár, nincs kritika, de még szájhagyomány se, pedig ha
francia avagy északi film lenne, hanyatt esne a filmkulturált közönség!

APACSOK /Radnóti Színház/                            Török Ferenc     

 

Szeretjük  Kovács Kriszta  Radnóti Színház-beli darabját, Bereményi dialógusai is ülnek, de
filmen minden  kegyetlenül keményebb lett.  Szervét Tibor  parádésan cinikus tartótisztje
kíméletlenül gonosz, irháját féltő köpönyegforgató,  Csányi Sándor sokkal kisszerűbb, meg-
hunyászkodó karrierista. Felmagasztosul viszont a joviális Schneider Zoltán  törzsfőnöke, a
színpadon észrevétlen   Marjai Virág  mélyen átélt érzésvilágot képes megjeleníteni.
Török Ferenc az indián-jelenetek stilizált hitelességével, az /ál/archiv felvételek kedves iz-
galmával hatványozza  a színpadi játékot,  a vágás és a találó kamera-állások is feszülttebbé
teszik a cselekményt. Mennyivel többet ér egy néma premier plán egy színpadi frázisnál!
A csúcs most is  Csomós Mari  elképesztő méltósága: a Legnagyobb Magyar Oratrice félel-
metes deklamációval, szótagonként súlyozottan meséli el a budapesti indiánok történetét,
ezáltal kapnak a diaképek drámai jelentőséget.
Egyetlen hibája van a szövegkönyvnek:  az "Indián" lényegét,  fontosságát kimondó monoló-
got a hitvány áruló szájába adja. Azt is a Nagymamának kellett volna mondani!

A J Á N L Á S O K          2009         2008         2007        2005-2006       2004-2003

 


2 0 1 0

Szelíd teremtés
               6
Czukor show                  10      


A J Á N L Á S O K           2008         2007        2005-2006         2004-2003

 


2 0 0 9

1                                  10!
Tréfa                              8
Boszorkánykör                7
Papírrepülők                   8
Made in Hungaria          100
Utolsó idők               100!!!

SZELÍD TEREMTÉS                Mundruczó Kornél          

 

Na de ennyi véletlen?!? Megtalálja anyját, akinek lakásában éppen számára ismeretlen apja
castingol, véletlenül megöli anyja élettársának lányát, majd némileg szándékoltan a gyászo-
ló apát, végül, micsoda véletlen!, anyukát is letaszajtja a harmadikról...  Értelme sincs min-
dennek,  hiszen már az első gyilkosság után menekülni kell,  a filmrendező pedig megtudja,
hogy a szörnyeteg a fia...  - ez annyira kikészíti,  hogy végül fiastul felfordul az alpesi úton,
remélhetőleg végleg. A sztori és a forgatókönyv szánalmasan ostoba,  de a rendezés kiváló,
a hiteltelen és hazug történet igazi filmes eszközökkel realizálódik.
A konténer-színházi változat nem tetszett, de a lepusztultságában is gyönyörű pesti bérház
fantasztikus hangulati elem, nem is beszélve a havazás mitikus költőiségéről. A gyilkos távoli
sziluettje a sűrű hófátyolon át, a nyomok az udvar szűz haván, az ablaktörlő hektikus surro-
gása a szerpentinen  varázsosan ellenpontozza  a borzalmakat.  Néha sok is a jóból: a licht-
hof szárnysuhogással érzékletes, de miért kell egy lényegtelen párbeszédet a pincelépcső
artisztikus csigavonaláéba komponálni?
A filmbélivel ellentétben a valóságos casting igen sikeres:  Csíkos Kitty gyerekarca, a kata-
ton tekintetű  Frecska Rudolf katartikus mélységeket hordoz. A színészek már kevésbé el-
fogadhatóak:  nagyon csúnya arcok és sehogy sem játszanak.  Ebben  a rendezőt alakítani
próbáló rendező is  élenjár,  bánatba hízlalt magyar férfifej  az átélés és a mimika romjain.
Igaz, nehéz elhitetni például  olyan butaságot, hogy valaki felelősségez érez,  mert 17 éve-
sen nem óhajtott  egy húsz évvel idősebb  alkalmi kapcsolat oldalán  apa lenni és ezt még
azzal is megfejeli, hogy "élni akartam, karriert csinálni, filmezni!"/ Miért, ki nem?/
De ami a rendezést illeti,  Mundruczó Kornél,  nagyot javítva a Johanna és a Delta okozta
negatív egyenlegen, az Afta és a Szép napok zseniális szintjén teljesíti a föladatot. Erősek
a szárazon koppanó dialógok, mesteri a ritmus, kifejező a plánozás, melyet Erdély Mátyás
képalkotó tehetsége tesz esztétikusan élettelivé.  Valósan szuggesztív a bérház különböző
színtereinek  nagyívű gépmozgásokkal való kötése,  emlékezetes a mosógép remegtető do-
hogása, a havas úton kanyargó autólámpák fénye.
Csak igaz sztorit,  jó forgatókönyvet, hiteles színészeket kellene találni, - ahogy a rettene-
tes Jég után jött a csodálatos  Caligula, eljön a nagy film ideje is.

CZUKOR SHOW                        Dömötör Tamás filmje

 

Füst Milán Boldogtalanok-ja  a magyar drámatörténet szent tehene. Kimódolt cselekmény,
nehezen értelmezhető karakterek, hiteltelen viszonyulások.  Minden rendezőnek beletört
a bicskája, a melodramatikus bulvár mégis szívósan él tovább, a közönség szenved, a kritika
meg nem meri kimondani, hogy érdemtelen darabocskáról van szó.
Dömötör Tamás nagy merészen,  jóformán csak a szereplőket emelte át  teljesen autenti-
kus darabjába, melyben a családi dráma csupán ürügy  a szórakoztató média  ocsmány em-
bertelenségének leleplezéséhez.  Milán bácsi hősei tulajdonképpen  nem is kerülnek egy-
mással szembe, a show-műsor vezetőjével folytatnak dialógust,  melynek során a manipulá-
tor lépésről lépésre szedi ki belőlük legféltettebb titkaikat. Az eredetileg színdarabnak írt
és játszott mű  igen ötletes dramaturgiával tárja fel  a családi kapcsolatok szövevényét  és
sikerrel alkotja meg  a rendkívül érdekes figurákat. Az időpont a jelen, a dialógusok közné-
pi nyelven szólalnak meg,  az extrém szituációk elfogadható értelmezéseket kapnak. A for-
gatókönyv ezen felül megteremti  a TV-adás stábjának  jeleneteit, az előzmények és követ-
kezmények ábrázolására is futja és kidolgozott szerkezetbe sűríti a váratlan izgalmakat.
A rendező   Dömötör Tamás a színpadi változat szereplőit tartja meg,  de magabiztosan vá-
logatja ki az üvegfal mögött dolgozó TV-seket is. Saját magukat adják, de reagálásaik, benn-
fentes cinizmusuk felér  egy színészi alakítással.  A bértapsonc közönséget irányító adásve-
zetőben  Simicz Sándor-t  ismerhetjük fel,  aki zsigeri tehetséggel,  fantasztikus humorral,
lenyűgöző énekprodukcióval válik a film felejthetetlen Jolly Joker-évé.
A nevetségessé alázott kisember,  Szabados Mihály  megformálásában  a galádul csapdába
csalt, jószándékú butaság, melyet az embertelen műsorgyár éppen úgy használ ki, mint a
70-es évek mélyinterjús dokufilmesei a tájékozatlan emberek őszinteségét. Czukor Balázs,
aki ritka fiziognómiájával  már többször feltűnt hazai filmekben,  duplafenekű szerepében
szuggesztív arcjátékkal, empatikus hozzáállással hozza a sztárt,  aki csak eszköz a manipulá-
torok kezében. Szorult helyzetében  Anger Zsolt  szenvtelenségével, okos válaszaival még
szimpátiánkat is elnyeri, noha jelleménél negatívabbat nehéz lenne elképzelni.
A TV-felvétel zaklatott légkörét az operatőr  Tóth Widamon Máté  korrektül uralt, hiszté-
rikus kameramozgásai teremtik meg,  tetézve  Lenkey Tamás  vágói bravúrjaival.  A rende-
zésnek sikerült olyan filmet csinálni,  amely egyáltalán nem emlékeztet a színházi kiinduló-
pontra, velejéig filmszerű, öntörvényű filmművészeti alkotás.
A színészek káprázatos együttest alkotnak, mégis külön kell szólnunk a hölgy-triumvirátus-
ról.  Csonka Szilvia  hátborzongató átéléssel hordozza a tragédia előérzetét,  Péter Kata
egy primitív, sorsverte lányt állít elénk, aki kétségek között vergődve próbál kiutat találni
elviselhetetlen helyzetéből.  Megmerevedő mimikája, szélsőséges dühöngése, többször el-
torzuló artikulációja annyira hiteles, hogy időnként arra gyanakszunk,  nem is színész, ha-
nem az élet  valóságos drámájának részese. - Sziklába vésett arcvonások,  fagyott szemek,
acélos pincehang:  Vasvári Emese  extrém egyénisége  eszméletlen erővel ruházza fel  a
legellentmondásosabb szereplőt. Nézései, lassú reagálásai, vontatott hanghordozása hosz-
szú ideig a mindent elfogadó megalázkodás típusát jeleníti meg,  mígnem a végkifejletben,
félelmetes intenzitású kitörésben mutatja meg ellenállhatatlan drámai erejét.
A TV-ket valóban csak a nézőszám érdekli: ez rendben is van, - alávaló módon manipulálják
a szerencsétlen résztvevőket:  megtévesztik őket, kihasználják tudatlan hiszékenységüket:
felnőtt emberek, magánügy! De mindezt csak azért tehetik, mert a Nagyérdemű Közönség
kéjesen szemléli a "lelki" élveboncolást! /Nemsokára talán a "testi"-ig is lesüllyedünk.../
Magasan a legjobb film volt a  Szemlén,  egészen biztos,  hogy megtalálja útját a közönség
felé.  Műfaji különlegessége miatt,  hiszen egy TV-show készítéséről szól, kivételesen hoz-
zájárulunk a mozin kívüli nézéshez is...

1                                       Pater Sparrow   filmje

 

Csak negyven évig kellett várni... - Huszárik után végre egy ember, aki formában, képben
él és mer újítani!  Valami ág-bogas, zűrös történés,  csalárd misztikum és bűnügyi titok, a
felét nem értjük - de kit érdekel!!!  Mikor a látvány maga szürreál, mikor fények és tónu-
sok mesélnek,  mikor minden beállítás eleven élmény,  mikor egy villanásnyi arc felér egy
fejezettel...  Hogy mennyiből csinálták és még mit lehetett volna!?!..., kit érdekel, mikor
szájtátva bámuljuk  Lányi Fruzsina és Varga Judit  elképesztő látványvilágát, mikor lenyű-
röz a szerkezet, a nagy szimfonikus formákra emlékeztető, következetes építkezése, mely
Kiss Wanda  vágó-ollóját dicséri.  Pater Sparrow /Verebes Zoltán/  merészen rugaszkodik
el a naturától,  az emberi viszonylatokban viszont, nagyon is megalapozottan valósághű. A
konfliktusok erővonalait, a szituációk terét kiválóan megrajzolt figurák hitelesítik, nagysze-
rű szereplőválogatása számos ritkán látható arccal teszi magasra a mércét.
Mikor láthattuk utoljára  Sinkó László diabolikus fizimiskáját, honnan tudnánk, hogy mily
gonoszságok lakoznak  Balázs Zoltán-ban?  Czukor Balázs  az ideális néma,  Kerekes Vica
éretten magabiztos, Mácsai Pál, mint mindig, nagyon kemény, lassan Mucsi Zoltán is meg-
kapja a Giacometti-profiljához illő  komoly feladatokat.  Egy hangtalan,  illetve hasbeszélő
epizódszerepben  Mátyássy Bence  tűnik ki választékos szolgalelkűségével,  - volt már kö-
lyők, csúszómászó karrierista, ifjú szerelmes, akció-hős, transzvesztita és vakond, - van-e
olyan szerep, amit ne tudna, abszolút tökéletességgel eljátszani?!?
A Tóth név foglalt a magyar filmtörténetben, de azért most mégis, tanuljunk meg gyorsan
egy újabbat:  Tóth Widamon Máté, amit ez a fiatalember művel a kamerával, az így egyből
a legnagyobbak közé emeli, magától értetődően virtuóz, leleményesen páratlan!
Bármelyik hollywoodi műfajban képes lenne a legjobbat alkotni, de reméljük, hogy minket
is még sokszor meglep  filmes kreativitásának fanyar gyümölcseivel:  Páter Sparrow rakétá-
ja elstartolt a képzelet bolygóntúli univerzumába.

UTOLSÓ IDŐK                     Mátyássy Áron  filmje                       Vass Teréz!!!

 

Végre egyszer jól döntött a T.Zsűri, végre egyszer olyan szerzői film született, amely bár-
hol a világon megállja helyét  mind a közönség,  mind a szakmai kritika előtt!  Világvége: a
magyar-ukrán határvidék, Schengen előtt, '97-ben, benzin-csempészet, falopás és a nagy
üres, kilátástalan semmi.  Háttérben a Kárpátok,  előttünk az épülő sztráda Ukrajna felé,
egy autista dilinyós lány és az ő sűrűlelkű,  kötelezettségek között vergődő bátyja. Kádas
József-ben a Magyar Ugar "kunfajta, nagyszemű legény"-e testesül meg, akit néma vágyai
sem igen űznek  egy saját, műhellyel kombinált benzinkútnál tovább.  Összeszorított fog-
gal gondozza  reménytelenül kiszolgáltatott nővérét,  fordul hatszor is  egy nap a fekete-
fuvarral, alig beszél, de izzó szemei mindent elmondanak. Színészi alkat és rendezői elkép-
zelés ritka telitalálata  ez a jobb sorsra érdemes legény,  a leszorítottak, a mélyben kalló-
dók tragikus hőse.  A forgatókönyv gondosan kidolgozott cselekményt, pontosan kirajzolt  
karaktereket hordoz. Kitűnő megfigyelések egy ismeretlen közegben,  látszólag jelenték-
telen apróságokból épülő szerkezet.  Még a rendőröknek is határozott arcélük van, nem
kell szokványos sztereotípiákkal beérnünk.  A fantasztikus színészvezetésen kívül, a vissza-
fogott tempó és a következetes vágás is a rendezőt dicséri. Kiemelkedő az operatőr mun-
kája, expresszív mélységeket sugallnak  a homlokeresz alatt végződő kivágások,  a fénnyel
írt profilok.  Soha filmben nem láttuk még  a nappali erdő  ennyire kifejező képeit, a kör-
nyező világnak a lány szemével látott apró rezdülései, egy tücsök, egy táncoló levél, egy
tükröződés a falon titkos szubjektummá nemesül  Herbai Máté kamerája előtt. Bölcs elő-
relátással a háttér-dalok,  Harcsa Veronika kifinomult előadásában, az ő szövegével, ango-
lul szólnak,megkönnyítve a nemzetközi sikert,  amelyet bizton megjósolhatunk.  Az összha-
tás fontos eleme  Márkos Albert mesterien illeszkedő zenéje is,  de a középpontban mé-
gis a ragyogó színészi alakítások egész sora áll. Varga József a robusztus sötétség, László
Attila a cselekvő józanság, Kasvinszki Attila az elemi rosszindulat szuggesztív megtestesí-
tője.  Géczi Zoltán  jégarcú hadnagya egyetlen mondattal helyre teszi az államrendőrsé-
get, Földes Eszter sugárzó lénye a természetes hitelesség ritka erényével tűnik ki.
A rendellenesek ábrázolásában eddig Dustin Hofman Esőembere vitte el a pálmát, de holly-
woodi remeklése fényévekkel marad el  Vass Teréz briliáns alakításától. Az Ő járása, nézé-
se, váratlan reakcióinak groteszk ritmusa, félszeg öröme, rettegő magába fordulása: maga
filmtörténelem. Némaságát csak az autó-prospektusok adathalmazainak felokádása szakítja
meg, mindent ért, egy szóra segít a lehajolni képtelen öregasszonynak,  mindenre reagál:
talán a legmegrázóbb pillanat a tetszhalálba menekülő bogár-póz a magára borított dívány
alatt... Herzog Kasparjának megszemélyesítője elmegyógyintézeti ápolt volt, Truffaut Vad
Gyerek-e retardált kisfiú, de  Vass Teréz  Színész,  az unikális fajtából,  aki elképzelhetet-
len módon jutott el a testi-lelki metamorfózis ilyen fokára. Nem feledjük, hogy az alkotók
rengeteg kis jelenet-mozaikkal adtak erre lehetőséget, de a revelatív alakítás végső fokon
az Ő transzcendens beleérző-képességét, elementáris tehetségét bizonyítja.
A szerelmesek tétova csókjai, lobogó lángokkal a háttérben, a hinta kötélcsavaró forgásá-
nak montázsa, a morbid abszurdisztáni határátkelés:  megannyi megfoghatatlanul lenyűgö-
ző mozzanat. A két lány sejtelmes világítású éjszakai jeleneténél pedig,  nem, nem!, miért
is fognánk vissza magunkat: - megdermesztett a gondolat: ...bergmani szépség!

TRÉFA                                     Gárdos Péter

 

A Komáromi Erőd után most a zsámbéki exRendház kölcsönöz poszt-monarchiás légkört ma-
gyar filmnek,  reméljük, marad azért hasonló fílingű helyszín  a várva várt  Iskola a határon-
nak is.  Horgas Péter  avatott közreműködésével, az operatőr  ifj.Seregi László  érzékletes
képekkel teremti meg a bezártság komor miljőjét. A szerzetesi cella eszméletlen rövidülés-
be szűkül, az öles falak erőtlen sárgája,  a reverendák tompa sötétje szinte fekete-fehérré
nemesíti a koloritot, a visszafogott mozgásokkal animált  változatos beállítások meghatározó
összetevői  a nyomott atmoszférának.  Hiba gyilkosságba futtatni a cselekményt,  elég lett
volna még erőteljesebben szembeállítani a két nevelő ambivalens módszereit. Váta Loránd
szuggesztiv játékát tovább erősítik sűrű titkokat sejtető arcvonásai, nem tehet arról, hogy
a forgatókönyvi önkény indoklás nélkül száműzi a tragikus esemény előtt. Sikeres a gyerek-
szereplők kiválasztása is, különösen  Kiss Márton Szebeni-jének nemes embersége tetszett.
Lengyel Tamás nagyívű alakítása egymagában fontossá teszi a filmet, a fölényes szépséggel
álcázott lelki terror  emblematikus figuráját  teremti meg,  mosolyos gesztusai fokozatosan
leplezik le szadista hajlamait. Gárdos Péter  filmje nem hibátlan,  ígéretes lehetőséget sza-
lasztott el, ennek ellenére fonos,  hogy bepillantást engedett  a klerikális nevelés feudális
szörnyűségeibe. De ideje lenne körülnézni már a 70-es évek egyházi kollégiumaiban is, hát
még a későbbiekben...

MADE IN HUNGARIA                            Fonyó Gergely                    

 

A József Attila Színház-i, szintén  Tasnádi István fémjelezte előzmények után bizsergetően
jó előérzetekkel ültünk be, de film legmerészebb vágyainkat is felülmúlja! A röpülőgép las-
súló légcsavarokkal landol a Népköztársaság budaörsi határán,  de mi már az első táncjele-
netnél elszállunk.  Semmi kidobós-beforgós párosodás:  mindenki egyedül ropja, természe-
tesen az invenciózus koreográfus,  Tihanyi Ákos elképzelései szerint,  tömegben, együtt,
igazolva több évtizede vitatott tézisünket, miszerint az igazi rock 'n roll: szólótáncz !!! Jár-
ják veszettül, táncosok, színészek egyaránt, elképesztő a vágás /Csillag Manó/: egy hety-
ke figura - nagytotál - jellegzetes tárgy - a szereplők - etc.,  fantasztikus iramban, tökéle-
tesen ritmizáliva. Rendőrség, vízágyú/működő!/, fejveszett menekülés, szédítő forgatag és
a közepén  Scherer /Pepe/ Péter újabb karakter-remeklése, a kispolgári kiskáder Bigali. A
cselekmény izgalmasan bonyolódik,  mi lesz a zenekarral?, mi lesz a vetélkedő frontembe-
rekkel és mi lesz a szerelemmel, óh?  Beépül még négy hórihorgas NDK-csaj, megjárjuk az
uszodát, a házibulit,  de mág gyertyafényes szerenád is felhangzik a Salvador Dali-san égő
zongorán. szólnak az elnyűhetetlen magyar rock örökzöldjei,  hát ha az a Fenyő úgy éne-
kelt, úgy mozgott volna, mint a mi  Fenyő Iván-unk , aki ráadásul kitűnően játssza a rossz-
fiút, talán mi is Hungáriások lettünk volna azokban a daliás időkben. Szabó Kimmel Tamás
abszolút all round színészként jeleníti meg a hajdani figurát,  érzelmes mimika, hiteles át-
élés, elsőprő lendület jellemzi.  Felbecsülhetetlen erénye,  hogy soha nem túloz,  annak
ellenére, hogy ez a szerep igazán adna erre lehetőséget, kicsit mindig kívül maradó, visz-
szafogottan árnyalt karaktert formál. Zenekari társai viszont szabadjára engedhetik egész-
séges komikumukat,  Kovács Lehel vulkánikus tombolással bőgőzik,   Orosz Ákos belevaló
keménységgel - és igazában is !!! - dobol,  Szente Vajk  parádés alakítást kerekít a mitug-
rálsz gitáros szerepéből.  A lány főszereplő képességes, de nem illik ide, túl erényes, túl
fagyos, annál inkább  totális telitalálat  a gyönyörű Marina, aki igenis rendes ember, nem
hagyja el a bajban sem rosszcsont fiúját.  A szuperközeliben is  lélegzetelállító  szépségű
Valentin Titánia utolérhetetlen eleganciával, természetes hitelességgel él a vásznon, ki-
bomló hajából ékszerek-csillagok hullanak, mosolyától rendőrsorfalak zuhannak össze. És
ahogy azt képes mondani: "...aztán soha többet rock 'n roll..."  Fonyó Gergely kikezdhe-
tetlen szakmai tudással realizálja a kitűnő forgatókönyvet,  a briliáns színészvezetésen kí-
vül kiemelendő a 70-es évek arculatának, hangulatának precíz ábrázolása is.
Nincs ember, akit ne sodorna el a zene és a képek káprázatos lüktetése, bensőnkben ré-
vült mámorban tombolunk végig, aztán hazafelé a havas utcán: - hogy-hogy ilyenkor nincs
rock-party a Corvin-tetőn ?!?

PAPÍRREPÜLŐK                              Szabó Simon                  

 

A nyolc történet váltakozva fut, de nem szinkronban: érdekes szerkezet,  végig éber figye-
lemre késztet.  Nem minden jó:  a korai drogozók erőltetett handabandázása, a lemezlova-
sok bennfentes lötyögése lenyomja a szintet,  az írói impotenciát is csak a végső mottó vé-
letlen megtalálása teszi elfogadhatóvá. A szerelmi háromszög kicsit túloz, de a szereplők já-
téka némileg hitelesíti  a helyzetet,  Szabó Simon  létezése a road-képekben,  érdes meg-
szólalásaival nagy erőssége a filmnek.  A jóbarát halálhírének fogadása:  a hosszan kitartott,
fojtogatóan döbbent csend:  emlékezetes nagy pillanat.  A dramaturgia néha megbicsaklik,
kár volt elvarratlanul hagyni a két lány otthoni lebukásának  történetét, de a cselekmény-
vezetés egyébként kitűnő, a váltások logikusak, a folytatásos regényekhez hasonlóan, per-
manens izgalomban tartja  a nézőt.  A rendező jól bánik nagyrészt kezdő színészeivel, hely-
színei is találóak,  első és ráadásul  no-budget filmhez képest  csak a legnagyobb elismerés
illeti.  Szépen kapcsolódik a break-dancesek és a fitnesszes fiú sztorija,  belevaló figurákat
ismerünk meg és illeszkedik  az elmaradhatatlan bunyó is.  De ha csak a két leszbi-lány len-
ne a filmben,  akkor is igen elégedettek lennénk.  Az apai zsarnokság árnyékában  ruhater-
vekkel próbálkozik az egyik, miközben pénztárosként húzza az igát egy áruházban, -kemény
és koravén:  Bódi Eszter érett alakítása maradéktalanul hitelesíti. A másikat a hihetetlenül
szuggesztív  Hőrich Nóra Lili  játssza, aki vibráló mozgásán,  lenyűgöző szépségén túl nagy-
szerű színész is.  Ahogy barátnőjét figyeli érzékeny szemekkel,  ahogy megdöbben az anyai
ballépés felismerésénél, de egész sugárzó jelenléte született tehetségként állítja elénk. A
végső kettős futás az éjszakában kicsit kimódoltnak tűnik, de az Ő hosszú vágtája a homály-
ba révedő Andrássy-úton, a drámain lezuhanó földalatti-ráccsal,  a kétségbeesés zokogásá-
val: gyönyörűséges, felejthetetlen jelenet.

BOSZORKÁNYKÖR                        TRILL ZSOLT                       Zsigmond Dezső 

 

Havasok, eszténák, csergék és fenyvesek...,  gyönyörű tájakon pásztáz a míves kamera, az
éjszaka meg a vajákos vadlányok lidérces táncáé.  Vadromantikus valószínűtlenségek, ame-
lyek nem tudnak  marquez-i szürreálba transzformálódni.  Az átlátszóan titokzatos fordula-
tok viszont megfelelő keretet adnak  a realisztikus jelenetek,  a hiteles figurák felvázolásá-
hoz. Czintos József helyi rendőre, a kismerhetetlen hegylakó Magdaléna, a vadlány baráz-
dált arcú édesanyja támadhatatlanul valószerű,  de filmbeli létezésüket az elképesztő civil
szereplők kisugárzása teszi tökéletessé. A vad hegyi képeken átderengő, ízesen tagolt sza-
vakkal recitáló arcok sora, a mitikus elbeszélések oratórikus emelkedettsége, a balladiszti-
kus  Dresch Mihály-zene  jelenti a film igaz értékét.  A lidérces élményeit puliszka-lakomá-
zás alatt mesélő öregember,  a kocsmai regélők, a hegyre kenyeret vivő lány, a sajtkészítő
fiú filmi létezés magasan veri  a színészi alakításokat.  Egy, csak egy legény állja a versenyt,
a rebbenő érzékenységével is töretlen keménységű Trill Zsolt. Poétikus mimikájától a leg-
jelentéktelenebb pillanat is vibrálóan izgalmas hangsúlyt kap, de ha arca mozdulatlan, a su-
gárzó szemek tükrözik  a lélekmélyi történéseket.  Érthetetlen váltásokat tölt meg emberi
tartalommal, kíváncsi kamasz és vakmerő hős egy személyben, filmbeli munkája méltán állít-
ható színpadi remeklései mellé. Bizony csak az ésszerű píár hiányzik: íme,van egy fantaszti-
kus színészünk, akit egy közepes filmben is érdemes, sőt, muszáj megnézni! A többit pedig
bízzuk az erdélyi táj  bűvös szépségére,  amelyet a belsőkben is szép teljesítményt produ-
káló operatőr-pár:  Ágoston Gábor és Halász Gábor varázsol elénk.

A J Á N L Á S O K        2007                2005-2006              2004-2003

 


2 0 0 8

-Valami Amerika 2     10!!!
-Kaméleon                  9
-Tabló                        8
-Majdnem szűz            8                    Ubrankovics Júlia   10!
-Életek éneke           10!!!    
-Casting minden          9

VALAMI AMERIKA 2                          Herendi Gábor

 

Nagyot ütött az első Valami, csak a zenéje nem tetszett: a folytatás ellentmond a közhely-
nek, miszerint a második rókabőr már nem az igazi, ez jobb, mint elődje, jól kigondolt, öt-
letes, pergő és vidám.  Divinyi Réka megint csak írt egy használható forgatókönyvet, frap-
páns dialógusokkal,  ügyesen rajzolt figurákkal,  nem fukarkodott a váratlan meglepetések-
kel sem. Kifejezetten pompás a színház, helyesebben a táncszínház beemelése a történés-
be, így a zenés-táncos elemek nem betétszámok és már a próbák alatt ájulhatunk a koreo-
gráfia eleven lüktetésén, hát még a végkifejletet jelentő premieren!
A Három Testvé/ő/r keményebb, mint valaha, Pindroch, Szabó Győző és Hujber egymásra
licitál, legjobban a legkisebbet szeretjük, kamaszos mosolya okán. Csuja Imré-ről nagydok-
torit kellene írni,  a "Kárpátok Hitelességi Géniusza" címmel,  de nem adja alább a győzhe-
tetlenül charme-os  Szervét Tibor  sem: de jó is lenne beleesni egy ilyen szélhámos csap-
dájába!, nem is beszélve a "karmai közé" változatról... Emésztő fölényben játszik a férficsa-
pat, a lányok becsületét csak a zseniális mozgású atomvillanás,  Lucia Brawley menti meg,
karizmatikus lézer-tekintete  még a háttérből is uralja a mezőnyt. Táncol, mosolyog és ját-
szik,  Ő a Number One a filmben: ellenállhatatlan!  A legemberibb  dr. Thúróczy Szabolcs
epizódja, a filmbarát gengszter méla tekintete mögött szentimentális lélek rejtőzik: zseni-
ális figura!  Tompos Kátyá-t éneklése dicséri, a filmbéli színpadon is helytállt.
Márton Balázs  operatőri munkája veri  a csúcsra járatott hollywoodi táncfilmeket,  de a
hétköznapi külsőkben, szépen artikulált enteriőrökben is példaszerűen dolgozik. Hatásos
a zene,  kevésbé hallik bugyuta-betét,  akadnak szövegben-zenében egészen kiváló dalok,
így a börtönőr-song és a fantasztikus rendőr-jelenet, amelyet kétszer is láthatunk.
Lesz közönségsiker, lesz nézőcsúcs, íme a magyar szórakoztató film: igazán ideje volt már,
hogy ne kelljen az amcsi katyvaszt néznünk.

KAMÉLEON                            Goda Kriszta  filmje

 

Csak szex és más semmi: az első magyar közönség-film, amely korszerű filmnyelven, profesz-
szionális megvalósításban volt képes szórakoztatóan hiteles lenni, egyből megmutatta Goda
Kriszta elementáris tehetségét.  Második alkotása ugyan félrecsúszott, de ebben a proto-
koll-szempontok és indokolatlan elvárások is  szerepet játszottak. Nem lehet ekkorákat ha-
zudni '56 ürügyén, főleg,  miután a hasonló témájú amerikai dokumentfilm,  a Szabadság vi-
hara elfogulatlan hozzáállással már feltárta az igazságot...
Na de ez most egy frappánsan összefogott, kiváló forgatókönyvre épülő, szellemesen reális
szélhámos-sztori, lebilincselő tempóban, szédületes vágásokkal, kiváló színészstábbal előve-
zetve. Hazafelé baktatva töprenghetünk, hol lettünk megvezetve, hol nem stimmel egy vá-
ratlan fordulat:  de alig találunk döccenőket,  a kiélezett dialógusok, a komikus szituációk
amúgy is elfedik azt a nehány apró ügyeskedést. Gyönyörű, méltatlanul lehurrogott /"bez-
zeg Prága!"/ fővárosunk ismeretlen, új arcait mutatja, eklektikus bérpalota, vasúti híd, az
újjászülető Gozsdu-udvar, - kár, hogy szerelmetes Megyeri-hídunkon  akkor még nem lehe-
tett forgatni... Végre új karakterben látjuk Csányi Sándor-t, elpuhult amorozó helyett ki-
munkált figurával lep meg,  Kulka János hihetetlen metamorfózissal brillíroz  kényes szere-
pében. A női főszereplő most legalább nem zavarja az óriási csavarokkal örvénylő történe-
tet, László Zsolt lézerpillantású szigora szuggesztív egyéniséget sejtet. A címszereplő egy-
re kevésbé fotogén bio-díszlet, ám  Goda Kriszta  szédítő ritmusa, az eizensteini képsorok
hibátlan illeszkedése még ezt a tehertételt is kibírja: animált bábokkal is tökéletes lett vol-
na a szerelmi szál... Aki színházi világban  Első az Egyenlőtlenek között: több kisebb szerep
után, Tibiként SzázTizes TeliTalálat a zseniális Trill Zsolt. Nagy vagány szelíd álmokkal, jóhi-
szemű fafejűnek látszik, mégis csalhatatlanul ismeri fel a helyzeteket, 30 premier plánja kö-
zött nincs két hasonló,  arcrezdülései regényeket írnak, tekintete az angyalok énekét. Az
Ő létezése néhány feledhetetlen pillanatban  a katarzis csúcsára röpíti a filmet,  jelezve a
fiatal színészóriásban rejlő varázslatos lehetőségeket.
Csak az a Vég...  Nem kedveljük a Deus ex Machiná-t,  nem győzhet teljesen az isteni igaz-
ság, de vajon okvetlenül az egyetlen szerethető emberkének kell halni, míg a gusztustalan
lélekkufárok tovább virulnak...?!?
Döntse el az, aki nézi, bátran beülhet plázacica, vagy komor filmítész egyaránt, nagymamák,
gimisek, kismamák, gürizők: higyjétek el, egyikőtök sem fogja bánni!

TABLÓ                              Dettre Gábor  filmje

 

Antirasszista rendőrfilm, cigányok-romák a bűn és a bűnüldözés két oldalán. Kemény vállal-
kozás, meglepő sikerrel! Mert a story és a forgatókönyv akkurátosan kidolgozott, a figurák
ismerősek, mégis egyénített, érdekes arcok, a dialógusok meg egyenesen remekek, hiába,
nem árt ha egy  Kertész Ákos az alkotótárs! Ártott viszont a minden áron széles körképet
alkotni vágyó törekvés, az érdekes epizódok csökkentik a bűnügyi feszültséget, bizony, jól
sikerült jeleneteket kellett volna  kegyetlenül kivágni...  A nyócker-jellegű környezetben
a hazai színjátszás nagyjai brillíroznak:  Molnár Piroska regényeket képes arcjátékkal meg-
jeleníteni,  Szirtes Ági játékát csak lenyűgöző, bár sajnálatosan távoli aktja múlja felül, a
karakterábrázolás csúcsa  OLsavszky Éva  alkoholista mosónője.  Nem elég,  hogy rendőr,
még zsidó is...:  Scherer Péter hihetetlen érzékenységgel formálja,  míg  Csuja Imre a fél-
delíriumban rezonáló "magyar" vonalat hozza zseniálisan, Oscardíjra méltó színvonalon. So-
kat ártott az operatőri munka,  a bőrgyógyászati portrék,  csúf világítások egyáltalán nem
teszik hitelesebbé az amúgy kitűnő valóságképet.  Fátyol Kamillá-t 16 éves lányként mini-
mun olyan szépnek kellene látnunk, amilyen, - belülről vezérelt játéka még így is érvénye-
sült. Semmi sem foghatott ki a végre méltó föladatot kapott  Mucsi Zoltán-on, aki puszta
létezésével roppant súlyt adott  rendkívül nehéz, összetett szerepének. Giacometti-arca,
emberi ellágyulásra is képes hangja, mely felülírja eddigi, jobbára blődli megjelenéseit, a
nagyformátumú filmszínész jövőbeli lehetőségét jelzik. A gránitprofil mögött esendő férfi-
atlanság, a határozott zsarulélek mélyén egy szorongó kisfiú rejtőzik:  az utóbbi évek leg-
jobb film-főszerepe!  Dettre Gábor  meggyőző bizonyította miljőteremtő és színészvezeté-
si képességeit,  képsorai messze többet mutattak  a bűnügyi kategóriánál:  tabló helyett
egy szelet húsbavágóan hiteles valóságot tárt elénk,  nem kerülve el a rettenetesen fon-
tos, egyre dermesztőbb rasszizmus problémáját.

MAJDNEM SZŰZ                             Bacsó Péter                      Ubrankovics Júlia

 

Kommersz, közönség-film, de ne zsáner: csak megkaparja a felszínt, de nem fecseg. Brutá-
lis felütés: az intézeti lány napokon belül prostiként kerül az utcára.  Eddig tart a valóság,
ezután jön a kiút,  amely sajnos csak a filmben reális.  A szituációk viszont  életszerűek, a
rendezés több,  mint profi,  helyenként még a  mélyebb rétegekbe is  bepillantást enged.
Mintaszerű színészvezetés:  Hujber Ferenc,  Kaszás Gergő és különösen  Tóth Attila éles
rajzolatú,  hiteles karaktereket formálnak.  A forgatókönyv  sikeresen kerülte  el a szenti-
mentális és az álkemény részleteket,  némi humort is adagol, dialógusai pedig frappánsak,
fordulatai ötletesek.  De  Bacsó Péter legnagyobb érdeme mégiscsak az,  hogy megtalálta
hősnőjét, a friss pályakezdő  Ubrankovics Júliá-ban. Eleven nőiesség, sugárzó életkedv, a
18 állami gondozottként megszenvedett év  bölcs keserűsége,  a kiemelkedés vágya, a las-
san ébredő érzelmek: minden mozzanat más-más arcát mutatja a hihetetlenül érdekes de-
bütánsnak. Ahogy rádöbben  az átverésre,  ahogy szenvtelenül tűri a piaci szexet,  ahogy
mohó érdeklődéssel lesi  az oktató szavait,  - tucatnyi briliáns premier plánban bizonyítja
érett tehetségét. Gesztusai vonzóak, mimikája kifejező, játékának hevessége elragadó, az
áruházi motozás-képből pedig önálló magán-jelenetet tud konstruálni. Vérbő tálentum, a
teljes átélés ritka érzékenységségével, bizonyára színpadon sem adja alább.
Sajnos, kevés utcára kényszerített lány találkozik belevaló kirakatrendezővel, de az isteni
Ubrankovics Júlia megtalálta első rendezőjét, aki csábító kirakatba helyezte: mindketten
jól jártak... De Mi is !!!                                                                                      2008

CASTING MINDEN                             Timár Péter                            magyar film

 

Megasztárok, lány az Unterlandból, slágerek és széplányok, elég aggasztó előjelek..., ami-
re a pompás alkotás alaposan rácáfol.  Van egy karrier-történet, az árvalányé, amely elég
érdekes ugyan,  de mit sem érne  Oláh Ibolya  bivalyerős egyénisége és elemi, belülről fa-
kadó játékkészsége nélkül.  Énekléséről még külön szólunk később, de az biztos, hogy tra-
gikus mélységeket rejtő nézése, büszke fejtartása, a lélek legapróbb rezdülését is átható-
an megjelenítő mimikája már az első negyedórában legyőzi a kételyeket. A sokszálú cselek-
mény izgalmasan bontakozik ki  Timár Péter eizensteini montázsokra, flash-back villanások-
ra,  bravúros vágástechnikára építő képnyelvén. Jelentéktelennek tűnő mozzanatokkal bí-
belődik mívesen, a kimunkált részletek villódzása azonban ilyen filmeknél szokatlan hiteles-
séget biztosít, amiben nem kis szerepe van  Csukás Sándor  operatőri munkájának. A hitel-
telen mega- és giga-sztárok idején  óriási érdem,  hogy a casting a film esetén is fényesen
sikerült: érdekes karakterű,  jól játszó,  kiválóan mozgó és uram bocsá'..., még jól is ének-
lő csapatot sikerült összehozni. Szente Vajk  kamaszos tánc-virtuóz szikrázó humora és az
izmosan férfias  Csórics Balázs energia-bombája közé ékelődve,  Puskás Péter lírikus finom-
sága, kedves létezése igen szimpatikus ellenpontot képviselt, a Hotel Menthol-számban pe-
dig ragyogó énekesi, előadói képességeit bizonyította. Fekete Linda intrikusként, csábító
lányként egyaránt kitűnő,  mozgása, előadókészsége  messze felülmúlja az átlagot. Sugárzó
egyénisége mellett,  a legmuzikálisabb éneklést  Pataki Szilvia puhafényű,  simogató orgá-
numa produkálta.  Nehéz dolguk volt a hölgyeknek,  a főszereplő  zsigeri adottságai szinte
letarolták a babérokat,  tökéletlen  énektechnikája  ellenére  azt a megmagyarázhatatlan,
égi eredetű többletet adva, amelyet a flamenco nyelvén DUENDÉ-nek hívnak, amit nem tu-
dunk, de csalhatatlan biztonsággal, a lélek legsötétebb kútjaiban érezzük, remegjük, áhít-
juk.  Oláh Ibolya az elődöntő sok csillogó és élvezetes külsősége után,  dalában az ember-
ség, a valóság, az igazság annyiszor lejáratott hangjaiból formált varázslatos katarzist. Ezen
csúcspont után nehéz volt újra feltornászni a feszültséget, mi sem bizonyítja jobban az al-
kotók kreativitását,  hogy majdnem sikerült kievickélniük  a maguknak állított kelepcéből.
Nagymértékben köszönhető ez  Kern András-nak,  aki a giccs-határt súroló jeleneteket is
brilliáns arányérzékkel nemesítette meg,  különösen emlékezetes az atyai betakarásba las-
suló elalvásos "szerelmi" kép,  vagy a félbe harapott szavak mögé rejtett  titkos reményke-
dés megejtő ábrázolása.  A döntőben elhangzó dalok azonban  messze alulmaradtak az ed-
digiekkel szemben,  keverésük meg egyenesen kriminális volt, az énekhangot szinte elborí-
totta az ocsmány zenei alap.
A Valami Amerika után íme,  egy újabb lehetőség  a nagyközönség meghódítására,  de leg-
közelebb ajánlatos lenne hollywoodi mintára hatásfelmérő elővetítéseket tartani az utolsó
vágás előtt, /a két döntő számait bizony meg kellett volna cserélni...!/.
A TV-ből ismert frizura egy helyt elkócosodik, végre láthatjuk homlokát, belezuhanhatunk
Oláh Ibolya  végzetes szempárjának vulkán-örvényeibe: a kékes fényben derengő premier
plán a jövő lehetőségét világítja meg, egy igazi film-tragika arcvonásait.

A J Á N L Á S O K
 


 2 0 0 8

-Kaméleon                 10
-Tabló                        8
-Majdnem szűz            8                    Ubrankovics Júlia   10!
-Életek éneke           10!!!    
-Casting minden          9
             

  2 0 0 7

- Nap-utcai fiúk             7                   Grünvalsky Ferenc: 10!
- Overnight                   
                
Nincs kegyelem           9            
- Ópium                       10                   Kirsti  Stuboe !!!
- Őszödik-Kód   IX !!!       9         Ajánlások a 2007 szemlé-ről:  Liberté  4X100  
-
 Iszka utazása                8
          
- Friss levegő
                9        " My film only top"    

  2 0 0 6

- Sztornó                       7                Lovasi András:     10!
- Fekete kutya              10 !!!
- Szalontüdő /7 perc!/    10 a Hetedik hatványon !!!
- Taxidermia                 100
- Az élet vendége            9               /Csoma-legendárium/
- Csak szex és...              8            
- Az utolsó tánctanár:      post 100


  2 0 0 5

- Kész cirkusz!:              10
- Fekete kefe:               10!    
-
Le a fejjel!:                  5                
- SORSTALANSÁG:            9               /a tizedik hatványon/
- József és testvérei:      10
- Világszám:    8


  2 0 0 4


- Nyócker:    88

- Temetetlen halott:        8                JAN NOWICKI:  11 !!!
- Tamara:                        9 
- Dealer:                       10
Szezon:                        7
- Rap, Revü, Rómeó:         8
- Somlói galuska:            10               dupla adagot rendel...!!!
 

  2 0 0 3

- Libiomfi:    10
- Boldog születésnapot:    7
- Hukkle:      10
- Tesó:          7
- Szép napok: 9
- Moszkva-tér: 8
- RENGETEG: 10
- Kontroll:      9                                         Itt a MaFiFia BTK !!!

NAP-UTCAI FIÚK                       Szomjas György                            magyar film

 

A szürreális forradalom:  koktélok és tankok véletlen randevúja a flaszteron.  De napokig
mosolyog a Város, tunyul és vigad a Nép.  Hová, merre, senki se tudja,  a hősök majd fél
évszázad után nőnek,mint a /bolond/gomba, de ezek a grundfocista édes kölykök akarva,
akaratlan történelmet csinálnak, brahiból, kilőve néhány páncélost a benne rettegő sihe-
derekkel együtt.  Végre egy film,  amely alulnézetben mutatja a fura napokat,  idealizálás
nélkül, olyan neo-realistásan.  A civil karakterek hitelesebbek,  mintha színészesen játsza-
nának, arcuk ugyanolyan,  mint a korabeli filmdokumentumok szürke tömegéé.  Vékonyka
a történet, el is akad néha, ismétlődik, banalizál, még übergiccs, a magyarított I love you
is belefér,  de páratlan izgalmat gerjesztenek a bravúrosan vegyített kordokumentumok.
Grünvalsky Ferenc kamerája maga a FilmSzem,  úgy botladozik hősei nyomában,  ahogy az
utcai forgatag veszélyes esetlegességében botorkált  a korabeli operatőr 56-ban. Tényleg
nem tudjuk sokszor,  mikor is készült a snitt,  tegnap avagy ötven éve: ennél nagyobb elis-
merést talán nem is kaphat a képi megjelenítés.  Ragyogó ötlet a rock and roll beházasítá-
sa, ha volt ilyen, ha nem,  Elvis igencsak beleillik a táncoslábú kamasz-ábrándokba,  a rönt-
gen-lemezre vágott zene ha később is, de valóban forradalmi volt:... az utcabálon.
Senkinek nem fog igazán tetszeni: az akció-függőknek kevés,a romantikusoknak száraz, a fi-
ataloknak kőkorszaki, de mi, vájtszeműek hálásan gondolunk az alkotókra: képsoraikkal egy
következetes szerkesztésű, koherens vizuális szövetet teremtettek, egyedülálló látvány-ze-
nét.  Kit érdekel a story,  a poén, a "mondanivaló",  ahogy az operát se a librettóért és a
hőstenor igazáért szeretjük , hanem a hangzó anyag varázsa vonz,  úgy gyönyörködünk a
Nap-utcai filmkép-nyelv originális muzsikájában.

OVERNIGHT                            Török Ferenc               nemzetközi magyar film

 

Siető bróker-cipők, suhanó záróvonalak, lassítva lebegő homlokzatok. Kontrasztos képek,
a wendersi Dolgok állásá-ból  visszaköszönő raszter-bordák,  tempós helyszín-váltások, fe-
szült lendület. Mesteri!  Török Ferenc  kinőtte a Moszkva-tér és a Szezon kamaszos eset-
lenségeit, érett profizmussal tartja kezében filmjét: feszesen szerkesztett forgatókönyv,
változatos és mindig eredeti beállítások, a katonás - krétakörös brókercsapat, a példásan
visszafogott zenei háttér.  Garas Dániel végre beteljesítette  a belé vágyott reményeket,
képalkotó művészete még a gigaerős magyar mezőnyben is szédületes csúcsokra ért: szá-
raz, kemény és mégis valóságosan szép!  Vajdai Vilmos  most a filmvásznon  mutatja meg,
hogyan válhat egy epizód-létezés az egész film legjobb alakításává, dicséretes  Pető Kata
emberi mélységeket sugalló jelenléte, kitűnő választás volt  Szőcs Artúr. Rettenetes téve-
dés a főszereplő. akinek ellenszenves lénye, dilettáns játéka lehetetlenné teszi az azono-
sulást, érdektelenné degradálja a cselekményt,  a katarzis legcsekélyebb szintjét is mega-
kadályozza. Sajnálatos rendezői tévedés: egy közepes nyugati profi, de filmszínésszel, vagy
bármelyik, itt a bróker-truppban felbukkanó hazai arc  remekművé avatta volna ezt, az így
csupán filmnyelvi bravúrként bámulatos alkotást. Persze, azért lehetne török feribb,  em-
berközelibb, átélhetőbb témát is választani...

ŐSZÖDIK-KÓD              Stefanovics Angéla - Kálmánczhelyi Zoltán - Végh Zsolt

 

Uristen!!! FILM!!! Pont. A bájos Triumvirátus képtelen lenyugodni, pillanatokon belül heve-
sen reagál köz/kosz/életünk szoernyue jelenségeire, amire eddig csak Süsüék voltak képe-
sek. És ők sem veszik komolyra a dolgot, fergeteges agymenésük szuperkreatívan könyveli
össze Leonardót, Notre Dame-, pardon, Nostradamust Gyurcsa Viktorkával,  beláthatatlan
dadaista bakugrásokkal idézve a szürrealizmus automatizmusát. Próbálunk ugyan bepislogni
az ötletzuhatag titkaiba, elégedetten vigyorgunk a képben fogalmazott poén-viharban, de
leginkább röhögünk, nyerítünk nagyokat,  a végén meg  orrrmányosssan trombitálunk egy
hatalmas bravót!  Az eddigi opuszokkal  ellentétben,  most nem a színészeken  van a hang-
súly, fotomontázs, animáció,  grafikus trükkök, hang-káoszok,  ezernyi vizuális eszköz sorjá-
zik látszólagos rendetlenségben,  de minden mozzanat  racionális arányossággal illeszkedik
és könnyed biztonsággal építi fel a műfajokon kívül-, helyesebben felül-álló mestermunkát.
Nem is óhajtjuk kifürkészni a műhelytitkokat,  hogyan születik a többes-számban jegyzett
alkotás, amelyben az ötlettől a vágásig,  a rendezéstől a kávéfőzésig  minduntalan a Nagy
Hármasság szent neveibe ütközünk, csupán ujjongva örülünk és bizakodva reménykedünk,
hogy sziporka létezésük a jövőben még sok meglepetéssel szolgál.
Kár, hogy moziban senki sem láthatta, talán egy rokonlelkű nagyfilmhez lehetett volna kap-
csolni, /Kapolcs!!!/, miután a KlubRádió még nem KlubTV, csak a filmklubokban bízhatunk,
meg egy esetlges DVD-ben, amit kivételesen támogatunk, azzal a megszorítással. hogy CSAK
az Őszödik-Kód, /mert NEM!!! "pecsét", könyörgünk, hogy jön ide Fábry Zoli bácsi...?!?/,
szóval csak ez a kivételes aktuál-pamflet nézhető így...!!! /Most láttuk Wenders egyik első,
még igencsak zseniális filmjét, az Amerikai barátot, ÚGY, zöldes-feketén, fagylatkromatiká-
ban, retetenet! - a mozgókép halála: a DVD !!!

NINCS KEGYELEM                           Ragályi Elemér
 

Komor, fekete plakátok az utcán,  még az is csak nehezen derül ki róluk,  hogy egy filmet
reklámoznak, ráadásul magyart. Aztán néma csönd: néhány rádió-interjúból derül ki, hogy
már vetítik, kettő /!!!/ kis art-moziban,  du 4-kor, ötkor,  nehogy már meg tudja megnézze
valaki. Miközben majdnem remekműről van szó!!!, még a vájtszemű film-rajongók se férhet-
nek hozzá. De ne az okokat nyomozzuk, próbáljuk meg gyorsan megtalálni, mielőtt, ''érdek-
lődés hiányában'', leveszik a műsorról.
Pusoma Dénes nevét sajnos, sokan ismerik. Hírhedt példája a hazai justizmord-oknak, ezer-
ből egy, éppen ezért életfontosságú,  hogy legalább utólag megismerhesse mindenki, a té-
nyeket nagyságrendekkel hatványozó művészi formában. Ragályi Elemér és Magyari Dénes
forgatókönyve találó pontossággal mutatja be a kihallgatás és a tárgyalás menetét, Bertók
Lajos,  Csoma Judit, de még az egyébként manírjaiban fulladozó Eperjes Károly is a hazai
szintet messze meghaladó játékkal hitelesíti a rettenetes valóságot.  A rendező nagyszerű
színészvezetése még inkább kitűnik  az ismert figuráját jócskán meghaladó  Gazsó György
és az egyenesen remeklő  Csuja Imre drabális cella-párosának zsigeri hitelességében. Arc-
ban, gesztusban a legkissebb szereplő is tökéletes, a jelenetek kidolgozottsága, fojtogató
szűkszavúsága,  feszes ritmusa érett rendezőre vallanak,  a a beállítások, mozgások, kivágá-
sok eredetisége pedig nagyfokú képi igényességre. Szuperközeliekben beszél egy szem, a
megránduló száj, a mosolyra húzódó ránc. Természetes, szűrt fények, lefokozott színvilág,
naturális, de sohasem hivalkodóan lepusztított külsők.  Egyedülálló operatőri munka,  gyü-
mölcsöző családi együttműködéssel.  A szélsőségekre csábító álomképek megoldása is visz-
szafogottan korrekt, szürreális dramaturgiájuk pedig megejtően találékony.
Telitalálat a főszereplő  Nagypál Gábor: túl a rendező káprázatos választásán, létezésével
megfogalmazhatatlan titkos tartalmakat  képes teremteni.  Vibráló szemgolyójában a lelke
remeg, beszédmódja,  színészinek nem nevezhető  páratlan játéka valóságos csoda. Telje-
sen eltűnik, hogy szerepe szerint cigány,  bármelyikünk ismer hasonló szenzibilitású fiatal-
embereket,  akik életidegenségük és a hivatalos környezet  feudális sötétsége miatt pilla-
natok alatt keveredhetnének hasonlóan tragikus helyzetbe.
Az igazság győzelmének diadala kicsit váratlan gyorsasággal érkezik, talán azért, mert csak
átmeneti: egy utolsó,  felejthetetlen szembenézés a kamerával és Suha Dénes rettenetes
története véget ér: Nincs kegyelem, de van magyar filmnek egy új, nagy rendezője.

ÓPIUM                                       Szász János                            kép: MátHé Tibor
 

Csáth Géza nem író, de vitathatatlanul a ''lélek mérnöke". A sajátjáé. Szörnyűséges naplója
intő példa a narkotikumokra kacsintgatóknak,  de túl nagy kedvet a mechanikus szeretke-zéshez sem csinál.  Földhözragadt félállati kentaur-boldogságainkat  nem cseréljük fel az ő
14 millió éves szenvedésére.  A rendező és  Szekér András  azonban rendkívüli történetté
applikálta a naplók és egyéb művek motívumait.  Az orvos mellett az elmebeteg nő válik fő-
szereplővé, kálváriáját a zseniális  Kirsti Stuboe félelmetes intenzitással jeleníti meg, a ma-
gyar filmtörténet  legnagyobb alakítását nyújtva.  Angyali sápadtsága  a tudatalatti vulkáni-
kus örvényeit rejti, őrjöngő kitörései mégis az elviselhetőség művészi határain belül marad-
nak. Óriási érdeme a rendező  Szász János-nak, hogy Őt megtalálta, a legkisebb túlás, vagy
hamisság az egész filmet tette volna hiteltelenné.  Ulrich Thomsen  figurája  sokkal inkább
alkati,  arcának szinte észrevétlen rezdülései megint csak a színészvezetést dicsérik. A ma-
gyar hang,  Für Anikó,  Kőszegi Ákos és a szinkron-rendező bravúros teljesítménye. A tel-
jesen ismeretlen, mint megtudutuk,  Erdélyből jött és eddig csak szinkron-körökben nagy-
ra értékelt  Bognár Gyöngyvér arcban-játékban  bravúros alakítása  megkülünböztetett fi-
gyelmet érdemel.
A monarchiabeli környezet lenyűgöző, a berendezők, kellékesek, látványtervezők munkája
csak legfelső fokokkal jellemezhető !!!  A Komáromi Erőd szinte misztikus hátteret biztosít,
/súlyos melléfogás, avagy rosszízű uram-bátyám gesztus volt a legjobb látvány díját a milliár-
dos bukásnak, itélni:... Dolina/.  Amit pedig  Máthé Tibor vizualitásban alkot, az még a káp-
rázatos magyar operatőri színvonalhoz képest is  kiemelkedő.  Premier plánjai hasítanak, a
mozgások finom észrevétlenségükben hatásosak,  a visszafogott színkezelés,  a lebegő fény-
pászmák erőteljesen kontrasztálnak  az események borzalmaival.  Egy fa sziluettje,  a rideg
kőfalak keretében,  lombkoronáján átvillanó napsugarakkal,  ezer leírásnál többet árul el a
hősnő lelkivilágáról,  az injekciós fecskendők,  orvosi műszerek baljósan csillognak az erőd
sziklafalainak árnyékában. A borzongató hang-háttér sikolyos döbbenetét Beethoven futa-
mok ellenpontozzák, a hangosztály működése szintén osztályon felüli.
A Woyzeck  majdnem-sikere és a Witman-fiúk sutasága után,  Szász János állhatatos kitar-
tással jutott fel a nagy filmek csúcsai közé.  Megtanulta az aprólékos gondosság,  a megal-
kuvásmentes színész-választás,  az alkotótársak megtalálásának megannyi fortélyát, ezután
nyilvánvalóan szabadkezet kap bármilyen elképzelésének megvalósítására: nem fog tévedni.
Újabb tagja van a nemzetközileg jegyzett magyar rendező-gárdának: brávó és köszönet!!!

FRISS LEVEGŐ                            Kocsis Ágnes                      kép: Fillenz Ádám
 

Lassú. Nincsenek nagy történések. Merev arcok, hétköznapi emberek: Kőbánya alsó... és
mégis !!! Elröpül a majd' két óra, feszülten figyelünk, néha még bele is érzünk, utána meg
elgondolkodunk. Kemény, okos szerkezet, takarékos dialógusok: persze könnyű  eset, mi-
vel a szimatoló anyuka összVes kommunikációja az "ettél?",  igaz, az háromszor is elhangzik,
mármint az egész film folyamán..., de minden szónak egzakt helye és jelentése van, ahogy
a szűkszavúan fogalmazott jelenetek mozaikjából is egységes, erőteljes,  emberileg és szo-
ciológiailag hitelesen érvényes életkép rajzolódik elénk.  Kocsis Ágnes szigorú mértéktar-
tással komponál,  minden szereplője telitalálat, akiket szinte katatónná képes fagyasztani,
ami a szikár tárgyilagosságon túl, mégis szerethetővé teszi őket.  Van idő mindenre, jól ki-
tartottak a képek, kimunkáltan elvarrottak a szálak,  a monotonitás ellenére is következe-
tes,  csendességében dinamikus tempót érzékelünk.  Kívülről nézzük egy távoli világ apró
rezdüléseit,  de a titkos kamaszkor vágyai,  feszültségei  távoli emlékeket idézve szorítják
össze a torkunk. Kiemelkedő  Fillenz Ádám operatőri munkája. Semmitmondó panelbelső-
ben tud jellemző, érdekes és szép! képeket alkotni,  árnyaltan, észrevétlenül világít, pre-
mier plánjai sokat segítenek a színészeknek.  A vasúti híd galambos perspektívája, feljáró-
jának gigászivá növesztett monstruma, a játszótér esetlen betonkörei: csupa mögöttes ér-
zeteket stimuláló, erőteljesen fogalmazott, találó jelkép.
Mágusok, álmodozók, bűbájosok között  egy hétköznapi fantaszta tiszta geometriája. Utol-
sónak jutott  nagyfilmhez  a Simó-csapatból,  de eredetisége  máris az elsők közé emelte:
Kocsis Ágnes friss levegőt hozott trendi-parfőmöktől áporodott légterünkbe.

SZTORNÓ                                Pálos György                             LOVASI ANDRÁS!
 

Kisemberek, kis költségvetés, kis rendező. Jó nyomon indul, az apró élet-jelenségeket kor-
rektül ábrázolja, de cselekménye valótlan,  túl bonyolult, értelmetlen.  Annyira azért nem
ősgonosz az APEH, annyira nem ügy, ha csajozik a tanár úr, annyira nem sótlan a gombóc...
Szegény Hősünk indokolatlan paranoiába zuhan,  a kusza történések követhetetlenek. Rá-
adásul a kiváló operatőri teljesítményt nyújtó rendező merész beállításai,  öncélú virtuozi-
tása,  mégoly érdekes álomképei tovább terhelik a film roskadozó szerkezetét. Nem lehet
minden jelenetből pazar etűdöcskét formálni:  Pálfi 40 zseniális percet vágott ki a Taxider-
miából, Pálosnak elég lett volna  20 közepeset. De!! De!!! A részletek realizálása kitűnő, az
atmoszféra nagyon hiteles, a szereplők kiválasztása egyenesen fantasztikus. A legutolsó di-
áklány is a helyén van, az epizód-arcok találóak,  észrevehetetlen színészek tűnnek megle-

pően jónak /Kovács Patrícia/, az igaziak pedig tüneményesek. Tilo Werner más filmben el-
képzelhetetlen, súlyos közhelyekkel terhelt csehovi nagy-monológgal brillíroz, rezonőrből
meghatározó figurává emelkedik  Ficzere Béla. Gyönyörűséges sugárzású  Láng Annamária
szerelmetes kolleginája, szavak nélkül is, szemmel, mosollyal, izzó belső hévvel teremt dele-
jes pillanatokat. Utáljuk az ágyjeleneteket, de azért, néha nem ártott volna valami kis uta-
lás, vajon mindegyik hölgyet "leköltségelte" ez a gyermeteg Casanova? Vagy egyiket sem ?!?
Bántó az a hozzáállás,  hogy a valóság hű megjelenítése érdekében,  a képalkotás a kegyet-
len makro-objektivitás jegyében zajlik.  Ennyi csúnya embert !!!  Nem vágyunk hollywoodi
Barbie-glamour-ra, de ezek a közelképek legfeljebb a bőrgyógyászokat villanyozzák fel.
Szegény  Lovasi András, aki ebben a filmben a nagyformátumú filmszínészek sorába lépett,
szintén ennek az álnaturális fényképezésnek áldozatává vált . Pedig neki aztán igazán nincs
szüksége külső vizuális mankókra, hihetetlen átéléssel, páratlan őszinteséggel játszik az ér-
zések, lelkiállapotok teljes skáláján.  Ezeregy arca van,  a legellentmondóbb gesztusokat is
hitelesíteni képes, a kis tanár fura karaktere valóban  Lovasi Bandi Gyalog-Angyal-t rejti...
A hibátlan színészvezetésen kívül,  már csak ezért is a legforróbb dicséret illeti a rendező
Pálos György-öt,  aki most már higgye el,  nem kell mindig mindent bizonygatni, elég a fil-
met "csak" megrendezni. A forgatókönyv,  a dramaturgia,  a vágás nyugodtan másokra tes-
tálható, még az operatőri munka is.
A stáblista alatt,  avagy inkább FELETT!!!,  megszólal a "Nincsen veszély csiga",  senki sem
mozdul a nézőtéren: nagyon érdemes volt ezt a filmet nézni, ...maradunk!

SZALONTÜDŐ                      Szirmai Márton                Közgáz Vizuális Brigád
 

Hét perc is lehet HetedHét Csoda! Egek!!! Szalontüdő. talponálló,...Nagy Málna!, amely
ingerlően gyöngyözik  Pohárnok Gergely cézanne-i kamerája előtt.  Egy új uraság a sze-
génylegények között,  akik az ézös kádári idők  nép-eledelei után vágyakoznak.  Amikor
még bensőséges volt az emberi és belsőséges a gyomor-kapcsolat... Markáns arcok villa-
násai,  vízzel hangolt uborkás-üvegzongora és végül a fejedelmi pejsli, citrommal.  A haj-
léktalan nem csodálkozik,  hogy eleszik adagja felét, a gesztusok lenyűgözőek,  Szirmai
Márton  balladai keménységgel fogalmaz,   Ascher Tamás pedig fantasztikus szuggesztív
jelenlétével ejt ámulatba. Nahát, ez a Rövidfilm! és nem a szélfútta utánérzések enyésző
percei.  Micsoda rávezetés a kispáli boldogtalansághoz, hiszen a Sztornó előtt vetítik...
Barátaim! Megszületett az első örkényi film-Egyperces !!!

TAXIDERMIA                                   Pálfi György
 

Kétszer láttuk - eddig. Mert: "Szép az, ami egyre jobban tetszik". Először letaglózott, má-
sodszor már sikerült időnként egy kicsit higgadtan elemezni is.  Ha lehet  egyáltalán, hi-
szen a remekmű attól az, hogy hasonlíthatatlan, hogy soha nem volt dolgokat ,állít, hogy
hozzáállása,  nézőpontja nóvum és unikum.  Parti Nagy Lajos  Hullámzó Balaton-ját olvas-
va, legvadabb álmunkban se tudtuk volna elképzelni, hogy ebből az eszméletlen szürreál
groteszk zsenialitásból  mozgókép születhessen.  Nem így az egyre félelmetesebb  Pálfy,
aki családregénnyé komponálta a különálló novellák elemeit, olyan szerkezetet alakítva,
amelynek perspektívája három generációt pásztáz végig. Sperma, nyál, vér, - vágy, siker,
szerelem és halhatatlanság hívószavaira koncentrálva a cselekményt. Folyik is mindez bő-
ven, röhögtető, undorító,  szörnyűséges és gyönyörű.  Néha elfordítjuk a fejünket,  de
lelkünkben és zsigereinkben tovább zsibong az elementáris szuggeszció, az elemi alkotó-
erő káprázatos sugárzása.  Minden valószerűtlen,  mégis hitelesebb  az életnél,  minden
másképp alakul, mégis magától értetődő.  Extrém látvány, fantasztikus figurák arzenálja,
látvány-bravúrok, színészi remeklések,  a míves kidolgozottság hallatlan biztonsága. A ké-
pi megjelenítés  Pohárnok Gergely  szuperlatívuszokkal jellemezhető mestermunkája.
Több mint egy évszázaddal  Lautréamont után megszületett a filmes  Maldoror énekei.
Reménytelenek a megfogalmazások , ezt látni, nézni, átélni kell. Harmadszor is... !!!

AZ ÉLET VENDÉGE      Szemző Tibor- Szaladják István    /Csoma-legendárium/
 

Annyi misztikus maszlag, trendi-Tibet után,  maga a mámoros lebegés, másfél óra teljes ki-
lazulás, utána napokig a lélek mennyei békéje. Szemző hangszövetében egyenrangú a szö-
veg, a tibeti, szanszkrit, német recitálás, a talált és komponált zenék, ellenpontozza a ké-
pet, hipnotikus álomba szédíti a néző-hallgatót. Szaladják István majdnem monokróm, me-
rész nézőpontú vizualitása a csomai út különböző állomásain túl, a lét és nemlét bizonyta-
lan határvidékére is elvezet. Pedig "semmi különös"-et nem látunk: csak fenséges csúcsok
istensége komorlik, beszédes népi arcok sorjáznak, furcsa építmények bizarr geometriája
bénít. Kár, hogy a végén Indiába is át kell menni, az ismertebb sablonok méltatlan befeje-
zést jelentenek, de ez nem változtat az egész ünnepélyes csöndességén,  a zeneiség köl-
tői csodáján.  Ami mindenképpen megmarad,  ami felejthetetlen: az erdélyi folklór legen-
dáriuma a hős és vitézlő  Csoma Sándorról,  aki királyokat  ment meg és népeket üdvözít,
Roskó Gábor álnaív festmény-animációin, Töröcsik Mari, a legnagyobb élő magyar oratri-
ce előadásában.

CSAK SZEX ÉS MÁS SEMMI        Goda Krisztina       magyar kommersz a javából!
 

Semmi szex és minden más !?! Meglepetés a javábul! A debütáló fiatalka épkézláb, élvezhe-
tő, kedves,  humoros és szakmailag tökéletesen megalapozott filmet csinált. Nahát !?! Sok
kis jelenet, nagyon tömör, félmondatos dialógusok,  enyhe poénok, feszes tempó, hiteles
helyszínek, tettrekész színészgárda. Hogy mennyire van úgy, avagy mennyire nem, mármint
a szingli harmincasok létproblémája, kit érdekel...! - fordulatos, találékony a story és frap-
pánsak a megoldások, a mindennapi élet valós epizódójai peregnek,  messze a szokott plá-
za-szint fölött.  Gesztesi Károly  fantasztikus erejű figurát alakít, nem tudtuk, hogy ennyi-
re nagy is tud lenni,  száraz szelídségével  váratlan öröm  Seres Zoltán.
A pálma  Schell Judit-é, ezerarcú dramaturginája páratlan, mesteri bravúr. Először csak kí-
váncsian figyeljük, aztán csodálni kezdjük, a végére nagyon-nagyon megszeretjük! Tudatos
és finom, leheletnyi mimikával játszik, a hatásfok mégis mindig átütő. Hangsúlyai fokozzák a
totális hitelességet,  szemében minden keménység ellenére, érett érzelmek szikrái fényle-
nek. Nagystílű, izgalmas, magától értetődöen különleges: már csak ezért érdemes a filmet
azonnal megnézni.
Goda Krisztiná-ra pedig nagyon kell figyelni, talán Ő lészen az, aki a kommersz felől jut el
majd egyszer az igazi art-filmig.

FILMSZEMLE 2006
 

Egy remekmű,  Pálfi György: Taxidermiá-ja, egy rontott Hajdu Szabolcs,  egy vizsgafilm a
Simó-osztály utolsó mohikánjától /Kocsis Ágnes: Friss levegő/. A Rokonok érthetetlen és
csúfos kudarc, a Taxidermia veri Greenawayt. Hukkle után semmin nem csodálkozhatunk,
a  Parti Nagy Lajos  novellából  felburjánzó  abszurd és mégis  költői látomás  eget-földet
ráz,  évekig uralni fogja  a nemzetközi fesztiválokat,  de itthon is elvarázsolja a vájtszemű
közönséget. Bemutatója  elött írunk majd róla, hagyni kell kicsit ülepedni  ezt a megrázó
élményt.  A Fehér tenyér  lehetett volna egészen nagy,  ha keményebben megmutatja a
sportnak nevezett szadista gyerekprostituciót, ha nem megy át bulywoodi karriergiccsbe.
Az amatőrök csodálatosak, de ez még jobban kiemeli a story-párhuzamok bárgyúságát.
Kocsis Ágnes szerény történetét rokoszenves hitelességgel meséli el,  egy kicsit több fe-
szültség belefért volna és egy kicsit jobb színészek, mégis, elsőre igencsak bíztató!

AZ UTOLSÓ TÁNCTANÁR        HUNGARIAN DRACULA         Böszörményi Géza
 

Hogy ez akkor miért nem volt látható?!? Nonszensz, őrület, a mocskos kulturdiktatúra hü-
lyesége, 30 év magyar filmkultúrájából maradt ki és szegény jó  Böszörményi Géza életé-
ből. Talán a legjobb filmjei voltak, egyenrangúak  Szabó, Jancsó, Makk korabeli remekei-
vel. Most lepusztult fagylalt-színes kópiáról buherált videókon vibrálnak,  szerencsésebb
lenne fekete-fehérben lementeni az utókornak.
Olyan igazi cseh-magyar újhullámos a Tánctanár, csikós-gulásch irónia, félelmetesen hite-
les falu népe, párttitkárral, pap bácsival, bicskás falurosszával.  Azok a nagybudapesti na-
gyon nagy filmszínészek  még utószinkronnal is zseniálisak,  a névtelenek, amatőrök szint-
úgy a rendező éles szemét,  színészvezetését dicsérik. Hiába,  akkor a TV-filmeken érett
a gárda, a stáb, de az alkotók is.  Koltai Sutyi  kamaszkamerája kézből, vállról nem ismer
lehetetlent,  már akkor csodás világításait sajnos nem élvezhettük elektronikusan. Okos,
finom,  kedves és végig szórakoztató  ez a talált kincs,  de nem sikkad el az emberi mély-
ség sem:  Bencze Ferenc tánctanára azóta is hiánycikk.  Ahogy a 40-es éveket idéző visz-
szaemlékezés költői charlastonozása,  a tipegő lánykák, apácák és papok!!! képsora is az
örökéletű filmkockák sorába kerülnek.
Kiöregedett profiboxer a leendő élüzemben,  az ÁVÓ kémnek hiszi, tortúra, szabadulás,
maszek tüzelő-tróger lesz belőle,  aztán ki kell állni egy patyomkin-ál-meccsen az olimpi-
kon ellen. Csungi visszavág, leveri az ellent és a komcsi álszentséget.  Nagy sztori,  nagy

Színész: Dzsoko Roszics!!!, NAGY FILM.  Böszörményi  "nem Hegeltől tanult dialektikát",
recski rabként, gyári vegyészként ismerkedett az alsó osztály életével.  Minden kockájá-
jából üvölt a valóság, epizód-ávóstól a cinikus párttitkárig / mert akkor, 83-ban már ilyen
is lehetett!/, minden arca, szituja, gegje véresen hiteles. Alpári féllegál mulató, vallató-
szoba, igazgatói iroda ájtatos titkárnővel, fuvaros-lovak, mindenre kész feleség /az akkor
tündér csoda-Bánsági!/, - mint egymásra rakott tüzifa,  a sok kis darabból épül az attilai
igazság. Ismeretlen tájon Ő is téved: a box-meccset élő időben, vágás nélkül mutatni té-
vedés,  Stallone-filmek léteztek már akkor,  Bornyi Gyula hibátlanul erős operatőr, lett
volna mit vágni. - De jó is lenne élni abban a hazug mimikri-világban,  gondok,  kihívások,
verseny nélkül, biztos, nyúúúgalmas középszerben... aztán, egyszer: nagyon odavágni...

KÉSZ CIRKUSZ!                                                               Dzyga Zsombor filmje
 

Ez is egy lakótelep, itt a két testvér, itt az elmaradhatatlan  Elek Feri  bumfordi bája, de
szövevényesebb a történet, kétszer annyi a szereplő,  az iram pedig egyenesen pokoli !!!
Mármint az előző Dzyga-opusz,  a kitűnő  Tesó-hoz képest.  Mozgékony humor, elementá-
ris komédiázás,  nagyszerűen választott karakterek.  Pepe, mint kivénhedt labdazsonglőr,
Udvaros, mint kiábrándult nej,  a bevált  Schmied-bátyó és az egyre lendületesebb öcsi:
Welker Gábor. Pazar fordulatok, szédületes tempó, kedélyes izgalom.  Dzyga  Zsombor
második filmje bizonyossá teszi,  hogy mestere  az olyan közönségbarát  filmvígjátéknak,
amely nem blődli, nem alpári és nem nélkülözi a reális hitelesség elemeit.
Nem elveszett este: száguldozzunk hát egyet két keréken, a panel-rengetegben.

FEKETE KEFE                              Vranik Roland - Pohárnok Gergely filmje
 

Amíg a Szemle kisfilmjei rendre beégtek,  V.R. /van aki ezt a nevet nem ismeri?-VAN!/
beosont egy káprázatosan éles-szemű, a mai lézengő, 25 körüli,  félintel-szenvtelenek
kisköreiben játszódó alkotással.   Az év leendő kultfilmje,  meglátjuk...!  A káprázatos
operatőr, aki egyben forgatókönyvíró-társ is:  Pohárnok Gergely  és a merész produ-
cer-gárda is díjazott, a Diákzsüri a legjobb elsőfilmnek értékelte, a Főzsüri pedig egy-
szer, végre bátor volt: a Fődíj-at itélte ennek a tüneményes remeklésnek.
Erős a forgatókönyv: percenként robbannak a rezzenéstelen arccal prezentált poénok,
jókora csavarokkal bonyolódik a story, kiváló a négyféle fiú-karakter jellemzése. Vranik
Roland csalhatatlan biztonsággal találta meg figuráit a civil- és az alternatív környéken,
na meg a Krétakör vidékén, /Bánki Gergely, Hernádi Csaba, NagyZsolt/. A tucatnyi ki-
sebb szerepben, jellegzetes típusok találóan választott csapata teszi hitelessé a filmet.
A bűn, a horror lazán oldódik kedves, humoros stiklivé, lehetnek ellenszenvesek ennyi-
re bájtalanul linkóci fiúkák?!?
A nyugalmas epika ritlkán felpörgő ritmusát is könnyedén
uralja a rendező, de a legnagyobb dicséret azért  Pohárnok Gergely szédületes opera-
tőri teljesítményének jár.  Kánikula van,  hétágra tűz a Nap,  a pesti háztetőkön mégis
szürkés-sötétek az arcok, csak az ellenfény szikrázik, angyali aurát von hősöcskéink fe-
je köré,  költői magasságokba lebegtetve a történetet, stílszerűen, a kémények fölött.
De Pohárnok fürge kamerája máskor is, mindig is megtalálja a váratlan képszöget, a me-
rész kivágást, a kifejező mozgást. Ez a máris nagyszerű operatőr "szemmel ver"-i belénk
a korszerű, természetesnek tűnő látásmódot,  ami különösen a panelszobák szűkös en-
teriőrjeiben eredményez szokatlan bravúrokat. És mennyivel gazdagabb a fekete-fehér,
amelyet egyáltalán nem a címadó foglalkozás indokol,  hanem az alkotók tudatos törek-
vése a köznapi realitás megragadására.
"Ki a kedvenc Apostolod?"- Nekünk az apokrif  Roland, pápánk pedig az  Első Gergely...     

FEHÉR TENYÉR                                                                          Hajdu Szabolcs
 

Aki Macerás, Tamará-s, tsalódni fog.  Ez szépen induló, félgiccsbe csúszó filmecske, szikrá-
rázó tehetséggel megalkotva. Bajnokgyártó edző-inkvizitor /Gheorghe Dinica!!!/, érzékeny
tornászpalánta,  vérbunkó szülők,  tornatermi hajsza,  kínzás, verés, alázás..., de már itt is
feltünnek melodramatikus pláza-megoldások.  A nyugati világban edzősködő öregfiú törté-
nete aztán még talányosabb, bántalmazás nélkül hogyan is sikerül tanítványát ráncba szed-
nie?  Egyszercsak a világbajnokságon versengenek egymással,  majd' huszas a korkülönbség,
győz az ifjúság ,na de akkor mi van?!?, ötödiknek lenni nem olyan nagy tragédia, a negyedik
X-ben.  A nagy verseny és a gyermekkori artista-élmény, /mert az is volt ám!!!/, erőltetett
párhuzama aztán már annyira geil,  hogy edzett hollywoodi dramaturgok gyomra is összve-
rándul. Maradjunk inkább a személyes, saját meséknél, a költői maceráknál, a bűvölő szép-
ség tamarai színeinél,  beszéljenek az állatok,  dünnyögjenek az emberkék,  csak ne ilyen
erőltetett zsánerfilmes kommersz legyen!  De Önök, kedves vájatlan szeműek,  kik nem ar-
tot akarnak, csak artalmatlan-ságot, nézzk meg, hogyan csinálja meg egy művészfi a cikit.

SORSTALANSÁG                                                           KOLTAI LAJOS  filmje
 

Minden évtizednek megvolt az alapfilmje:  Szegénylegények,  Szindbád,  Megáll az idő...
A mi évtizedünkben ez a hely foglalt, mert a "legfontosabb film" címet nyugodtan meg-
előlegezhetjük a Sorstalanságnak.  Mert a rendező nem szerzői elképzeléseihez csinált
filmet, sokkal nehezebbre, szinte lehetetlenre vállalkozott, amikor Kertész Imre műfaj-
feletti regényének "filmszerűtlen" stílusához keresett filmnyelvi eszközöket.
Akció nincs, konfliktus nincs, drámai összecsapások hiányoznak. Állapot van, epizódok
és a kamaszlélek lassú lepusztulása.  Eleje-vége könnyű: az otthon, a nagycsalád, az el-
hurcolás és a visszatérés zárt jelenetei. De közben a lágernapok végenincs monotóniá-
ja, sivár lassulás, színtelen napok, szürkülő emberek.  Koltai Lajos a legkisebb jelenet-
hez is megtalálta a tökéletes látószöget,  szűkszavú kameramozgással, hajszálpontos vá-
gással ural teret és időt: egyedi képnyelven fogalmaz, a nagy íróéval egyenértékűen.
Megszólal ugyan majd minden, részben már szállóigévé emelkedett dialóg, a belső mo-
nológok töredékei is felbukkannak, de a látvány beszél, az arcok és amit elsőként kel-
lene kiemelni: a Fény. Mert a rendező képteremtő fantáziáját a félelmetes tehetségű
Pados Gyulakongeniálisan realizálja,  a Kontroll után bizonyítva, hogy a valószerűtlen-
ség határait feszegető, külső színterekben is fölényes biztonsággal remekel.

A rendező arcokkal,  tekintetekkel,  szemekkel mesél.  Megtalálta  Nagy Marcel-t, aki
szemlél, megfigyel, a kertészi szenvtelenség objektivitásával fogadja el a jelenségeket,
a néző számára mégis ezerarcú,  megindító,  naív lényében hiteles. Az atmoszférát, az
embertelen-emberi közeget,  a cselekménytelen állapot-cselekményt zseniálisan meg-
talált arcok légiója jeleníti meg. Amíg emberek,  még játszanak is,  így a hihetetlen ér-
zékenységű  Bán János, vagy  Kun Vili  bácsi egyetlen könnyes villanásban,  aztán már
csak mimikátlan halotti maszkok merevednek. Oldalt forduló szemüveges arc a sorban,
a szolgálatkész kápó szánalmas gusztustalansága,  az ortodox finn, az őrült, az apa...és
így tovább,  a tömegben félájultan toporgó, egyénített figurákig, minden  "szereplő"
telitalálat,  Citrom Bandi  fantasztikus egyéniségétől  egy segítő  kéznyújtás arctalan-
ságáig. Csak azt mondhatjuk, amit a Szindbád után minden  lánynak,  nőnek,  asszony-
nak: Köszönet, hogy lényüket, arcukat, testüket-lelküket adták, felejthetetlenül.
Ez a film-remek: Kertész Imre mondataiból sarjadó "...ballada, arcban elbeszélve..."

Ott türemkedünk mi is,  MI, derék magorok. A buta rendőr,  akiben még megmozdul,
legalább is egy valaki felé, a szánalom, a mérnök, az egyetlen!, aki szót emel... de az-
tán csak a Hányinger Panoptikum következik...  A nyalka csendőr brutális fölénye, a
vagonablakban alkudozó aljalény és a pályaudvari procsurka okoskodó. Igen !!!  Meg-
aláztuk,  kifosztottuk, elhurcoltuk,  a halálba küldtük 400 000 magyar polgártársunkat
és a végén azt kérdeztük:  "... látta a gázkamrákat ?!?..."

Nagyon is helyén van a zene, csak néha mennyiségileg, keverésileg sok, különösen a
befejező monológ alatt.  Az appellen dülöngők himnikus közege,  a cimbalmos vonat-
kép és igenis a pánsíp!!! kifejezetten jó. /Kedves firkászok, ne aluljáró-közhelyekben
gondolkozzatok!/  Az észrevétlenül szöszmötölő,  környezeti  zörejháttér  szuggesztí-
ven hitelesítette a különféle helyszíneket.  Talán lehetett volna így is,  filmzene nél-
kül. El tudnánk képzelni egy kizárólag  "talált zaj"-okból,  hangzó eseményekből kom-
ponált akusztikus hangteret, de ahhoz meg kellene találni a zörejzene Koltai Lajosát.

Ne hallgassunk az írigyekre,  kerüljük a farkasvakságban butulókat,  ne olvassuk a fa-
nyalgó trendlovagok falfirkáit.  NÉZZÜK MEG.

     Elégtétel a  SORSTALANSÁG-nak: Oscar-jelölés, fesztivál-sikerek...

Itthon a "kritika" a hozzáértés teljes hiányában,  a szakma  irígység okán lefa-
nyalogta. A Néző nem mert vélekedni,  avgy nem tudott, de elment és boldo-
gan nézte:  472-ezred-magával!!! Lám, a művelt Nyugat ájul tőle.  De leszünk
még  mi,  derék magorok is  szerfelett  büszkék  rá:  a nemzetközi siker igazi
"magyar" filmmé teszi majd...
Sorstalanság  legnagyobb erénye, hogy  LÁTNI  tanít,  megmutatja, hogy a
filmet NÉZNI kell és nem értelmezni. KÉP-ben fogalmaz, amely közvetlenül hat,
oksági áttételek nélkül,  az érzékelés szférájában,  a tudatalattiban,  a tudat-
talanban..., amit egyesek léleknek neveznek.

JÓZSEF ÉS TESTVÉREI                                                                 Jeles András
 


Undorító gennyes kelevénynek indul, a legrosszabb tarantínós álreálban, már-már kioson-
nánk, amikor lángok fényében vibrálva,  a biblikus múlt árnyai jelennek meg képzeletbar-
langunk kútfalán, ízes gyönyörűséggel szólal meg a népi mesemondó és az egyszerűségé-
ben végtelenül gazdag képnyelv életre kelti a Parasztbiblia történeteit.
Fittyet hányva a két dimenzióra, mozgalmas, időt és távlatot egyaránt képes érzékeltetni,
pedig még a háttér is csak minimálisan változik:  ez a filmezés shakespeare-i csodája: me-
részen számit a néző fantáziájára, de minden segítséget megad szárnyalásához. A kamera
háromdimenziós mozgalmasságot érzékeltet, a beállítások költőien ötletesek. Minden arc-
él találó választás, minden gesztus tökéletesen kimunkált.
A zenei háttér és különösen a mesélő Narrátor kiváló. Alig ismerhető fel az annyiszor kár-
hoztatott  Hauman Péter,  aki zseniálisan idéz fel egy archaikus népi hangvételt és győzi
a gyönyörűséges szöveg áttekinthetetlenül kacskaringózó folyondárjait épp úgy, mint az
anakronizmusok fölényes interpretálását. Az empatikus beleérzés csúcsteljesítménye !!!
A végén csak azt sajnáljuk, miért nem hallgathatjuk, nézhetjük tovább, új életre kelhet-
ne a Biblia, a teljes, az ősi, a mai.

LE A FEJJEL!               Timár Péter filmje              Nem AAArt, de magyar...
 


Csinált már igazán érdekes és jó filmet is,  /pl. a méltatlanul mellőzött Vakvágányok.../,
miért ne mondhatnánk itt el,  hogy ez egy becsülettel megmunkált,  fröccsöntött mun-
kadarab. Nem baj, ha ezen nevet a jónép,  csak jobb,  mint a 7-es, 8-as, stb. Pereg, fo-
rog, feleslegesek ugyan a trükkös áttűnések,  de megáll a lábán és mindenki azt játssza,
amit tud, ha nem is túl sok ez némely esetben. De: édes Fullajtár Anyó Andrea ragyog,
a tinit alakító  bűbájosan talpraesett  Csonka Szilvia pedig felezi életkorát: igéretes te-
hetséggel hoz egy új színt a hazai film avittan fakó lánykoszorújába.
Akivel nem merünk a Bukásra, avagy a Sorstalanságra elmenni, azzal a szegény párával de-
rüljünk együtt nagyokat ezen a nem nemtelen, igen/Y/telen mütyürkén.  Vájt szemeink
is fognak mosolyogni...

VILÁGSZÁM                  Koltai Róbert igazi filmet csinált !!!
 


Szerettük a Nagy Utazást, az esendő kisembert, a jég hátán is megélő kedves kispolgárt.
Nem annyira a rákövetkező, egyre esetlenebbeket.  De most aztán: 70 évet átfogó, min-
den korszakban otthonosan hiteles, fordulatos, komikus, szívmelengető valóság-mese ke-
rekedett, nagy örömére az igazi közönségfilmeket is váró, új magyar filmgyártásnak szur-
koló, vájtszemű itésznek.
A Fehérbohóc  3/4-ben énekel, /Bodrogi Gyula  végre méltó szerepben kiváló!/, indul a
bohóc-pár története, rohanunk az időben, a zene és  Miklós Mari vágói bravúrja!, meg
sem állunk a hírhedt 50-es évekig, amikor is maga  Rákosi Mátyás figyel a Nagycirkusz pá-
holyában... Profimód pereg a cselekmény: bennfentes színházi- és ridegebb börtön-epi-
zódok, 56-os hősködés,  míg végül egy szovjet tank húzza Naftalin benzinhiányos furgon-
ját az októberi mezőkön át.
A legkisebb szerepben is honi kiválóságaink, ezekre a kis zsánerekre nagyon jók, de örül-
hetünk új arcoknak is: talán elég Trill Zsolt-ot említeni.
Siralmas a női vonal, az egyszem
Györgyi Anna állja a sarat,  de hová lett a sziporkázó  Gáspár Kata ?!?,  helyettesítése a
legenyhébben is szólva, botrányosan nem sikerült.
Márton Balázs meglepően magabiztos operatőri teljesítménnyel rukkolt elő,  kiegyensú-
lyozott szakmai biztonság jellemzi az egész stáb munkáját. Ötletgazda, iródeák, rendező
és színész: "van más?"... ez mind a remek  Koltai Robi, akinek most nagyon sikerült !!!

TAMARA                           Hajdu Szabolcs filmje
 

Annyi mindenkihez szóló közönségfilm és kemény valóság-story után végre egy játékos,
mesés,  gyermeki  és  csodaszép opusz, a  Macerás ügyek-kel félsikerrel induló  Hajdu
Szabolcs nevű csodakamasztól.
Mesetájban furcsa ház, benne furcsa szereplőmarionettek, színes,  BESZÉLŐ állatok és
egy alig követhető, bohókás történés. Minden kimódolt, raffinált és groteszk, a szobák,
a "veranda", az öltözékek, a mozgás. A Studió K-ból ismert  Szabó Domonkos és Nyitrai
Illés
és az ismeretlen  Kovács Magda
magától értetődően érzik a stílus extrémitását.
A címszereplő lehetetlen: rossz választás, immár sokadszor...
Szaladják "Taikyo" István operatőri munkája ténylegesen a legnagyobb csodák közül
való: szürreális, fényben úszó és tapinthatóan kézzelfogható egyszerre.
Kedves vájtszeműek !  Ha másfél óráig hátat akarunk fordítani  a nagyvilág  kisszerűen
"nagy" problémáinak, ámuljunk el a Tamará-n és örüljünk,  hogy akad olyan honfitárs,
aki nem keserg, nem töpreng, hanem csodákszik és játszik.

TEMETETLEN HALOTT /Nagy Imre/                                Mészáros Márta filmje
 


A XX.-században sajna nincs igazi hősünk. /...Sincs.../  Mészáros Márta teremtett nekünk
egyet.  Ránk fért: legalább egyetlen egy legyen ezeknek a szegény kisiskolásoknak.  Mert
történelmileg jelentősnek Nagy Imre ugyan nem tekinthető, de emberileg valóban jelkép-
pé nőtt. a Sors szeszélye ültette a miniszterelnöki székbe 10 napig, de mint De Sica Della
Rovere tábornoka, a börtönben és vállalt halálában az ellenállás szimbólumává magasodott.
Képek az ifjúkorból, korabeli hiradómontázs,  saját filmjeiből kölcsönzött ál-dokumentek,
Az elején bizony passzív ujjgyakorlatot látunk,  bár  Jan Nowicki  páratlan ereje már itt is
kitűnik. Zsánerképek, életképek, magyarázkodó és elég hiteltelen epizódok sorjáznak.
De abban a pillanatban, mikor döngve becsapódik a cella ajtaja és elkezdődik egy Ember
rettenetes kálváriája,  ránkborul a patkánypuha éj,  érezzük az  időtlenség nyomorító ki-
szolgáltatottságát,  egyre inkább átéljük a szenvedést és  végül  képesek leszünk a teljes
azonosulásra. Teljesen felesleges holmi Kádárt bevágni ellenpontként, a mi Hősünk addig-
ra éppen embersége által, már sasszárnyon röpül, kit érdelnek már a dokument-legyek...
Mészáros Márta és Jan Nowicki közös remekműve ez az alakítás,  a mindennapok apró je-
lenségeitől, a drámai összecsapásokig. Megszeretjük ezt az  Embert,  aki kíváncsian figye-
li a környező világ moccanásait, a patkányt, a svábbogarat, a vizet kívánó virágot. És hogy
tud remegő félelméből felbátorodva végre igazi levest enni , kanállal ! - Felejthetetlen és
méltán sorolódik a magyar film nagy-nagy alakításai közé.
Mácsai Pál  Vida bíró  szerepében a félelmetes gonoszság zseniális ábrázolását nyújtja és
hiteles a tengernyi epizód-arc,  a /lengyel/ kihallgató és most még  Cserhalmi is. Jancsó
Nyika meglepő természetességgel érzékletes képi világot épít,  nagyon helyén van a len-
gyel komponista zenéje is.
Ami szegény Széchenyivel  nem sikerült:  megszületett a kötelező filmnézés méltó tárgya.
A mi történelmi hősünk Nagy Imre: JAN NOWICKI  szerepében...

Élőknek, túlélőknek, iskolásoknak és iskolakerülőknek SZIGORÚAN KÖTELEZŐ !!!

DEALER                           Fliegauf Benedek filmje
 


Emlékszünk még a  Rengeteg  dermesztő mezítelen futására a sötétkék erdőben... ez az
új film az első kockától az utolsóig ilyen, lélegzethez se jutunk,  egyetlen pillanatra sem
nyújt feloldozást. Kegyetlen,  brutális,  igaz.  Mert a tragédia nem a történésekben van,
azok csak mereven szenvtelenek, siváran racionálisak, hanem a lélek iszonyatos poklába-
ban, a szenvedés legsötétebb bugyraiban. Még felháborodni sem lehet ! Ilyenek egy nar-
kós végnapjai, nyoma sincs a nyugati drogfilmekből untig ismert kedvcsináló hősködések-
nek,  konvencióromboló jópofaságnak,  önfelmentő vagánykodásnak.  Ez után a film után
senkinek se lesz kedve "legalább egyszer kipróbálni".
Nem jellemek, nem sorsok, nem poénok: filmművészet, ami beállítás, képsor, ritmus, vilá-
gítás és dialógus. Öntörvényű, zárt szerkezet, szerves építmény, tökéletes konstrukció.

SZEZON                               Török Ferenc filmje
 


A Moszkva-tér a budapestiek filmje, de milyen is az a vidéki fiatalság, hová,merre, meddig
van kitörési lehetősége ? Három királyfi elindul szerencsét próbálni a Balatonhoz, szezon-
ban, nyáron. Egy fura fizimiskájú melankólikus /Kokics Péter a nagyhírű nyíregyházi társu-
latból/,  a sármos sportfiú  Nagy Ervin és a mesék legkisebb gyermeke,  Nagy Zsolt a vé-
gekről.  Török Ferenc most is hiteles lendülettel vezényli a cselekményt,  meló,  csajok,
átverés, buli: végül is maradunk, ahol vagyunk, szezonja a fentről jötteknek van. Mert el-
kaphatod az újgazdag nőjét, a politikus topcsaja porba aláz. Nem annyira egységes, mint
az elsőfilm, de mutat valamit a mai valóságból, keserűt, nevettetőt, igazat. Kiválóak a fiúk,
a filmszínészként egyre jobban izmozó  Nagy Ervin és az  őshiteles természetesség:  Nagy
Zsolt,
akiben joggal láthatunk egy örök vesztes, örök küzdő új Soós Imré-t.
A gimnáziumi idillnek vége, mit élnek meg a húszévesek: ahogy vége a nyárnak, megláthat-
juk a fiatal magyar filmvonulat legújabb, sikerre itélt alkotásában.

SOMLÓI  GALUSKA
 


Méterben ez a film kicsi, értékben viszont igen nagy. Jó, hogy párosítva lett egy nagy
filmmel,  így sokan élvezhetik,  kár,  hogy végig kell utána szenvedni egy kiábrándítóan
túlpörgetett, ostoba agymenést.
Letörtek vagyunk? Szorongóak? Melankólikusan depresszívek? Üljünk be a Pesti Est Ca-
féba, hátha arra jár az édes  Kun Vili bácsi és elfújja rosszkedvünk telét..., nekivesel-
kedünk a fínom somlóinak és elmosolyodunk.
Ennyi a pesti mese magja,  amit  Meskó Zsolt páratlan bravúrral,  néhány szereplővel,
néhány mondattal alakít kedves komédiává. Igaz, abban a "néhány"-ban  Csányi Sanyi,
Fekete Ernő és a kamera elött igen jó  Nagy Ervin  található,  de  még  az   igencsak
szerény tehetségű  Kamarás Iván  is telitalálatnak bizonyul. Zene, tempó, színek, ará-
nyok: minden a helyén, a kisfilm-specialista  Meskó nagy tapsot érdemel !
Az utófilmet pedig elég a  Tour-ig nézni, aztán huzzunk a France-ba...

RAP, REVÜ, ROMEÓ                         ... meglepődtünk:  nézhető,  jó  kis  film !
 


Nem a Simó-osztályból, nem is a főiskoláról, valahonnan a végekről jő egy ifjú, jó a szeme,
ízlése van és arányérzéke, hiteles és eredeti:  Oláh  J. Gábor és letesz a vászonra egy kö-
zönségbarát, jópofa mozit. Nyóóóc kerület, de nem roncsfilmmódra kiröhögve, nem is jó-
zan felülnézetből,/ közel a szerelemhez, távol a tehetségtől/, hanem a romasrácok szem-
szögéből, a lepukkant hétköznapok sokszínű televényét mutatva.
Bátor és jó forgatókönyv: lehetsz drogfutár, csempész, vagy verőlegény, ha van mivel. Kis
Keresztapácska,  esti suliban  ökörködő tinédzserek, kínai-roma szerelem,  maffia-háború.
Párhuzamos eseményszálak kontrasztja, döccenésmentes lendület,  Jánossa  Zoltán egé-
szen kiváló operatőri munkája.
De túl a rapritmusú száguldáson és a halálos izgalmakon, ez az első játékfilm, ahol a roma-
miljő nem díszlet, a roma-humor nem olcsó geg, kicsit bepillanthatunk egy ismeretlen és
annyira előítélettel kezelt világba. Az "akasztós" bíró, a mára szinte ismeretlenné vált, ra-
gyogó kondíciójú   Lőte  Attila  megformálásában  színészi-rendezői bravúr ! Végre  igazi  
szerepkörében /l. Koccanás/, Ónódi  Eszter puritán hitelességével győz.  Gálvölgyi-nek
majdnem sikerül egészen nagyot dobni: kiskirályként óriási,---rettegő aljassága hiányzik.
Melák félnótásként zseniális  Tóth  Zoltán, aki egyszer még nagyszerű Lennie lesz  majd
az  Egerek és emberekben...
Minden figura eleven, valóságos, a civilszereplőket csak a rossz szinkron sújtja időnként.
Kalányos  Jolán  nemcsak nukleáris energiájú rap-királynő, de frenetikus komika is.

Amikor a kisbetűs filmszemle-zsűri egy családi kht. abszolút tehetségtelen ifjoncát díjaz-
za, Mélyen lesajnálva a szakmát, a filmművészetet, --- amikor többszörösen visszaeső di-
lettánsok újabb és újabb kudarcokat pottyanthatnak világra /Getno/, zengjen halleluja
az outsidereknek, hozsánna a Senki Fiának, aki friss szellemet, lüktető életet hoz a ma-
gyar moziba !!!  Olyan filmet, amely csak  jó szórakozást kíván nyújtani mindenkinek, de
akaratlanul is bevillantja alkotójának többre jogosító képességeit.

KONTROLL
 

Magyar filmnél még soha nem látott, ráadásul rendkívül ötletes reklámkampány, színészkedvencek hada és egyszerre tucatnyi moziban: az új magyar film újabb sikeres rohama a nagyközönség meghódítására !
Az elsőfilmes  Antal  Nimród  bunyót igért, röhejt, poént, horrort és izgalmat, megkapjuk, de ezenfelül elképesztő bátorsággal és arányérzékkel egy igazi emberi történetet is képes megjeleníteni. Mert bármennyire szűkszavú is a főhős múltját illetően, Csányi  Sándor nagyszerű jellemszínészi képességeket mutató alakításában Bulcsu sorsának titka és tragikuma egyértelműen kiviláglik. Csányi arcának minden rezdülése, félszeg mosolytól a sóbálvánnyá meredésig felejthetetlen,  végletekig visszatartott játéktempója a legritkább színészi erény és a legnagyobbakat idézi. Csak utol ne érje a hazai férfiszínészek végzete: a mindenevés, munkában és táplálkozásban egyaránt.
A példamutatóan válogatott nagyszerű szereplőgárdából nehéz bárkit is kiemelni, mégis megtesszük, nem az elfogultság, de kitörő örömünk okán: az új magyar film jövőjét jelentik az új arcok. Nádassy László röpke másodpercek alatt villant fel egy sorstragédiát, Pindroch  Csaba végre azt játssza, amit tud, Nagy  Zsolt kamaszos természetessége érett tehetséget sugároz, Máttyássy  Bence most is feltűnően jó. Sok maníros malacz-pofa után végre egy kedves mai lány: a tüneményes  Balla  Eszter !!!   Könnyed, finom, belülről játszik és még csodaszép is, aki a mozgólépcső Jákob-lajtorjáján, a filmmel együtt emelkedik mennyei magasságokba !
Pados  Gyula kamerája bizarr szürreális látvánnyá alakítja a metró ismert közegét, brilliáns a mozgásban, fantasztikus a tónusokban: a sültkrumpli ketchup-bíbora előre sejteti a véres verekedések brutalitását. Most már értjük, miért Őt választotta Koltai  Sutyi a Sorstalanság operatőrének !
Vágással, zenével is magától értetődő profizmussal bánik a rendező, akinek a sokféle alkotóelemet sikerült hatásos egységgé kovácsolni és olyan töretlen lendületű, lebilincselő filmet alkotni, amely a nézők összes rétegének maradandó élményt nyújt.
Ha az egész BKV olyan lenne, mint a  Metró, nem ülnénk többé kocsiba, ha az új magyar film így tör előre továbbra is, minden héten bizakodva ülünk be egy magyar filmre !

Mi sem bizonyítja jobban a film sokszínű összetettségét, mint a történet értelmezésének számos, a nép, a közönség körében szájról szájra járó variánsa.   Íme, egy gyöngyszem :
"...A csuklyás gyilkos tulajdonképpen Bulcsu énjének sötét mélyrétegéből bukkan fel, a mindannyiunkban bujkáló rossz szellem, a hoffmanni Doppelganger /umlauttal!/. Őrangyala, a gyönyörűszép masiniszta-lány álmában szembesíti hasadt tudata alvilági felével, ezután indul el a megtisztulás útján, amely egy önmagától menekülő halálfutásba torkollik. A glóriás Apa-angyal és tündérlánya segítik a katartikus úton a mozgólépcső Jákob lajtorjája felé...Értitek ? Szóval minden jelkép: a helyszín a purgatórium, minden szimbolikus: a gonoszok, a büntetők, az üldözések, és a sziszegve csattogó metrószerelvény, mint az Apokalipszis négy kaszás lovasa..."                               / S. G. 29 éves sportoló, futóedző /
Óh, ha ezt Antal  Nimród  hallaná..., azt mormogná magában: hát erre nem is gondoltam...!

                      2004. decz. 6-án a  Hazai Nézőszám:   260 000 !!!

LIBIOMFI
 


Hazai kis büszkeségünk pedig: végre itt a Libiomfi!!! Hát nem olyan kristály, mint az Uristen..., de nagyon friss, nagyon eredeti és drága Mucsi Zoltán, alias Kapa, mint igazi nagy jellemszínész bűvöl el visszafogott /!!!!!/ és érzékeny alakításával. Dióssy  Gábor-unk pedig még őt is túlszárnyalja  Anikó-ként. Kálmánchelyi  Zoltán, Végh  Zsolt, Stefanovics  Angéla:   BRÁVÓ !

A MaFiFia  BTK / Magyar  FilmFiatalok  Bűnelőzetes  Trinédzser  Köre/  filmjei
 


Az ifjú generáció igencsak berobbant. Kezdődött a Moszkva-tér-rel, Hukkle-val hónapok óta bámuljuk röhögve a Libiomfi-t és most itt a régenvárt RENGETEG, amely teljesen más, mint minden eddigi film, legfeljebb a hihetetlenül eredeti, életveszélyesen mély alkotó, FLIEGAUF BENEDEK korábbi kisfilmjére , a BESZÉLŐ FEJEK-re hasonlít. Három OSCAR-t már odaadnánk: forgatókönyv, rendezés és a hisztérikus érzékenységü operatőr: LOVASI ZOLTÁN munkája mind megérne egy szobrocskát. De jól vigyázzunk: jön egy busz! 4 plusz 1 rendező szkeccs-fimje, a JÖTT EGY BUSZ!  Ha osztályozni kéne:

- Schilling: 1
- Török Feri: 3
- Bodó Viktor: 8
- PÁLFFY GYÖRGY: 10 !!!
- MUNDRUCZÓ:       11 ...                                                                         2003  ősz

 K Ö Z H Í R R É    T É T E T I K :                   Kettős csatavesztés a moziban !  
 


      A magyar vándor /így, kisbetűvel !/ történelmi bukását még túléltük valahogy,
      de a Mohácsi Vész tényleg filmlétünk nagy temetője. Csak szánni tudtuk ked-
      ves Kapa-Pepe p/i/árosunkat! Ha csak dumálgatnának egy kicsit Lajosról, Cse-
      léről, ahelyett, hogy agyalt dialógokkal kényszereznének , minden rendezés
      és családi operatőrködés nélkül, jobban járna a lepusztított néző.

       A végén percekig hallgattuk a csodálatos  Lovasi  András  siralmas énökét...
       és csak Őt hallgatnánk, némi kis interjúval vegyítve, kedves képi ötletekkel
       nézhetővé /is/ téve, nem kerülne annyiba és így eljutna mindannyiunkhoz
       fájdalmas, gyönyörű poézise, amit megöl a koncertek  dübörgő  dilettantiz-
       musa.

       Miki bácsi !!!  Csináljunk remekműveket !!! Kezdjük egy Lovasi- filmmel !!!